Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-29 / 17. szám

Budapest, 1931 április 29. független Budapest 11 KÖZGAZDASÁG — VÁLLALKOZÁS A kereskedelmi és iparkamara meg van elégedve az ipartestületek reformjavaslatával Helyesli a kormány intencióit és nagyjában jónak találja a törvénytervezetet A főváros és az ország egész iparosságát igen közelről érdekli az a törvénytervezet, melyet az ipartestületek reformja érdekében a kereskedelmi miniszter készített. Az iparosság érdekképviseleteit betek óta behatóan foglalkoztatja ez az ügy. A fő­város is nagyobbszabású felterjesztésben fejti ki már a legközelebbi napokban erre vonatkozó álláspont­ját és a közgazdasági ügyosztály már dolgozik is a felterjesztés megszövegezésén. A kereskedelmi és iparkamara, elé. A kamara azonban tárgyilagosan megállapítja, hogy a magyar ipartestületek ma még nem tudtak egységes nívóra felfejlődni. Vanjiak kiválóan veze­tett, eredményesen tevékenykedő ipartestiiletek, de sajnos sok az olyan kis ipartestület, melynek sem anyagi, sem szellemi képzettsége nincs arra, hogy gazdasági, érdekképviseleti, iparfejlesz­tési és nevelő munkát végezhessen. millióról 18.1 millió pengőre emelkedett és ennek megfelelően az elmúlt évben a törlesztéses jelzálog­kölcsönök összege is 18.1 millió pengőre növekedett. Ebből a pénzből valóban építettek is, tehát a munka- nélküliség is csökkent. Az elmúlt évben a takarék már a belföldi piacon is elhelyezett zálogleveleket. A Községi Takarék igyekezett a kisiparosok és kiskereskedők hiteligényeit kielégíteni és ezért bele­kapcsolódott a kereskedelmi kormány akciójába és a kisipari hitelintézet részére 5 millió pengős hitelt nyújtott. Bevezették az iskolai takarékossági akciót, ennek révén 85 községi iskolában 14.000 gyermek tette félre megtakarított filléreit. A Margit és Lipót körúton új osztályokat állítot­tak fel, amelyek máris eredményeket értek el. A főváros pénzével is helyesen gazdálkodik a Községi Takarékpénztár. A betétek csak átmeneti jel­legűek és ezért csökkentek is. A főváros intézmé­nyeinek 17.4 millió pengős hitelt nyújtott a takarék és a nagy beruházások megkezdésére adott 46 milliós rövidlejáratú hitel felét külföldi összeköttetései elő­nyös felhasználásával a takarékpénztár nyújtotta. A takarékpénztár igazgatósága a közgyűlést május 8-ra hívta egybe. mint az iparosság egyik legfőbb érdekképviselője, szintén véleményt nyilvánít és már el is juttatta a kereskedelmi miniszterhez ezzel kapcsolatos memo­randumát. A kamara főként a budapesti ipartestüle­tek szempontjából tárgyalja a törvénytervezetet, melyet általában kielégítőnek tart. A budapesti kereskedelmi és iparkamara felter­jesztésében megállapítja, hogy ez a törvénytervezet tárgyilagos mérlegelések alapján igyekszik megta- | 1 áIlii azt a középutat, amelyen az összes tényezők I hozzájárulhatnak az évek óta megoldatlan problémák j tető alá juttatásához. A nívósabb, anyagilag és szel­lemileg fejlettebb és már eddig is komoly érdek- képviseleti munkát kifejtett nagyobb ipartestületek általában keveselni fogják a reform joganyagát, azoknak az ipartestületeknek pedig, melyek helyze­tüknél és anyagi erőtlenségüknél fogva még az ed­digi törvényes működési lehetőségeket sem tudták kihasználni, talán azért nem fog a reform megfelelő- i nek látszani, mert a lehetőségek kellő mérlegelése I nélkül fokozott várakozással tekintettek a reform ' Hiszen még Budapest 43 ipartestülete közt is volt olyan, melynek múltévi tagdíjbevétele nem érte el az 1000 pengőt, 10 ipartestület bevétele 5000 pengő alatt volt és 23 ipartestület jövedelme nem érte el az évi 10.000 pengőt. Vidéken még szomorúbb a helyzet. 79 ipartestület közül 19-nek a tagdíj-jövedelme 500 pengőn alul volt, 44 ipartestület bevétele pedig nem érte el az 1000 pengőt. A törvénytervezet tehát igen helyes utakon jár, amikor a nagyobb ipartestületek megteremtésé­vel azok anyagi megerősítését tűzi ki céljául. Szerencsésnek mondja a kamara az Ipartestüle­tek Országos Központjának tervét. Végeredményben a kamara a kereskedelmi miniszter törvénytervezetét tárgyalásra alkalmasnak mondja és egyes paragrafusokkal kapcsolatban részletesen közli kívánságait, melyek azonban nem lényegbe vágóak. Szigorú eljárás az árromboló irreális versenytárgyalási ajánlattevőit ellen Az asztalosmestereK megtorló eljárást indítottak a butorszállítási pályázat árrombolói ellen Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy a fő­város egyik bútorszállítási versenytárgyalásán az ajánlattevő asztalosmesterek nagy része fel­tűnőm irreális árakon pályázott. Az ajánlatok között több mint 100%-os differenciák voltak és akadtak pályázók, akik a főváros által elő­irányzott összeg felerészéért akarták a bútor- szállítást vállalni. Ezek a feltűnő körülmények az asztalosipartestűlet figyelmét is felkeltették, úgyhogy a szövetség vezetősége eljárt a fővá­rosnál és interveniált az irreális ajánlattevők pá­lyázatainak mellőzése érdekében. A városházán megvizsgálták az ügyet és mi­ntán hivatalosan is megállapították, hogy egyes cégek lehetetlen árakon pályáztak, a elön­tésnél figyelmen kívül hagyták ezeket a túl- olcsó ajánlatokat. ' Az Asztalosmesterek Szövetsége már akkor bejelentette, liogy az árromboló iparosok ellen megtorló el­járást indít és ehhez képest tényleg szigorú határozatokat ' hozott a hasonló esetek megismétlődésének a megakadályozására. A szövetség mindenekelőtt megállapodást kötött a Magyar Fatermelők, Faiparosok és Fakereskedők Országos Egyesü­letév °l, és a megállapodás értelmében az árromboló asztalosmesterek a jövő­ben sehol sem fognak hitelt kapni. A fakereskedők örömmel mentek bele ebbe a megállapodásba, mert maguk senr látták bizto­sítottnak követeléseiket olyan mestereknél, akik önköltségi áron alul vállalnak munkát, mert az ilyen eseteknek többnyire az a követ­kezménye, hogy az asztalos nem fizeti meg a tartozását és így az árromboláson a hitelező, a kereskedő és a tisztességes iparos veszít. A szö­vetség az összes közhatóságoknál is eljárt, bogy a jövőben az áron aluli ajánlattevőket zárják ki a közszállításokból. Az asztalosok nagy eredményt várnak ettől a szigorú intézkedéstől és — mint értesülünk — példájukat követve más szakmabeli ipari érde­keltségek is hasonló megtorló eljárásra készül­nek a tudatosan irreális kalkulációkkal dolgozó iparosokká l szem ben. Az altruista Községi Takarékpénztár hatalmas fejlődése Az 1930 üzletév gyönyörű eredménye A főváros törvényhatósági tanácsa letárgyalta a Községi Takarékpénztár mérlegét s az 1930. üzletévre vonatkozó jelentését. Valamennyi párt a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul a főváros bankjának nagyarányú fejlődését és melegen gratuláltak Remé­nyi Schneller Lajos vezérigazgatónak a rossz gazda­sági viszonyok ellenére elért eredményekért. A takarékpénztár mérlege 106.9 millió pengős mérleg főösszeg mellett 150.028.47 pengő tiszta nyere­ségei mutat ki. A főváros bankja tisztában van ren­deltetésével és éppen ezért inkább altruisztikus tevékenység kifejtésére törekedett, mintsem nagyobb nyereség eléré­sére,-> ezért n tavalyi r> százalék helyetI 4 százalék osala­kkal fizet, dacára annak, hogy minden üzletágban jelentős volt a fejlődés. Ügy a külföld, mint a belföld bizalma megerő­södött a takarékpénztár iránt, ennek eredménye az, hogy a bei ét állomány jelentősen gyarapodott. 41.6 millió pengőről 47.9 millió pengőre emelkedett, vagyis a növekedés 14.9 százaléknak felel meg. Nagy ered­mény ez, mert a hazai pénzintézeteknél a betétek át­lagos emelkedése csak 3.5 százalék. A váltó tárca 29.4 millióval szemben 37.7 millió, vagyis az emelkedés 8.5 millió pengő. Ez is mutatja, hogy a főváros lakos­ságának hiteligényeit igyekeztek kielégíteni. Igen erős parcellázási tevékenységet fejtettek ki. Az ingatlanok egy részét nyereséggel ér­tékesítették, egyúttal azonban kisebb családi házak építését előmozdították. A záloglevelek összege 13.9 — Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság- április hó 25-én tartotta 1931. évi rendes közgyűlését, amely az 1930. évi nyereséget 202.150.31 pengőben, az osztalékot pedig 15 pengőben állapította meg.- A Wiener Bank-Verein, Wien igazgatótanácsa folyó hó 20-iki ülésén megállapította az 1930. üzletév mérlegét, mely 2,943.559.33 schilling tiszta nyereség­gel zárul. Az igazgatótanács a folyó évi május 7-íki közgyűlés elé azt a javaslatot terjeszti, hogy részvé­nyenként 1 schilling: 5 szúkalék (a múlt évben ugyan­csak 1 schilling, 5 százalék) a részvényesek között felosztásaik és 193.559.33 schilling új számlára átvi­tessék.- A Magyar Vasúti Forgalmi Rt. megtartotta bessenyei Beöthy László v. b. t. t., a felsőház alelnö- kének elnöklete alatt mérlegmegállapító igazgató- sági ülését. A mérleg szerinti tiszta nyereség az ér­tékcsökkenési számlára történt 587.854 pengő leírása után 1,099.581 pengő, a múlt évi 1,075.511 pengővel szemben. Az igazgatóság elhatározta, hogy a köz­gyűlésnek, miként a múlt évben, 3 pengő osztalék (10 sz káték) kifizetését fogja javasolni. — A Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatósága megállapította az 1930. évi mérleget, mely 205.651.60 pengő tiszta nyereséget tüntet fel. Az igazgatóság a folyó évi május hó 12-én megtartandó közgyűlésnek javaslatot fog tenni, hogy az elmúlt évre részvé­nyenként 2 pengő osztalék fizettessék. A Talbot Centrale mérlege. A Magyar Dunántúli Villamossági Rt. most tette közzé mérlegét, amely­ben. tiszta nyereségként 42.975 pengőt mutat ki. A vállalat a bánhidai erőmű, távvezeték és felszerelések Dfencnsfoch József és Fia ruggyanta hélyegzogyar esvesnöKlmi^ Budapest VIII. Ráhóczl út 27(Róhus Kórház mellett) TELEFON: JÓZSEF 421-34 AflON ANTAL ÉS FIAI kövozőmesterek, ilt-, csatorna- és beton- építési vállalkozók, földmunka, vágány- fektetés, mészkőbánya Vili.. Futó-utca 10 Telefon: J. 305-65 Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI, Hungária Körút 71 Telefon: |A)ut|omata 913—64. szám. Kövező-mester és útépítő-vállalkozó. Zwilíinger Gyula építész Budapest, VII.,Csenge ry=u. 30 Telefon: József 455—69 KÖZPONTI FŰTÉSEK egészségüg)i berende­zések és bádogosmunkák ROTH VILMOS Budapest, VIII, MiKsa ucca 11. Tel; J. 459- 80 Hlavay Kálmán tervező és építőmester Budapest, VI., Kassai ucca 68 Mester és Kiss oki. építész és építőmester Budapest, VII, Egressy út 5. Tel.: J. 382-02

Next

/
Oldalképek
Tartalom