Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-06 / 18. szám

Budapest, 1931 május 6. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul V.,Bálvány-u.23. VII., Ooítány>u. 15 Becsey Untai a nagyüzemek helyzetéről 6100 családot tart el a főváros három nagy üzeme — Évi 4 millió pengős megtakarítás jelentkezik — M Gázmüvek üzleti nyeresége alig haladja meg az egy százalékot — Készül a rokonüzemek egységesítése — Az Elektromosművek és Gázművek költ­ség-vetései tekintetében egyéb kívánnivalói is vannak a miniszter úrnak; aki joggal elvárha­tónak tartja, hogy ezek az üzemek kiváltságos helyzetük­ben a székesfővárosnak nagyobb mér­tékben legyenek hasznára, ha már az áram és gáz árát ezidőszerint nem mérsékelhetik. A miniszter szerint a Gázművek 1928. évi zárszámadása szerint A főváros XII. ügyosztályának, az üzemi ügyosztálynak állandó szakbizottsága a leg- utríbhi napokban megalakult és megkezdte munkáját. A törvényhatósági tanács e szakbizottság elnö­kévé Becsey Antalt jelölte ki, aki eddig is elnöke volt ennek a fontos szakbizottságnak. A Független Budapest munka­társa beszélt ebből az alkalom­ból Becsey Antallal, akit meg­kért arra, hogy adjon részletes programot és ismertesse azo­kat az üzemi problémákat, amelyeket az elnöklete alatt álló szakbizottsággal a legkö­zelebbi jövőben megvitatni és megoldáshoz segíteni óhajt. Becsey Antal a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Az üzemi szakbizottságra rendkívül fon­tos feladatok várnak. Az Elektromosművek, a Vízművek és a Gázművek igen jelentős részei a székesfőváros vagyonának. Működésükhöz nagy szociális közbiztonsági, közegészségügyi és anyagi érdekek fűződnek. — E közművek az 1929. évi zárszámadásban 254,500.000 P értékben szerepelnek; évi üzemi forgalmuk együttvéve kere­ken 90 millió pengőt tesz ki; a községi háztartáshoz készpénzben és termé­szetbeni szolgáltatásokban (beleértve a tőke- törlesztést is) kereken 21 millió pengővel járul­nak. Nem vitás dolog tehát, hogy minden oly lépés, amely e művek fejlődését, racionalizálá­sát, tarifa-ügyeit stb. érinti, döntő fontosságú nemcsak az üzemek sorsára, hanem a székesfő­város háztartására nézve is, — Az 1930. évi XVIII. te. 87. szakasza két irányban jelöli meg az üzemek feladatát. Első­sorban az a feladata az üzemeknek, hogy a közönség szükségleteit minél jobban és olcsób­ban elégítse ki; második feladata, hogy a szé­kesfőváros háztartásának tér keihez is hozzájá­ruljon. E két egymással bizonyos tekintetben ellentétes irányú feladatot összhangba hozni az önkormányzat bölcsesége van hivatva. — Hogy teljes képet adjunk az üzemek szociális jelentőségéről, rá kell mutatnom arra, hogy e három nagyüzem havidíjas alkal­mazott tisztviselőinek száma 1894; az órabéres alkalmazottak és munkások száma pedig 4214 főre rúg; azaz összesen 6108 családfenntartó alkalma­zottnak adnak ezek az üzemek kenyeret. A székesfőváros törvényhatósága a legköze­lebbi időben fog az alkalmazottak nyugdíjára, illetve nyugdíj-ellátására vonatkozó szabály- rendelet megalkotására nézve dönteni. Anieny- nyiben e rendelet életbelép, ez évi négymillió pengő szociális terhet jelent az üzemekre nézve. — Tudjuk, hogy mind a három üzem fejlesz­tése érdekében jelentős beruházások válnak szükségessé. E célra a törvényhatóság átmene­tileg- 30 millió értékű függő dollár-kölcsönt vett fel; részben pedig az Elektromosművek nyol­cadik gépegységének megépítésére 17 millió pengő hitelt is vett igénybe a szállításokat tel­jesítő gyáraktól. Ezen összesen 47 millió pengőt kitevő hitelekből az Elektromosművek fejlesztésére 29 millió, a Vízművek fejlesztésére pedig 18 millió pengő lesz fordítandó; a gázművek beruházásai egyelőre függőben maradnak, bár a régebbi tervbevett benzol - gyártás megszervezése úgy technikai, mint üz­leti szempontokból kívánatos lenne. Egyébként úgy az Elektroinosművek, mint a Víz­művek beruházásai is az egész vonalon megindultak; a még hátralevő munká­latok kiadása pedig gyors egymásután­ban kell, hogy bekövetkezzék.