Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-13 / 19. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 május 13 19. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Tiszazug előnyben A fiatal Vázsonyi János, mikor elfoglalta édesapja, Vázsonyi Vilmos örökét a törvényhatóság életében, semmivel sem dokumentálhatta méltóbban azt, hogy igazi Vázsonyi, mint azzal, hogy első felszólalásában Budapest jogát, a kisemmizett polgárság helyét követelte a magyar alkotmány napja alatt. Viszont mi sem természetesebb, mint az, hogy ez< a jog még csak tárgyalásra sem kerülhetett Budapest törvényhatósági bizottságának közgyűlésén. Szép, okos, tartalmas és . .. céltalan beszéd volt Vázsonyi Jánosé. Céltalan, de el kellett hangzania. Tudjuk, hogy a magyarságnak Trianon ellen való örökös tiltakozása is pusztába kiáltott szó, mégis egyre és egyre világgá kiáltjuk fájó igazunkat, mert így talán mégis meghallják, mégis eljut a világ lelkiismeretéhez. És tudván tudjuk azt is, hogy Budapest igazsága is süket fülekre talál, nincs, aki meghallgassa, mégis dörömbölnünk kell a hatalom lelkiismeretének kapuján, amely nem akar megnyílni. Budapest polgárságának azt a jogát követelte a hétfői rendkívüli közgyűlésen az ellenzék, hogy egyenrangúnak vétessék a vidékkel. A budapesti polgár szavazata legyen egyenrangú — mondjuk — a tiszazugi polgáréval. Ma a tiszazugi szavazat legalább háromszorosát, négyszeresét éri a budapesti szavazatnak. És erre az indítványra a kormányzópárt szónoka azzal érvelt, hogy a főváros polgársága intelligensebb, tehát — jobb, ha kevesebbet ér a szava. A közgyűlés többségének tehát ez a válasza a felvetett kérdésre. Nekünk azonban közömbös, hogy az országos politika szempontjából milyen hatású ez a különös felelet, de Budapest, a magyar főváros népének nevében vissza kell utasítanunk azt, ami ezen a közgyűlésen történt. Mert az történt, hogy maga Budapest képviselete, a főváros polgárságának megbízottai nagy többséggel foglaltak állást a polgársággal szemben. Amikor tárgyalásra sem kerülhetett Vázsonyi indítványa, ez azt jelenti, hogy a törvényhatósági bizottság- hely esli a jogfosztást, helyesli, hogy az általa képviselt polgárság jogait csorbítják. Nem kell a választókerületek igazságos beosztása, mert akkor Budapest népe megkapná azt a képviseleteit az ország vezetésében, amely őt megilleti, de — ami ennél sokkal veszedelmesebb — változásnak kellene bekövetkeznie a főváros törvényhatósági bizottságában is. Ha igazságos, komoly választókerületi beosztást csinálnának, akkor a főváros közgyűlésének mai többsége — kisebbség lenne. Akik ma hatalmi szóval intézik a főváros sorsát, azok az ellenzéken ülnének és nem lennének élet és halál urai a városházán. Ha a törvényhatósági választások becsületes kerületi beosztás alapján folytak volna le, akkor megnyilatkozhatott volna a polgárság igazi akarata, ez pedig megsemmisítő hatású lenne a mai többségre. Amikor tehát nem engedték tárgyalásra Vázsonyi János indítványát, nyíltan vallomást tettek arról, hogy nem kíváncsiak arra az akaratra, amely kellemetlen nekik. Erre a színvallásra szükség volt és szükség lesz a jövőben is. Hadd lássa Budapest népe, kik vannak mellette és kik ellene. Tudja meg az intelligens polgárság, hogy a mai városházi többségnek nem az igazság és a főváros népének elemi joga a fontos, hanem a hatalom, amelynek érdekében boldogan veszik tudomásul, hogy Budapest népét megfosztották jogaitól. Vázsonyi János bemutatkozása méltó volt a névhez, melyet visel. A többség is magához méltóan viselkedett, amikor napirendre tért az indítvány fölött. Egyik oldalon állt a jog önzetlen tisztelete, a polgárság érdeke, — a másikon a hatalomhoz való ragaszkodás, a jog és igazság másodrangúvá deklarálása. A hétfői rendkívüli közgyűlés •hű fotográfiája Budapest mai közéletének. A hétfői rendkívüli közgyűlés a fővárosi szavazók ellen foglalt állást. Tiszazug előnyben . .. Sipöcz