Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-20 / 20. szám
Független Budapest Budapest, 1931 május 20. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. f Nagyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bá!vány-u.23. VII., Oohány-u. 15 Az előzetes tárgyalások során felmerült tervek szerint feltétlenül egyesíteni fogják a fürdőket, vagyis a Gellért-fürdő, Széchenyi-fürdő és a Rudas-fürdő, valamint a Harmat- víziizem közös igazgatás alá kerülnének. Szó van a közlekedési vállalatoknak az egyesítéséről is. Ez azonban egyelőre nem hajtható végre, mivel a BSzKRt részvénytársasági formáik között működik. Scitovszkg Béla belügyminiszter sürgető leiratot intézett, a fővárosi közlekedési vállalatok egyesítése iránt, az egyesítést azonban éppen a Kozma-párt késlelteti, amely nem akar ja az autóbuszüzemet a JJ olffek befolyása alatt álló BSzKRt alá rendelni, A három nagyüzem: az Elektromosművek, a Gázművek és a Európa közgazdasági életének egyik legnagyobb baja az, hogy a háborúelőtti iparosországok a mezőgazdaságukat védik vámokkal és támogatják szubvenciókkal, a mezőgazdasági államok pedig ugyanezen eszközökkel mesterségesen fejlesztik az iparukat, az önellátás elve alapján. így történt, hogy W lenben folyó évi május hó 1. óta az állattenyésztést és a vele kapcsolatos húsipart ciz osztrák kormány termelési jutalékkal támogatja, amely meghaladja az évi 10 millió pengőt. Ennek a termelési jutaléknak az az alapelve, hogy minden; a wieni, grazi, linzi, innsbrucki és wienerneustadti vásárokon felhajtott osztrák eredetű sertés és marha után darabonként 30—50 pengős termelési jutalékot kap ' az osztrák gazda. Ezzel akarja az osztrák kormány a külföldről importált állatok árát lenyomni és az osztrák gazda állattenyésztését, valamint a városi húsiparosok versenyképességét fokozni. Hogy mire fog vezetni az európai államoknak ez az egymás ellen irányított gazdasági politikája, azt mutatja a jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzet. Minden európai apró ország a végén közgazdaságilag össze fog omlani, mert az állami pénzforrások képtelenek arra, hogy a, közgazdasági fejlődés törvényeivel szemben hosszú időn át eredményt elérni tudjanak. Hozzájárul még ehhez az önellátási rincipiumból kifolyó bajokhoz az a nagy ülönbség, amely a Manchester-ipar és a vele kapcsolatos kereskedelem nagyszerű organizációját szembe helyezi a mezőgazdaság elavult kereskedelmi organizációjával. Amíg petroleum, cement, acél, a vegyészeti cikkek és a, további sorozata a nagyipari produktumoknak a modern kereskedelmi organizáció útján jut el a fogyasztó közönséghez, addig a mezőgazdasági produktumok a kezdő kapitalizmus korából visszamaradt intézményeken keresztül jutnak el a fogyasztókhoz az európai piacokon. Egy markáns példával rámutatok arra, hogy milyen az amerikai mezőgazdasági kereskedelem organizációja szemben Budapestével és Magyarországéval. Armour-nak és Swift-nek, az amerikai húskirályok mindegeikének külön 10-15 ezer uccui húsárusító fiáik ja, van szétszórtan Amerika és Anglia területén és az egész állattenyésztést és hizlalást ők finanszírozzák, valamint a. nagy- vágó^ ipart, a fagyasztott hús előállítását és szállítását és az egész detailkereskedelmel ők vezetik. Egyedül az Armour cég húsipari konszernjének az évi forgalma meghaladja a 15 milliárd pengőt. Ezzel szemben a magyar állatkereskedelem és Hunyadi János természetes keserüviz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize Vízművek központi igazgatásának a centralizálásáról is sokat beszélnek a városházán. Azt mondják, hogy fölösleges a víz-, gáz- és villanyórát három tisztviselőnek leolvasnia, amikor ugyanezt a munkát egy ember is elvégezheti. Három óraleolvasó és három pénzbeszedő helyett csak egyet akarnak a húrom, üzem részére közösen alkalmazni a jövőben. Nem kétséges, hogy abban az esetben, ha a takarékossági szempontokat komolyan veszik, ezeknek a tisztviselőknek a kétharmadrészét el kell bocsátani, ami a mai viszonyok között megfontolást igényel. A főváros közönsége mindenesetre nagy érdeklődéssel várja, az üzemi igazgatás átszervezése iránt megindított akciónak az eredményét. A végcél csak ez lehet: megszüntetni minden olyan üzemet, amely hatósági ellenőrzést nem igénylő közszolgáltatást lát cl. húsipar organizációja a következő: Falun és kisvárosokban teljesen patriarkális alapon áll még a húsipar, ahol a húsiparos csak úgy kéjes megélni, ha egyidejűleg van néhány hold öldje, amelyen szabadidejében a munkaerejét fel tudja használni. A budapesti organizáció pedig teljesen magán hordja a szervezetlenség és a kalkuláció nélküli vállalkozás összes szimptomáit. A budapesti állatvásárok centrumában a bizományos áll. Ez a bizományos a hús- és állatkereskedelem bankárja, ő adja ki az előleget a vidéki állatkereskedőknek, akik azután a vágóállatokat a budapesti piacra felhozzák. Elvileg a bizományos annyi pénzt ad csak a vidéki állatkereskedőnek, hogy őt, mint bankárt, rizikó ne érhesse, a valóságban azonban a helyzet úgy áll, hogy a bizományos legtöbbször 100 százalékig hitelez és részt vesz az állat kereskedelem rizikójában. Az 1930. évben bizománybán felküldték Budapestre 71.980 darab szarvasmarhát, 70.990 darab élő borjút, 32.080 darab birkát, 522.460darab serlést és ezenkívül 120.000 darab vágott borjút és 25 millió kg húsféléket. Összesen kerek szóimban 150 millió pengő értékben. Ezt a nagymennyiségű forgalmat a marhavásártéren 55, a sertésvásártéren pedig 37 bizományos bonyolítja le. Azt hinné az ember, hogy ezek a bizományosok, akik ilyen óriási áruforgalmat bonyolítanak le, mind gazdag emberek, hiszen csak egy százalékkal számítva a 150 millió utáni bizományosi díjat, 1,500.000 pengőt tesz ki és miután a többi összes költségeiket felszámítják, 92 bizományos között elosztva ezt az összeget, egy átlagos 15 ezer pengős évi jövedelem mutatkozik. Azonban fájdalom, a, szervezetlenségnek és a minden, szabályozást kizáró konkurrenciának az a következménye, hogy Az új fővárosi törvény megnehezítette és korlátok közé szorította a hitel fenntartásokat. Legfeljebb egyik évről a következő évre lehet olyan hiteleket átvinni, amelyek egy év (didi le nem bonyolítható beruházásokra szolgálnak, az előző évekről származó, el nem költött hitelösszegeket kivétel nélkül törlik. A főváros gazdálkodását megnehezítette az xij törvénynek ez a rendelkezése, mert eddig szokásban volt, hogy 2—15 évig tartottak fenn egyes hiteleket és csak akkor törölték az összeget, ha annak igénybevételére többé szükség nem volt. A törvény e rendelkezése miatt a főváros a jövőben sietni fog a hitelek felhasználásával és ezzel gyorsabban bonyolítja le a közmunkákat, nehogy a törlés veszélye következzék be. Sebő Béla főszámvevő és Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok most elkészítették azoknak a tételeknek a jegyzékét, amelyek a múlt évről visszamaradt, befejezetlen munkákra vonatkoznak és amelyeknek költségfedezetét a múlt évi hitelekből erre az évre fenn kellett tartani. összesen 5,647.819 pengő az áthozott, és erre az évre érvényesített fedezetek ösz- szege, ami az előző évekhez képest igen csekély. Ezzel szemben részben a törvényes rendelkezések miatt már amúgy is elavult hitelekből, részben a zárszámadás nagy deficitjének elkerülése végett egy-két gazdag nagy bizományost leszámítva, a többi teljesen szegény ember és a mindennapi száraz kenyérért dolgozik. Még rosszabb a helyzet a nagyvágóiparban. A budapesti marhavágóhídon 129 nagyvágó van, akik egymást konkurrálják agyon. A marhavágóhídon ezek a vágók nem kalkulálnak, hogy mibe kerül nekik a levágott marha húsa, hanem egymást túllicitálva, nyújtanak hitelt és verik le az lerakat. Egy másik rossz következménye is van annak, hogy a 129 nagyvágó minden organizáció nélkül működik és "pedig az. hogy a budapesti vágóhídon hetenként csak 0 óra hosszat vágnak nagy tömegben, tudniillik kedden és pénteken reggel 7-től Í0 óráig, egyébként azután a vágóhíd egyáltalán nincsen kihasználva és dacára annak, hogy a budapesti marhavágóim! méretei óriásiak, állandóan helyszűkéről panaszkodnak, meid a vágóhídon nem heti 6 órát, hanem heti 48 órát lehetne megfelelő organizáció mellett dolgozni. A sertésvágóhídon valamivel jobb a helyzet, mert ott a nagyvágók száma csak 30, viszont ott a fehéráruval kényszerülnek a vágók spekulálni, vagyonuk és egzisztenciájuk állandó veszélyeztetésével. Ami magát a húsipari detail-üzl eteket illeti, azok száma Budapesten 1500-ra tehető és bizony ezek közül a. néhány gazdagabb húsiparost leszámítva, a legtöbben csak azért dolgoznak, hogy valamiképpen tengetni tudják egzisztencia j ukat. Különféle húsipari detail-üzleteket végig tanulmányoztam és azt a tényt állapítottam meg, hogy Budapesten vannak olyan kis húsipari üzletek, amelyeknek a, heti forgalma 300 pengő körül ingadozik és ebből kell egy családot eltart aniok. A nagyobb üzletekben és különösen a fiókhálózatokkal rendelkező húsipari üzemekben a helyzet valamivel jobb, de összehasonlítva a német és az angol detailiizletek statisztikájával, még mindig azt mondhatjuk, hogy Budapesten a húsipar még nem lépett ki abból a patriárkális rendszerből, amelyben .a húsipar tulajdonképpen a családi életnek egyik kiegészítő része 5—600 üzletnél. Tehát a családtagok éppen úgy másirányú keresetükkel pótolják húsipari üzletük bevételét, amint a falusi hús- iparos egyidejűleg kisgazdái tevékenységet is fejt ki. Megfigyelésünk szerint az egyes húsiparosok nem azt nézik, hogy mibe került nekik önköltségben az egyes húsárucikk, hanem a szomszéd húsárusnak árait veszik mérvadóknak, még ha ráfizetnek is. Ezért szegény a budapesti húsiparosok nagy része. Hogy ez a patriarkális állapot miképpen egyeztethető össze a modern munkamegosztás elvével, - ugyanakkor, amikor az .anorganikus ipar érdekében már nemzetközi kapitalisztikus organizáció működik, azt azoknak az elbírálására bízom, akik tudják azt. hogy az egyes országok sorsa milyen mértékben függ a magánüzemek fejlődöttségétől. az előző évekből fennmaradt, fel nem használt hitelekből 6,856.448 pengőt töröltek. A fenntartott hitelek között jelentős tételek alig szerepelnek. Fenntartották természetesen a Maglódi úti szeretet ház építkezésére szolgáló összegeket, mintán az új törvény is elánja, hogy a nagyobb költséggel járó beruházásokat több évre elosztva kell végezni és ebből következtetni lehet arra is, hogy az ilyen _ nagyobb jelentőségű beruházásokra a hitelfenntartás is több évre van engedélyezve. Az új szeretetotthon fenntartott hitele 2,428.000 pengő, tehát az egész idei hitelfenntartásnak majdnem a fele. Az iskolaépítkezések költségeiből 1,287.000 pengőt hoztak át erre az évre. A többi hitelfenntartás már kisebb összegekről szól. A ferencvárosi kikötő építésére 234.000, a templomépítési költségek céljaira 273.000, az anyagvizsgáló intézet bővítésére 92.000, a központi szivattyútelep átalakítására 250.000, az új kertészeti telep létesítésére 70.000, a vámvonalak kihelyezésével felszabadult épii-' letek lakásokká való átalakítására 50.000, az Erzsébet leányárva,ház berendezésére 53.000 pengőt tartottak fenn. A főváros most elsősorban ezeket a hitelekéi fogja felhasználni és az ezzel kapcsolatos közmunkákat sürgősen vállalatba adja. Budapest húsellátása irta: EREKY KÁROLY v. hözélelmezési miniszter, a Vásárpénziár elnöKe Sürgősen felhasználják a múlt évről áthozott hitelösszegeket 6.856,448 pengő összegű régebbi, fel nem használt hitelt törölneK az új fővárosi törvény rendelkezése folytán Erelcy Károly