Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-27 / 21. szám
Budapest, 1931. május 27. Független Budapest y Versenytárgyalási hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek az V. kér., Rudolf rakpart, Kossuth Lajos tér és Rudolf tér közötti szakaszának bitumenes gyalogútburkolási munkáira. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi városháza, II. emelet 280. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett .és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1931. évi június hó 3-án (szerdán) délelőtt fél 11 óráig a II. •emelet 279. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása 1931. évi június hó 3-án (szerdán) délelőtt 11 órakor lesz a II. emelet 280. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapesten, 1931. évi május hó 12-én. A székesfőváros polgármestere. Bienenstock József és fia nigguanga | toélBCgzőguár és vésrcöfoi snűnHczsg Budapest Vili. Rákóczi úí 27(Rókus kórház mellett) TELETÖM: JÓZSEF 421-34 Ratié Sándor építész és építő mester, építési vállalkozó Budapest. I., Szent Imre herceg útja 4. Tel.: Lágymányos 7-42 Q PIGINAL Q DHNEP svéd Budapest, IV, számológép Haris köz 6 magyarországi Telefon: Aut. eladási helye S93 — 85 SZALKAY BÉLA gépek, villamos készülékek és tömegcikkek gyártása, villamos berendezések tervezése és szerelése Újpest, Szf, Gellérf- uíca j2. Telefon: Újpest 44—32 és 46—59. Postatakarékpénztári csekkszámla : 47,638. Folyószámla a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Újpesti fiókjánál. Keíe Mihály Epütetasztalosmunkák, bútorok és is kola be r ende zé se k gyára Budapest, Vili, Örömvölgy u. 38—40 Telefönszánt : Jázsef 3Í2-9S IGÓ LÁSZLÓ festő- és mázolómester Budapest, VI, Hungária út 45 Telefon: Automata 929—72 Műszaka és ■ ClV Olafkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V., Hadar u. 6 Telefoni 802—29. szám. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt í Telefon: Aut. 530-03 fclscnldd Rudolf bélyegző- és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomó-műterem Budapest, V., Bálvány ucca 16-18. Teleién: 103—94 SCHALLY JÓZSEF ÉS FIA obi. Kőművesmester, vőíiqikozó Vállai minóenSéie épá^hezési man hál Budapest, I. Major ucca 19. Sóját telepen WSHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 330 -97. [0FIMÄR ISTVÁN BftttfKasmiraiiwM Telefon: Lá. 11—09 l Budapest. I.. Horthy Miklós út 3( Mérnök-alpolgármester Még egy hozzászólás a jogász-mérnök harchoz írta: PIROVITS ALADÁR ny. székesfővárosi műszaki főtanácsos ) Amióta a városok életében a múlt idők szerint gondolt adminisztráció munkája helyébe az organizációi tették a modern kommunális ügymenet vezető tengelyévé, — amióta továbbá a mérnöki munka rohamos térhódítása megváltozott viszonyokat teremtett, melyek a városok igazgatásában a korszakos reformot párán csői ólag követelik, — azóta kikristályosított igazságnak kell vennünk, hogy: a városi iiűjjek mérnöki problémáinak megoldásakor szükséges .és elengedhetetlen feltétel az intézkedő szervnek — az adminisztrációnak — a helyes intézkedés megtételéhez szükséges, képességén felül még az illető szakprobléma körébe hirtózó teljes tárgyismerete és az ezzel való lelki összeforr ott sóiga. Nézzük ezekkel szemben a jogtudósok és szószólóik álláspontját: szerintük a közigazgatás jogi funkció, bármi is legyen annak tárgya. Mert a közigazgatás- mindig a jog közegén keresztül jut kitűzött céljához és mert a jogi elem minden közigazgatási eljárás közös sajátja. Ez az elméleti megállapítás a maga absztrakt mivoltában szükségszerűen egy fontos kérdés tisztázását követeli. Vájjon megtalál- ható-e a jogásznál valamely mérnöki problémával szemben a mindenkori kezdeményezéshez és a probléma lebonyolításához szükséges felkészüli tségnek megkívántaié foka akkor, mikor a jogász-adminisztrátor a maga elhatározását nem a saját szakismeretére alapítja, hanem másnak, — mérnöki munkakörben a mérnökreferensnek — tudásából és meggyőződéséből eredő véleményére és természetesen a mérnök felelősségére?! Nem lehet vitás, hogy az előbb ismertetett jogászi mentalitás az abszolút elmélet légkörében mozog. Márpedig az elméletek után való igazodás korszaka lejárt. Gyakorlati szempontból szinte hozzá sem lehet szólni. Ellenben, hogy az előbb körvonalazott mérnöki mentalitást az élet mennyire igazolja, errenézve a főváros igazgatásának történetéből sorolok fel konkrét tényeket. Tudvalévőén 1875-ben volt « budai Ördögárok borzalmas katasztrófája, amikor is felhőszakadásból eredő árvíz és pusztulás a köz- igazgatás minden egyes tagját a legsürgősebben való cselekvés szükségességéről győzte meg. Ez az 1875-ben oly rendkívül sürgősnek minősített ügy azonban húzódott-halasztódott 40 — mond negyven — esztendőn át, mindaddig, míg a haladó kor szelleme életre- keltette a főváros igazgatásának korszakos reformjaként a mérnöki ügyosztályokat és ezek egyikének legsürgősebb munkája volt ennek az árokrendezési problémának a tényleges végrehajtása. Miért történt mindez így? Mert a mérnök- tanácsnok először is a tárgyismeretnek teljes birtokában volt. De meg volt benne az azzal való lelki összeforr ott sóig is, mely őt arra utalta, hogy elkísérje ezt az alkotástervezetet az adminisztráció útján annak végső fórumáig, ahol a munka sorsa fölött döntöttek. Teljesen és tökéletesen ugyanez volt az óbudai Aranyhegyi- árok sorsa is. A jogásztanácsnokokat még az a körülmény sem izgatta, hogy ennek az ároknak rendezetlensége miatt önti el a magas Dunavíz Óbuda egy részét minden esztendőben. De csak 1915-ig! A mérnöki ügyosztály elkövetkeztéig! Még érdekesebb a Rákos-patak szabályozásának rejtélyes története. A tervek már a 70-es évek elején' készen voltak, de nem akadt egyetlen jogásztanácsnok sem, akiben meg lett volna az a törhetetlen akaraterő, mellyel a "Rákos-patak ügyét diadalhoz juttatta volna. Ez is mérnök- tanácsn ok ra várt! Méltassuk az újabb kornak jogászi mentalitását is. olyan példák nyomán, melyekben a kitűzött cél a rendíthetetlen szilárd akaraterő a kezdeményezésben az alkotási vágyat a legmagasabb fokig ébresztette fel. Harrer Ferenc ár. nyug. alpolgármester a mérnökegyletben lezajlott multévi városrendezési ankéton a főváros igazgatásának reneszánsz-korát az 1906. évben kezdődően állapította meg. Ez az év tudvalévőén Bárczy István polgármestevségé*) Ezt a cikket az audiatur et altera pars elve alapján közöljük. Szerb. nek kezdeti ideje volt, aki később meg akarta építeni a központi városházát egy oly túlme- rész városszabályozási terv keretében, amelyből a tárgyismeretnek merő hiánya teljességgel meg volt állapítható. De volt egy sokkal merészebb terve. Nagy- Budapest kialakítása, mely azonban még csak tárgyalásra sem került. Bárczy — mint tudva van — Harrer Ferencet bízta meg akkoriban I ügy idevonatkozó elaborátum készítésével, mely I 1908. évben meg is jelent. Ez az emlékirat azonban olyan téves elgondolásé, hogy a jövő számára kiindulási alapot semmiesetre sem szolgálhat. Nagy-Budapest városfejlesztés-politika probléma ugyan, de olyan, hogy annak alapjául csak a városfejlesztés-technikai kérdés szolgálhat. Tárgyismeret nélkül tehát itt sem lehet boldogulni. Az 1930. évi XVIII. te. szerint: „Az alpolgármesteri állás megszervezésénél a törvény- hatósági bizottság különleges szakképzettséget írhat elő". Ha most már figyelembe vesszük, bogy bárom tényleges mérnöki ügyosztályon kívül jelenleg még két jogi ügyosztály foglal- kozik merőben technikai ügyekkel, — minő végtelenül groteszk módon hangzik, hogy a, harmadik alpolgármester lehet jogász, pap, orvos, pedagógus stb. is! I Meglehet, hogy a törvény intenciójának ellenére is harmadik alpolgármesternek jogászt választanak meg és így a főváros mérnökügyeinek adminisztrálása továbbra is fejnélküli — csonka —- marad. Azonban kétségtelen, hogy minden bajnak legjobb orvoslója az idő-, majd ezen a téren is megteremti a szerves egészet jelentő megoldást és lesz mér nők-alpot g ár - mester! versenytárgyalási hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek az V. kér., Rudolf rakpart, Kossuth Lajos tér és Rudolf tér közötti szakaszának aszfalt- g'yalogútrendezési munkáira. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi városháza, II. emelet 280. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1931. évi június hó 3-án (szerdán) délelőtt fél 11 óráig a II. emelet 279. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása 1931. évi június hó 3-án (szerdán) délelőtt 11 órakor lesz a II. emelet 280. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapesten, 1931. évi május hó 12-én. A székesfőváros polgármestere. BUDAPEST, I., B0RNEM1SSZA-U. 36, TELEFON: LÁGYMÁNYOS 2-32 Mester és Kiss ®klo építész és építőmester Budapest, VII, Egressy út 5. Tel.: J. 382-02 D ona Döme és Társa Papír és írószerek gyári raktára a ..Bapirmaioinhoz" BUDAPEST. IV.. ARANYKÉZ UCCA 6 Telefon: Auí. öll-i5 Alapítva: 1790-ben WJT !í TP 1í *TT*1Í 7 A ^Ki. MÉRNÖK — Tervez és KéI w"1| is PH i i 1 £Sk ny szít: Központi gőz-, víz- és etage- JL JL JL^ JL JL SaJ' JL f 1 fűtést, vízvezetéket, csatornázást Budapest, II., Donáti u. 26. Telefon: Aut. 516-75 és szennyvízderítő telepeket