Jenő polgármester nyilatkozik az újabb közmunkatervek megvalósításának nehézségeiről Újabb közmunkákat csak adóemelésből vagy külföldi kölcsönből lehetne megindítani — mondja a polgármester, aki kijelenti, hogy a fővárosi polgárságot újabb terhekkel sújtani nem lehet M polgármester várja a súg árút-törvényt — Kizárólag budapesti munkásokat fognak alkalmazni a fővárosi közmunkáknál A fővárosi autonómia Különböző fórumain, így a hídépítési előterjesztés közgyűlési vitájában is, sok szó esett a különböző közmunkatervekről, amelyeknek a megvalósítása egyre késik. A hídépítés pénzügyi megoldására vonatkozó előterjesztést a közgyűlés elfogadta és most már a kormánytól függ, hogy az építkezés mikor kezdődik meg. Az Erzsébet sugárút megépítésének, valamint a körvasút felemelésének a terve továbbra is megoldatlan maradt. Minthogy ezeknek a közmunkáknak a háttérbe szorulása miatt sok támadás éri a főváros vezetőségét, a Független Budapest munkatársa magához Sipöcz Jenő polgármesterhez fordult felvilágosításért. Felvetettük a kérdést: van-e remény ezeknek a közmunkatervek- nek közeli megvalósítására és ha a tervek végrehajtását a pénzhiány okozza, nem tartja-e szükségesnek a polgármester napirendre tűzni a külföldi beruházó kölcsön felvételének az ügyét. Sipöcz Jenő polgármester a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Meg- tudom érteni, hogy a mai szomorú gazdasági viszonyok között sok felszólalást foglal el a közmunkák ügye. A közmunkák megindítása jelentékeny tényezője munkanélküliségi probléma megoldásának. Ha a felvetett kérdésekre felelni akarok, akkor Sipöcz Jenő a főváros a folyó évi költségvetés keretében körülbelül hatvanmillió pengőt ad ki közmunkákra. Hatalmas összeg ez, amelynek a felhasználása, — fia nem is oldja meg a munkanélküliség problémáját, de mindenesetre nagy segítséget nyújt ezen a téren. — A költségvetési folyó munkálatoknál arra törekedtem, hogy azok minden késedelem nélkül szabályos időben kezdődjenek meg. Ez így is történt. Ezekkel a munkálatokkal kapcsolatosan arra is törekedtem, hogy csak budapesti munkások kapjanak alkalmazást. Konkrét rendeletet adtam ki, amely ebben a tekintetben kizárólagosságot ír elő. A közvetlen környéken lakó munkásokkal kivételt kellett tenni, mert ezek a családok évek óta ezeknél a munkálatoknál vannak foglalkoztatva és így a munka megvonása nagy katasztrófát idézne elő. A tendencia azonban odairányul, hogy idővel kizárólag budapesti munkások kapjanak alkalmazást. Ezt én természetesnek találom. — Sokkal fontosabb kérdés a nagyobb beruházások ügye. A fővárosi autonómia nem rendelkezik teljes végrehajtó hatalommal, hanem természetszerűen a kormánnyal való közös és együttes eljárásra vagyunk utalva, A legutóbbi hetekben beható tárgyalások folytak és pedig elsősorban azért, hogy ezeknek a nagyobb beruházásoknak a fedezetét előteremthessük. Nem könnyű dolog ez, mert hiszen csak két fedezeti mód áll rendelkezésre. Az egyik mód bizonyos fokú közteheremelés volna, a másik pedig: külföldi kölcsönnek a felvétele. a közmunkaügyet két részre kell választanom: folyó munkákra és nagyobb beruházásokra. A folyó munkálatok fedezete benn van a költségvetésben, a nagyobb beruházásokra természetesen sokkal nehezebb a pénzügyi fedezetet megtalálni. Teljes egészében fenntartom azt a kijelentésemet, amit programbeszédemben tettem, hogy — Ami a közteher emelés kérdését illeti, ezt a lehetőséget el kell ejtenünk. A pártok között teljesen egyértelmű vélemény alakult ki és ezt én is teljes" mértékben osztom. Ez a vélemény úgy szól, hogy az amúgyis erősen sújtott fővárosi polgárságot újabb adók bevezetésével vagy a meglevő adók emelésével sújtani nem lehet. Legmodernebb gyógyi ntézet sebészi és bel- betegekrészére Dia PAJOR'SA SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, tidii- Budapest, Vili, lök gyógyhelye, Vas ucca 17. SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfiirdök.
