Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-20 / 20. szám
Budapest, 1931 május 21). Független Budapest 7 A TÖKÉLETES AUTOPNEU Fö elárusít ás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR UCCA 9 99 WATT“ ELEKTROMOTOR, DYNAMO ÉS VILLAMOS- KÉSZÜLÉKEK GYÁRA Dr. TORDA TIVADAR és Dr. TORDA LAJOS oki. gépészmérnökök, Budapest, VI., Uteg-ufca 28. Telefon: L. 914-08. Sürgönyeim: Wattorda. A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPH1SEMA esetén bizlos gyógyulást nyújt a Szent Gellert Gyópyfürdő legtökéletesebb berendezésű Inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI, Hungária Körút 71 Telefon: jA]u t|o mata 913—64. szár.-:. Kövező-mester és útépítő-vállalkozó. JI/lUNKMCSV ERNŐ épület- és vstiMalkciÉíts- íwiester>, Izzfszzzzéfeítíz- fiely- és fegi(yfiaíkész.itö Budapest, VII., Rózsa-utca 39 Telefon •' József 312 — 80 ÁSS BÉLA épület- és bútor-asztaSos üzeme BUÜAPESTgVSlif KŐRIS UCCU 7 i SCT Haverland Antal M. kir. szab. emelőgép-, felvonó- és ■■ I ■ I vasszerkezetek gyára. Budapest, Vili., Nap ucca 22. Tel.: J. 329-66, J. 439-53 s ClfÁFfEP KÁROLY oKl. mérnök, vasút-, út-, betonépítési vállalhozó, Kövezőmester Budapest, IV., Kecskeméti ucca 13 — Telefon: 844—12 Radó Sá építész és építőmester, építési vállalkozó Budapest, l„ Szent Imre herceg útja 4. Tel.: Lágymányos 7-42 ROCK ISTVÁN Első Drttnnl Gépgyár Rt. GYÁRTMÁNYAINK: Gőzturbinák, Gőzgépek, Dieselmotorok, Gőzkazánok, Láncrostélyok, Vándorrostélyok, Economiser, — Szeszgyári, cukorgyári, vágóhídi berendezések. Hűíőházak, Téglagyári gépek, Bor- és olajsajíók, Hydraulikus prések BARFORD & PERKIN S-fféle motoros otihengerek gyártása Budapest, i. Budafoki út 70 Telefon : Lá. 1—54 Újabb választások a városházán Két tanácsnoki, főjegyzői és jegyzői választás előtt A csütörtökön kezdődő, de minden valószínűség' szerint több napig- tartó ülésen választja meg a törvényhatósági tanács a két nyugalomba vonult elöljáró utódját. Érdekes, hogy ezt a választást semmi izgalom sem előzi meg és néhány érdekelten kívül senki sem törődik az egész választással. Ez annak tulajdonítható, hogy nemcsak a közvélemény, de maga a városháza is belefásult a hosszantartó tisztújítási izgalmakba és most már megnyug'vással, sőt nemtörődömséggel néznek az új választás eredménye elé. Az a néhány érdekelt, akik személy szerint a. választásnál kombinációba kerülnek, annál nagyobb türelmetlenséggel várja a pártok döntését. Elsősorban a kerületekben működő főjegyzők tartanak igényt erre a két állásra, mely szerintük a kerületieket illeti meg. Tatár Béla, Gömöri Albert, Márkus József és Schma- derer Oszkár követelik a maguk számára a két kerületi tanácsnokságot, de nagyon komoly versenytársak velük szemben a központi főjegyzők, elsősorban a két ügyosztályvezető: Schara Béla és Babarczy István báró, de nem kevésbé Morvay Endre és Vigyázó Géza is. A két állásra 39-en pályáztak és már csak napok kérdése, hogy a választás eldöntse: a sok érdemes jelölt közül kik lesznek a kiválasztottak? A mégválasztandók személyétől függ. hogy az új tanácsnokok a kerületek élére kerülnek-e, vagy pedig a központban maradnak-e. Sokan azt tartanák helyesebbnek, ha a két új tanácsnok a központban maradna és átvenné annak a két jogi ügyosztálynak a vezetését, amely most a főjegyzők irányítása alatt működik. A kerületi elöljárók különben sérelmezik, hogy őket „kerületi tanácsnokoknak“ nevezik és hivatkoznak a törvényre, mely nem ismer megkülönböztetést kerületi és központi tanácsnok között. Ezentúl az elöljárókat is csak a tanácsnoki cím illeti meg s a polgármester ilyen értelmű rendeletet is fog kiadni. A tanácsnokválasztással egyidőben ejtik meg a főjegyző- és a jegyzőválasztásokat. Főjegyzőkként elsősorban Rosta János és Farkas Ákos jön számításba, míg rajtuk kívül Szvobcda Endre, Zielinszky Tibor, Günther Ferenc, fícirtl Tivadar neveit kombinálják. A két jegyzői állásra Vogel Dénes, Szécsi András, Karlovitz Miklós, Keil Tibor a komoly jelöltek és rajtuk kívül Schön Elemér, Lukács István és Sándor Dénes a komoly aspiránsok. Teberaut©ka§,og§zéri!ik Teherauiépőtkocsik Autóbuszok Gy ártja': NAY«RÓNA Gép-, szállítóeszköz és szivattyűgyái" rt* Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463-88 V, Nem fizet bért a Városi Színház új bérlője A törvényhatósági tanács elé kerül Ferenczy Károly szerződése, amellyel 1937-ig megkapta a Városi Színház bérletét Megírta a Független Budapest, hogy a törvény- hatósági tanács legközelebbi ülésén mutatja be a polgármester a Városi Színház új bérlőjének, Ferenczy Károlynak