- A székesfőváros üzemeihez még ezidősze- rint 184 tisztviselő és altiszt van beosztva; ezeknek a közigazgatási szolgálatra való visz- szarendelése iránt intézkedni kell, hogy végle­gesen az illető üzemek terhére kell őket át­venni. A miniszter a törvény 95. szakaszában gyökerező jogával élve, a jutalmakra, segé­lyekre stb. fordítható összeget az intézetek, közművek és üzemeknél 50 százalékkal leszállí­totta. Ilyképpen a háztartási alap költségveté­sében, valamint az intézetek, közművek, üze­mek stb. megtakarítása fejében kb. négymillió pengő megtakarítást kíván elérni. az üzleti nyereség alig haladja meg a 90 millió pengőt kitevő vagyonnak egy százalékát és sokalja a tartalékolásokra és leírásokra fordított összegeket is. Célszerűbbnek tartaná, ha a székesfőváros tör­vényhatósága a Gázművek tartalék-politikáját is megvizsgálná. Egyébként jóváhagyólag já­rult ahhoz, hogy a Gázművek óbudai munkás­telepén további 19 munkásház építésére a bevé­teli többletekből 270.000 P fordíttassék és hogy a gázgyár 50.000 P erejéig Budapest-környéki földgázkutatások költségeihez hozzájáruljon. Kifogásolja azonban azt' a gyakorlatot, mely szerint az 500.000 P-s községi alaphoz való hoz- zájláruláson felül mutatkozó feleslegeket külön­böző beruházási célokra használja, ahelyett, hogy inkább a hozzájárulási összeg növelésére törekednék. Ebből az álláspontból kifolyólag kikötötte, hogy az ily beruházási költségek amortizá­ciós részletei a háztartási alap javára megtéríttessenek. „ A belügyminiszteri leirat által érintett művek a maguk részéről megfelelő felvilágosí­tásokkal és előterjesztésekkel éltek. Kétségte­len azonban, hogy úgy a tartalékok dotálása, valamint a leírások tekintetében is az összes üzemeknél egységes alapelveket kell érvénye­síteni. Nagy horderejű feladat továbbá az is, amit egyébként a törvény is megkíván, hogy ezeknek a rokon-üzemeknek egységesí­tésére irányuló tanulmányok és javas­latok mielőbb a törvény illetékes szer­vei elé kerüljenek; az erre irányidó előmunkálatok szintén folya­matban vannak. — A szakbizottság készséggel bocsátja a maga munkaerejét és tudását azoknak a törek­véseknek szolgálatába, amelyek a nagy hord­erejű üzemek törvényben kijelölt hivatását elő­mozdítják; viszont megkívánja és elvárja, hogy a főváros törvényhatósági tanácsa és polgár- mestere a szakbizottság munkaerejét minél intenzívebben vegye igénybe. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ miEZETE IV. KERÜLET. SEMMELWEIS-ETCA 2. SZ4H AMERIKAI ÉRDEKESSÉGEK Sasszem. Mindenki halandó lesz arra gon­dolni, hogy ez a Sasszem valami indiánus törzs­főnök, tollas fejdísszel és más ékességekkel, pedig ez a mi Sasszemünk newyorki rendőr, aki oly kivételes matematikai képességgel van felruházva, hogy fölöttes hatósága már most aggódva gondol arra, miként fogja ezt a derék rendőrt a testületből való kiválása esetén pó­tolni. A brooklyni hídnál van Eagle-eye (Sas- ’szem) posztja, ahol naponta legalább húszezer gépkocsi robog el és a számművész-rendőrnek megvan az a különös képessége, hogy többszáz ötszámjegyű autószámot cl tud raktározni az emlékezetében és egy pillanat alatt megálla­pítja, vájjon e sok szám köizt akad-e olyan, amely egyezik az előtte elhaladó autók számai­nak valamelyikével? A korán reggel megtar­tani szokott rendőri rapportban mindig átad­ják neki az előző napon ellopottnak vagy el­tűntnek bejelentett gépkocsik számát és Sas­szem, miután a hosszú listát néhányszor végig­olvassa, — kétszáz-négyszáz ötjegyű számról van szó — valamennyit fejből el tudja mon­dani. Ilyen módon mér néhányezer bejelentett gépkocsit szerzett vissza a gazdájának. Na­ponta átlag két-három autót parancsol ki az emlékezetében reggel óta megtartott számok alapján az előtte elhaladó gépkocsik hosszú sorából és még soha nem tévedett. Eagle-eye az őt kikérdező újságíróknak mindig azt mondja, hogy maga egyáltalán nem tudja meg­magyarázni emlékezetének mechanizmusát. Minden öntudatos szellemi tevékenység nélkül a feketelistának minden előtte elsuhanó száma rögtön valami benső .jelet ad neki, ami azután cselekvésre készteti. * Koldusok. A newyorki koldustársadalom­ban vannak valóságos kapacitások, előkelő, te­kintélyes koldusok. A rendőrség a múlt év vége tele lebetel lenné tette egy ilyen tekintélynek a további koldulást. Horton Malone volt a neve; egy mmi iciógyárban történt robbanás el­vitte mindkét lábát és azóta a földalatti vasút egyik nagyon forgalmas vonalán koldult. A rendőri jelentésből kiderül, hogy saját autóján, ■egyenruhás sofőr szállította minden nap a munkahelyére, a, Broadivayn fényűzően beren­dezett lakása, és Floridában villája volt. Egy másik nyomorékot. — A. Woods volt a neve — aki állandóan egy juhászkutyával járt, nagyon jól ismertek a Wall Street környékén. Newyork egyik legjobb „állomáshelye“ volt az övé és naponta, átlag százötven dollárt „keresett“. En­nek a jólíizető foglalkozását is megszüntette; a rendőrség, mert fölfedezte, hogy előkelő lakása, és jelentékeny bankbetétje van. A mostani gaz­dasági viszonyok nagyon nyomják a „koldus- hivatást“ is, de azért bizonyára ma is elég gya­kori eset az, hogy aki koldul, annak a vagyoni viszonyai sokkal jobbak, mint azé, aki jószí- vűen megajándékozza. Newyork lakossága naponta közel 125.000 dollárt, egy évben tehát 44 millió dollárt dob a koldusok pléhdobozába. A koldusok neve itt „pan-handler“, mert hogy a törvény betűjének eleget tegyenek, kis pléhpikszisben (pem) ceru­zát vagy rágógumit kínálgatnak megvételre. (A koldulásnak ezt a fajtáját a kávéházakba bejáró gyújtó-, ceruza-, biztosítótű-árusok ré­vén nálunk is jól ismerik.) A newyorki koldu­sok legjob vadászterülete a Wall Street-ne­gyed (tőzsde) és a földalatti vasút. Mint Ame­rikáiban a legtöbb foglalkozási ág, a koldusok is kitünően szervezve vannak. Titkos egyesü­lésben tömörülnek és minden hivatásos koldus­nak, lia nem akarja, hogy erőszakkal megaka­dályozzák a koldulásban, be kell lépnie ebbe az egyesülésbe. Ez a szervezet több ügyvédet tart, akik a tagokat megsegítik a rendőrséggel való állandó harcukban. Segítséget kapnak a tagok az egyesület kötöző-helyiségében is, ahol a koldusok igazi vagy színlelt fogyatékosságait annak rendje és módja szerint, azaz lehetőleg föltűnően és a valóság látszatával bekötözik. Gyújtogatok. Newyorkbpn minden évben csaknem 30.000 tűzeset van; 1929-ben például pontosan 29.723-szor kellett a tűzoltóságot moz­gósítani. Nevezetes, hogy a tűzesetek igen te­kintélyes része gyújtogatás következménye. Mint minden hasznot hajtó gazság, a gyújtoga­tás is meg van szervezve. Nemrégen lepleztek le egy ilyen jól szervezett gyűjtogató-társasár got, amely a biztosítási összegre vágyódó lelki- ismeretlen kereskedők érdekében dolgozott. Ez alkalommal letartóztatták ennek a foglalko­zásnak egyik veteránját, aki már tizenöt éves guj fogató múltra tekinthet vissza. Az ő vallo­másából derültek ki a következő üzleti titkok: A kifogástalanul elvégzett gyújtogatásért, a biztosított összeg nagysága szerint, 300—1000 dollárt, kell fizetni. A vállalkozás természetesen ügynököket tartott, akik fölkeresték azokat a kereskedőket, akiknek — információik szerint — sürgősen pénzre volt szükségük, rábeszélték őket gyújtogatás megrendelésére és lehet, hogy régebbi üzletfelek elismerő iratait is megmuto­gatták. Ez a gyujtogató-társaság három év alatt négymillió dollárral károsította, meg a, biztosítótársaságokat. A gyújtogatás okozta kárt az Egyesült Államokban évi kétszáz.mil­lióra. teszik. Newyorkban a, tűzeseteknek körül­belül negyedrésze gyújtogatás eredménye. —jó. TUAT T' VT 0KL* MÉRNÖK — Tervez és Ke­il III I I ^ I y d M szít: Központi gőz-, víz- és etage­V a AV/Jw V ÍV-/ V VíaÍI fűtést, vízvezetéket, csatornázást Budapest, II., Donáti u. 26. Telefon: Aut. 516-75 és szennyvízderítő telepeket Becsey Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom