Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-20 / 20. szám

Független Budapest Budapest, 1931 május 20. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. f Nagyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bá!vány-u.23. VII., Oohány-u. 15 Az előzetes tárgyalások során felmerült tervek szerint feltétlenül egyesíteni fogják a fürdőket, vagyis a Gellért-fürdő, Széchenyi-fürdő és a Rudas-fürdő, valamint a Harmat- víziizem közös igazgatás alá kerülnének. Szó van a közlekedési vállalatoknak az egyesí­téséről is. Ez azonban egyelőre nem hajtható végre, mivel a BSzKRt részvénytársasági for­máik között működik. Scitovszkg Béla belügy­miniszter sürgető leiratot intézett, a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítése iránt, az egye­sítést azonban éppen a Kozma-párt késlelteti, amely nem akar ja az autóbuszüzemet a JJ olffek befolyása alatt álló BSzKRt alá rendelni, A három nagyüzem: az Elektromosművek, a Gázművek és a Európa közgazdasági életének egyik legna­gyobb baja az, hogy a háborúelőtti iparos­országok a mezőgazdaságukat védik vámokkal és támogatják szubvenciók­kal, a mezőgazdasági álla­mok pedig ugyanezen esz­közökkel mesterségesen fej­lesztik az iparukat, az ön­ellátás elve alapján. így történt, hogy W len­ben folyó évi május hó 1. óta az állattenyésztést és a vele kapcsolatos húsipart ciz osztrák kormány terme­lési jutalékkal támogatja, amely meghaladja az évi 10 millió pengőt. Ennek a ter­melési jutaléknak az az alapelve, hogy minden; a wieni, grazi, linzi, inns­brucki és wienerneustadti vásárokon felhajtott osztrák eredetű sertés és marha után darabonként 30—50 pengős terme­lési jutalékot kap ' az osztrák gazda. Ezzel akarja az osztrák kormány a külföldről impor­tált állatok árát lenyomni és az osztrák gazda állattenyésztését, valamint a városi húsiparo­sok versenyképességét fokozni. Hogy mire fog vezetni az európai államoknak ez az egymás ellen irányított gazdasági politikája, azt mu­tatja a jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzet. Minden európai apró ország a végén közgazdaságilag össze fog omlani, mert az állami pénzforrások képtelenek arra, hogy a, közgazdasági fejlődés törvényeivel szemben hosszú időn át eredményt elérni tud­janak. Hozzájárul még ehhez az önellátási rincipiumból kifolyó bajokhoz az a nagy ülönbség, amely a Manchester-ipar és a vele kapcsolatos kereskedelem nagyszerű organizá­cióját szembe helyezi a mezőgazdaság elavult kereskedelmi organizációjával. Amíg petroleum, cement, acél, a vegyészeti cikkek és a, további sorozata a nagyipari pro­duktumoknak a modern kereskedelmi organizá­ció útján jut el a fogyasztó közönséghez, addig a mezőgazdasági produktumok a kezdő kapita­lizmus korából visszamaradt intézményeken keresztül jutnak el a fogyasztókhoz az európai piacokon. Egy markáns példával rámutatok arra, hogy milyen az amerikai mezőgazdasági ke­reskedelem organizációja szemben Budapesté­vel és Magyarországéval. Armour-nak és Swift-nek, az amerikai hús­királyok mindegeikének külön 10-15 ezer uccui húsárusító fiáik ja, van szétszórtan Amerika és Anglia területén és az egész állattenyésztést és hizlalást ők finanszírozzák, valamint a. nagy- vágó^ ipart, a fagyasztott hús előállítását és szállítását és az egész detailkereskedelmel ők vezetik. Egyedül az Armour cég húsipari kon­szernjének az évi forgalma meghaladja a 15 milliárd pengőt. Ezzel szemben a magyar állatkereskedelem és Hunyadi János természetes keserüviz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize Vízművek központi igazgatásának a centralizálásáról is sokat beszélnek a városházán. Azt mondják, hogy fölösleges a víz-, gáz- és villanyórát há­rom tisztviselőnek leolvasnia, amikor ugyan­ezt a munkát egy ember is elvégezheti. Három óraleolvasó és három pénzbeszedő helyett csak egyet akarnak a húrom, üzem részére közösen alkalmazni a jövőben. Nem kétséges, hogy ab­ban az esetben, ha a takarékossági szemponto­kat komolyan veszik, ezeknek a tisztviselőknek a kétharmadrészét el kell bocsátani, ami a mai viszonyok között megfontolást igényel. A főváros közönsége mindenesetre nagy ér­deklődéssel várja, az üzemi igazgatás átszerve­zése iránt megindított akciónak az eredmé­nyét. A végcél csak ez lehet: megszüntetni minden olyan üzemet, amely hatósági ellenőr­zést nem igénylő közszolgáltatást lát cl. húsipar organizációja a következő: Falun és kisvárosokban teljesen patriarkális alapon áll még a húsipar, ahol a húsiparos csak úgy ké­jes megélni, ha egyidejűleg van néhány hold öldje, amelyen szabadidejében a munkaerejét fel tudja használni. A budapesti organizáció pedig teljesen magán hordja a szervezetlenség és a kalkuláció nélküli vállalkozás összes szimptomáit. A budapesti állatvásárok centru­mában a bizományos áll. Ez a bizományos a hús- és állatkereskedelem bankárja, ő adja ki az előleget a vidéki állatkereskedőknek, akik azután a vágóállatokat a budapesti piacra fel­hozzák. Elvileg a bizományos annyi pénzt ad csak a vidéki állatkereskedőnek, hogy őt, mint bankárt, rizikó ne érhesse, a valóságban azon­ban a helyzet úgy áll, hogy a bizományos leg­többször 100 százalékig hitelez és részt vesz az állat kereskedelem rizikójában. Az 1930. évben bizománybán felküldték Budapestre 71.980 da­rab szarvasmarhát, 70.990 darab élő borjút, 32.080 darab birkát, 522.460darab serlést és ezen­kívül 120.000 darab vágott borjút és 25 millió kg húsféléket. Összesen kerek szóimban 150 mil­lió pengő értékben. Ezt a nagymennyiségű forgalmat a marhavásártéren 55, a sertésvásár­téren pedig 37 bizományos bonyolítja le. Azt hinné az ember, hogy ezek a bizományosok, akik ilyen óriási áruforgalmat bonyolítanak le, mind gazdag emberek, hiszen csak egy szá­zalékkal számítva a 150 millió utáni bizomá­nyosi díjat, 1,500.000 pengőt tesz ki és miután a többi összes költségeiket felszámítják, 92 bizo­mányos között elosztva ezt az összeget, egy át­lagos 15 ezer pengős évi jövedelem mutatkozik. Azonban fájdalom, a, szervezetlenségnek és a minden, szabályozást kizáró konkurrenciának az a következménye, hogy Az új fővárosi törvény megnehezítette és korlátok közé szorította a hitel fenntartásokat. Legfeljebb egyik évről a következő évre lehet olyan hiteleket átvinni, amelyek egy év (didi le nem bonyolítható beruházásokra szolgálnak, az előző évekről származó, el nem költött hitel­összegeket kivétel nélkül törlik. A főváros gaz­dálkodását megnehezítette az xij törvénynek ez a rendelkezése, mert eddig szokásban volt, hogy 2—15 évig tartottak fenn egyes hiteleket és csak akkor törölték az összeget, ha annak igénybevételére többé szükség nem volt. A tör­vény e rendelkezése miatt a főváros a jövőben sietni fog a hitelek felhasználásával és ezzel gyorsabban bonyolítja le a közmunkákat, ne­hogy a törlés veszélye következzék be. Sebő Béla főszámvevő és Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok most elkészítették azoknak a tételeknek a jegyzékét, amelyek a múlt évről visszamaradt, befejezetlen munkákra vonatkoz­nak és amelyeknek költségfedezetét a múlt évi hitelekből erre az évre fenn kellett tartani. összesen 5,647.819 pengő az áthozott, és erre az évre érvényesített fedezetek ösz- szege, ami az előző évekhez képest igen csekély. Ezzel szemben részben a törvényes rendelkezések miatt már amúgy is elavult hitelekből, rész­ben a zárszámadás nagy deficitjének elkerü­lése végett egy-két gazdag nagy bizományost leszá­mítva, a többi teljesen szegény ember és a mindennapi száraz kenyérért dol­gozik. Még rosszabb a helyzet a nagyvágóiparban. A budapesti marhavágóhídon 129 nagyvágó van, akik egymást konkurrálják agyon. A marha­vágóhídon ezek a vágók nem kalkulálnak, hogy mibe kerül nekik a levágott marha húsa, ha­nem egymást túllicitálva, nyújtanak hitelt és verik le az lerakat. Egy másik rossz