a szerződését. Amikor Sebestyén Géza lemondott és Ferenczy Károly jelentkezett bérlőként, a törvényhatósági tanács, amely az előzetes megállapodást megkötötte, a polgármestert bízta meg a végleges szerződés aláírásával. Ez meg is történt és a törvényhatósági tanácsnak csupán formai okokból kell még a szerződést bemutatni. Az új szerződés azért érdekes, mert annak értelmében Ferenczy Károly ellenérték, azaz bérfizetés nélkül kapta meg a bérletet és ugyancsak minden ellenérték nélkül használhatja a színházhoz tartozó díszleteket, jelmezeket és kellékeket. Részletesen felsorolja a.szerződés, hogy milyen helyiségek és tárgyak alkotják a bérlet tárgyát. A díszletek, kellékek és ruhák külön leltárba vannak foglalva. A szerződés tartama 1937 július 31. Megengedi a főváros, hogy egyes helyiségeket és tárgyakat á bérlő átalakítson, de a bérlet megszűnésekor tartozik mindent eredeti állapotába visszahelyezni, ugyanolyan négyzetméter területű használható díszletet, ugyanannyi darab, ugyanolyan minőségű és nagyságú ruhát és kelléket visszaadni, mint a menynyit birtokba vett. A színházban szeptember 15-től május 31-ig kell előadásokai tartani. Kikötötte a főváros, hogy szezononként köteles a bérlő 3 estén át a városnak ingyen átengedni a színházat. Azonkívül délelőtt bármikor, havonta pedig négy ízben délután ugyancsak ingyen ifjúsági előadások részére a fővárost illeti a színház használata. Kívánatra a színház teljes személyzete is a főváros rendelkezésére áll az ilyen előadások alkalmával és ez esetbén az aznapi rezsit a város űzeti. A műsor összeállítását az igazgató tetszésére bízza a szerződés, de kiköti, hogy szezononként legalább 50 estén át magyar szerző, lehetőleg új és a magyar dal művelésére alkalmas darabjai kell előadni. A műsoron levő színdarabok a nemzeti érzést, a jóízlést, a vallást és a keresztény erkölcsöt nem sérthetik, az előadások pedig az elsőrendű magán- színházak előadásainak színvonala aluli nem maradhatnak. Külön intézkedik ;i szerződés az idcgennyelvíí előadásokról, melyeket csak a polgármester előzetes engedélyezése alapján lehel tartani. A személyzet közül a főváros fizeti n portást, a ruhatári-, takarítói- és fűtő- személyzetet. Ferenczy Károlynak is biztosítja az ríj szerződés a szubvenciót, még pedig oly formában, hogy a polgármester által is jóváhagyott olcsó helyárak mellett rendezett magyarnyelvű operaelőadások után esténként 2500 pengőt tizet. Egy szezonban legfeljebb 60 operaelőadás után jár ez a szubvenció, az azonfelül rendezett operaestéket a főváros nem támogatja. A színházi büffé, a színlapárusítás, a színházjegyeken, valamint a színház belső részében alkalmazott hirdetések jövedelme szintén az igazgatóé- Miután azonban a Községi Élelmiszerárusító Üzem, amely a büffé bérlője, a bérösszegre nagyobb előleget adott Sebestyén Gézának, az előbbi bérlőnek: Ferenczy már csak akkor igényelhet bért, ha ezt az előleget letörlesztették. A ruhatárak jövedelme a fővárosi illeti. Amennyiben azonban ez a jövedelem az évi 90.000 pengőt meghaladná, úgy a több bevételt a főváros a színház világítási költségeihez és a rendőrségi és tűzőrségi díjakhoz való hozzájárulásra fordítja. Ezek a költségek a bérlőt illetik. Az épületeket és a fűtőberendezést a főváros tartja karban, azonban kisebb munkálatok a bérlőt terhelik. A fűtést és a takarítást szintén a főváros végzi saját költségén. Külön pont intézkedik a szerződésben arról a 96.000 pengős kölcsönről, melyet még Sebestyén Géza vett fel a Községi Takaréktól. Ebből a tartozásból még 90.000 pengő áll fenn és a szerződés szerint a főváros naponta 160 pengőt von le törlesztésre a színház bevételéből. Ferenczy megtérítési igénnyel élhet az összeg- erejéig Sebestyénnel szemben. A kölcsön biztosítására annakidején a főváros zárlat alá helyezte a Sebestyén Géza birtokában volt díszleteket és ruhatárat. Amennyiben a kölcsönt visszafizetik vagy letöi’lesztik, a zárlatot feloldják. Intézkedik még a szerződés a fővárost megillető színházjegyekről, a vis major esetekről, a tűzkárbiztosításról, mely utóbbi szintén a fővárost terheli. Szerződésellenes cselekmény esetén minden alkalommal 1000 pengő kötbért vethet ki a főváros, és a károk megtérítését is igényelheti. Szerződés- bontó okként van felemlítve az az eset, ha, a bérlő személyzetének illetményen azok esedékességekor ki nem fizeti. A szerződés érvényességéhez a főváros közgyűlésének és a belügyminiszternek jóváhagyása szükséges. DHNER svéd számológép magyarország i eladási helye Budapest, IV, Haris köz 6 Telefon : Aut. 893-85