következ­ménye is van annak, hogy a 129 nagyvágó minden organizáció nélkül működik és "pedig az. hogy a budapesti vágóhídon hetenként csak 0 óra hosszat vágnak nagy tömegben, tudni­illik kedden és pénteken reggel 7-től Í0 óráig, egyébként azután a vágóhíd egyáltalán nincsen kihasználva és dacára annak, hogy a budapesti marhavágóim! méretei óriásiak, állandóan helyszűkéről panaszkodnak, meid a vágóhídon nem heti 6 órát, hanem heti 48 órát lehetne megfelelő organi­záció mellett dolgozni. A sertésvágóhídon valamivel jobb a hely­zet, mert ott a nagyvágók száma csak 30, vi­szont ott a fehéráruval kényszerülnek a vá­gók spekulálni, vagyonuk és egzisztenciájuk állandó veszélyeztetésével. Ami magát a húsipari detail-üzl eteket illeti, azok száma Budapesten 1500-ra tehető és bizony ezek közül a. néhány gazdagabb húsipa­rost leszámítva, a legtöbben csak azért dolgoz­nak, hogy valamiképpen tengetni tudják egzisz­tencia j ukat. Különféle húsipari detail-üzleteket végig tanulmányoztam és azt a tényt állapítottam meg, hogy Budapesten vannak olyan kis hús­ipari üzletek, amelyeknek a, heti forgalma 300 pengő körül ingadozik és ebből kell egy csalá­dot eltart aniok. A nagyobb üzletekben és különösen a fiók­hálózatokkal rendelkező húsipari üzemekben a helyzet valamivel jobb, de összehasonlítva a német és az angol detailiizletek statisztikájá­val, még mindig azt mondhatjuk, hogy Buda­pesten a húsipar még nem lépett ki abból a patriárkális rendszerből, amelyben .a húsipar tulajdonképpen a családi életnek egyik kiegé­szítő része 5—600 üzletnél. Tehát a családtagok éppen úgy másirányú keresetükkel pótolják húsipari üzletük bevételét, amint a falusi hús- iparos egyidejűleg kisgazdái tevékenységet is fejt ki. Megfigyelésünk szerint az egyes hús­iparosok nem azt nézik, hogy mibe került ne­kik önköltségben az egyes húsárucikk, hanem a szomszéd húsárusnak árait veszik mérvadók­nak, még ha ráfizetnek is. Ezért szegény a budapesti húsiparosok nagy része. Hogy ez a patriarkális állapot miképpen egyeztethető össze a modern munkamegosztás elvével, - ugyanakkor, amikor az .anorganikus ipar érdekében már nemzetközi kapitalisztikus organizáció működik, azt azoknak az elbírá­lására bízom, akik tudják azt. hogy az egyes országok sorsa milyen mértékben függ a ma­gánüzemek fejlődöttségétől. az előző évekből fennmaradt, fel nem használt hitelekből 6,856.448 pengőt tö­röltek. A fenntartott hitelek között jelentős téte­lek alig szerepelnek. Fenntartották természete­sen a Maglódi úti szeretet ház építkezésére szol­gáló összegeket, mintán az új törvény is elá­nja, hogy a nagyobb költséggel járó beruházá­sokat több évre elosztva kell végezni és ebből következtetni lehet arra is, hogy az ilyen _ na­gyobb jelentőségű beruházásokra a hitelfenn­tartás is több évre van engedélyezve. Az új szeretetotthon fenntartott hitele 2,428.000 pengő, tehát az egész idei hitelfenntartásnak majdnem a fele. Az iskolaépítkezések költségeiből 1,287.000 pengőt hoztak át erre az évre. A többi hitelfenntartás már kisebb össze­gekről szól. A ferencvárosi kikötő építésére 234.000, a templomépítési költségek céljaira 273.000, az anyagvizsgáló intézet bővítésére 92.000, a központi szivattyútelep átalakítására 250.000, az új kertészeti telep létesítésére 70.000, a vámvonalak kihelyezésével felszabadult épii-' letek lakásokká való átalakítására 50.000, az Erzsébet leányárva,ház berendezésére 53.000 pengőt tartottak fenn. A főváros most elsősorban ezeket a hitele­kéi fogja felhasználni és az ezzel kapcsolatos közmunkákat sürgősen vállalatba adja. Budapest húsellátása irta: EREKY KÁROLY v. hözélelmezési miniszter, a Vásárpénziár elnöKe Sürgősen felhasználják a múlt évről áthozott hitelösszegeket 6.856,448 pengő összegű régebbi, fel nem használt hitelt törölneK az új fővárosi törvény rendelkezése folytán Erelcy Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom