Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13. szám
Budapest, 1931 április 1. Független Budapest Borvendég és Liber alpolgármesterek tavaszi munkaprogramja „Szűkén jövedelmező forrásaink szabják meg a főváros háztartásának kereteit“ — mondja Borvendég — Kizárólag produktív beruházásokat szabad csak végrehajtani _ Na pirendre kerül a közlekedési vállalatok egyesítése — Liber alpolgármester attól tart, hogy az ingyenebédakciót még áprilisban is folytatni kell A két alpolgármester nyilatkozik legközelebbi terveiről Borvendég Ferenc és Liber Endre alpolgármesterek közvetlenül húsvéti ünnepek előtt sorozatos tanácskozásokat folytattak az ríj ügyosztály vezetőkkel, akiket tájékoztattak 'terveikről és akiktől felvilágosításokat kértek az egyes ügyosztályokban folyamatban lévő munkálatokról. Négy hónapja tart a városházán az átmeneti állapot és ez alatt az idő alatt kizárólag a folyóügyek elintézésére szorítkoztak az adminisztráció vezetői. Most azután, hogy a hiísvéti ünnepek elmúltával megindulhat az alkotó munka, kezd kialakulni minden ügyosztálynak a legközelebbi munkaprogramja. Ez a munkaprogram volt az ügyosztályvezető tanácsnokokkal folytatott megbeszéléseknek a tárgya. A Független Budapest munkatársa beszélt mind a két alpolgármesterrel és megkérte őket arra, hogy a húsvét utáni munkálatokról adjanak tájékoztatást. befejezhessük és a képzőművészetet olyan irányban támogassuk, hogy a vásárlásokkal hóna alá nyúljunk az ifjú művész generációnak, más részről pedig biztosíthassuk a vásárlásoknál a művészi érdekek érvényesülését. A tavaszi munkaprogramban szerepel egyébként több kórház tatarozása is. Nem tudom, mennyiben lehet végrehajtani a Margit-kórház kibővítésének a tervét. Én a magam részéről ezt a gondolatot támogatni akarom, mert addig is, amíg az új Rókus felépül, gondoskodnunk kell meglévő kórház- intézményeink fejlesztéséről. Tervbe vettem, hogy a kora tavasszal kidolgoztatom a tömegstrandfürdők megépítésének a terveit, mert azt tartom, hogy a főváros .szegénysorsú lakosságának hozzáférhetővé kell tenni a Duna áldásait. Ügy Borvendég Ferenc, mint Liber Endre alpolgármesterek nyilatkozatából megállapítható, hogy komoly munkaprogram vár megvalósításra. Mind a két alpolgármester számol a realitásokkal és csak olyan terveket sző, amelyek megvalósításához rendelkezésre áll a költségvetésileg biztosított fedezet. Borvendég Ferenc alpolgármester Borvendég Ferenc akinek az ellenőrzése és felügyelete alá a gazdasága ügyosztályok tartoznak, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának : — Azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeket az egyes ügyosztályok most kinevezett új vezetőivel folytattam, felhívtam a figyelmet a legfontosabb szempontra: a takarékosságra. A főváros pénzügyi helyzete súlyos. A pénzügyi helyzetnek ezt a súlyosságát soha sem szabad szem elől téveszteni annak a városházi tisztviselőnek, aki anyagi természetű kérdésekben dönt. Két szempontot kell összeegyeztetni. Az egyik nont az, hogy a beruházási munkálatok minél kevesebb pénzébe kerüljenek a fővárosnak, a másik szempont viszont az, hogy minél kevesebb pénzből minél több közmunkát lehessen végrehajtani. Ez idő szerint a legtöbb gondot az ügyosztályok kettéválasztása okoz. Ebben a tekintetben engem két ügyosztály érint, az egyik az útépítési- és városrendezési ügyosztály, a másik a közgazdasági- és közlekedési ügyosztály. — Ami a műszaki ügyosztályt illeti, itt könnyen ketté lehet választani az ügyeket. Az egyik ügyosztályba fognak tartozni az összes út- és csatornaépítési ügyek, a másikba a városrendezési kérdések. Az útépítési és csatornaépítési programot a költségvetés szabja meg, itt tehát semmi újat nem mondhatok. Ami a városrendezési ügyosztály működését illeti, itt halaszthatatlan feladatomnak tekintem a főváros városszabályozási tervének az elkészítését. Évek óta sürgetik a pártok vezetői ennek a városszabályozási tervnek az elkészítését és magam is úgy látom, hogy ezt a, kívánságot honorálni kell. Az építkezési tevékenység fellendülésének egyik akadálya volt a városszabályozási terv hiánya. Az építkezni szándékozók •bizonytalanságban voltak a főváros fejlődésének útjait és irányait illetően. Káros spekuláció fejlődött ki, amely sok tekintetben oka volt az építkezési kedv ellan i/hulásának. Én azt hiszem, hogy ennek a városszabályozási tervnek az elkészítésével és publikálásával kedvező hatást fogunk gyakorolni. — Ami a szintén kettéválasztandó V. ügyosztályt illeti, külön ügyosztályt állítunk fel a közgazdaság és az ipar érdekeinek a védelmére és külön ügyosztály fog foglalkozni a közlekedési kérdésekkel. A főváros eddig közgazdasági kérdésekkel intenziven nem foglalkozott. Ennek oka az volt, hogy az V. ügyosztály túlzsúfolt volt mindenféle adminisztratív teendővel. A közgazdaság ilyen körülmények között elsorvadt. A köz- gazdasági és ipari ügyosztálynak az lesz a feladata, hogy a főváros közgazdasági és ipari életének minden jelenségével behatóan foglalkozzék, megismerje az ipar bajait, gondjait, sérelmeit, előkészítse és megszervezze a vásárokat és általában mindent megtegyen a közgazdasági élet és a fővárosi iparosok forgalmának emelése érdekében. Alapos tanulmány- munkákat kell majd folytatni, szükség esetén a közbenjárás szerepét is vállalni kell a kormány felé. — A főváros polgárságát újabb terhekkel sújtani nem lehet. Ebben a tekintetben egyet- értőck a vélemények akár várospolitikussal, akár döntésben szerepet játszó főtisztviselővel beszéljen az ember. Abba a keretbe kell a főváros háztartását beszorítani, amelyet a mai viszonyok között szűkén jövedelmező forrásaink szabnak meg. Ezek az elvek jelölik meg a főváros legközelebbi költségvetésének a körvonalait. E szűkreszabott költségvetés keretében nem adhatunk nagyobbszabású munkálatokat az iparnak és a vállalkozásoknak. Kizárólag produktív beruházások végrehajtására kell szorítkoznunk és ezeket kölcsönből kell eszközölni. — A mai viszonyok között a közélelmezési ügyosztályra új feladatok hárulnak. A köz- élelmezési ügyosztály főfeladata volt eddig az élelmiszerárúsítás megszervezése, piacok építése, berendezése, tisztántartása. Ma már arra is törekednie kell az ügyosztálynak, hogy belenyúljon az élelmiszerárak alakulásába. — Ami a többi ellenőrzésem alá tartozó ügyosztályok működését illeti, a közlekedési ügyosztályról kell még szólanom. A legközelebbi feladat lesz a közlekedési vállalatok egyesítése, illetve ennek a kérdésnek a megvitatása. Még nem alakult ki bennem semmiféle véleménye az egyesítést illetően, itt még alapos körültekintésre, minden egyes érdekelt vállalói meghallgatására van szükség. Liber Endre tavaszi munkaprogramja Liber Endre alpolgármester a tavaszi hó-de napokra munkaprogramot dolgozott ki, amelynek egyes részleteit a következőkben ismertette a Fügetlen Budapest munkatársával :- Az ellenőrzésem és felügyeletem alá tartozó I., TV. és VII. ügyosztály legközelebbi működésére vonatkozóan nem kell programot adnom, hiszen ezek az ügyosztályok legnagyobbrészt személyi természetű ügyeket intéznek. Sokkal több gondot okozr a szociálpolitikai és közjótékonysági ügyosztály működése, amennyiben a gazdasági helyzet súlyosságára való tekintettel — úgy látszik — még a tavaszi hónapokban is nagyobb áldozatokat kell hoznunk a köznyomor enyhítése érdekében. Az ingyenebéd-akció március hó vegéig tart, ÍÁbfír Endre abban az esetben, ha a helyzet nem javul, áprilisra is ki kell terjesztenünk a szegény- sorsúak étkeztetését. Április elején még mindenesetre folytatjuk az ingyenebéd-akciót, de reméljük, hogy néhány héten belül bekövetkezik az enyhébb időjárás, amely szociális tevékenységünk csökkentésére nyújt majd, lehetőséget. A nyáron egyébként a közjótékonysági tevékenységet meg akarom szervezni. Egységesítenünk kell a karitatív tevékenységet és a társadalmi egyesületekkel és az egyházakkal karöltve mozgékony szervezetet kell kiépítenünk. Az új, közművelődési ügyosztály működése szűk korlátok közé szorul, mert a tavalyi költségvetéssel szemben 30 százalékos redukciót kelleti végrehajtanunk. Ez a nagy csökkenés korlátozza eddigi művészetpártolásunkat, amennyiben most már csak arra vállalkozhatunk, hogy a megkezdett művészi alkotásokat 400 pályamű, 47 pályázó a Gellérthegy KörnyéKéneK eszmei tervpályázatán SiKerült az eszmei pályázat; Pogány Móric, Hollós Lajos — Szabó Lajos és Friedrich Lóránt nyertéit a három első díjat Az Országos Idegenforgalmi Tanács még a múlt évben országos pályázatot írt ki a Gellérthegy körüli fürdőváros, szorosabb értelemben a Gellert tér, a Rudasfürdő környékének, valamint a Rudas- és Gellért fürdők között elterülő dunaparti résznek egységes kialakítására és rendezésére. A tervpályázatot általános nagy érdeklődés kísérte, amit az a körülmény is igazolt, hogy a pályázati terminusig több mint 409 pályaművet nyújtott be 47 pályázó. A feltételek ugyanis lehetővé tették, hogy egy pályázó több pályaművel vehessen részt a tervpályázaton. A bírálóbizottság a hatalmas tömegű pályatervek átnézésére és a díjak odaítélésére vonatkozó javaslat megtételére szű- kebb bizottságot küldött ki, amelynek Hültl Dezső műegyetemi tanár, Forster Gyula államtitkár, Becsen Antal, Kiss Géza, Hikisch Rezső, Rimanóczy Gyula, Cseika Hermann, Tompa Tál, K. Császár Ferenc, Bánlaky Géza, Miklós Elemér és Szviezsényi Zoltán voltak a tagjai. Többheti munka utáni a bizottság elkészült feladatával és előterjesztette javaslatát az ülés plénumának. A múlt héten a Vigadó helyiségében ült össze a bírálóbizottság és megtörtént a pályadíjak odaítélése. A három darab egyenként 4—4000 pengős első díjat egyenlő értékelés alapján a következők nyerték: „Európa“ jeligéjű pályamű, melynek szerzője Pogány Móric műépítész, a „C LO“ pályamunka, szerzői Szabó Lajos műegyetemi adjunktus és Hollós Lajos, a. BSzKRt műszaki főtanácsosa, a „Banyó“ jeligéjű pályamű, melynek szerzője Friedrich Lóránt műegyetemi adjunktus. Az ugyancsak három darab egyenként 2—2000 pengős második díjat szintén egyenlő értékelés alapján a, következő pályaműveknek ítélte oda a bizottság: „Magyar Duna“ szerzője Árkay Aladár műépítész, „Sanitás“ szerzője dr. Neuschloss Künsly Kornél és Gyenes Lajos, „Átszállóforgalom“ szerzője Almási Balogh Lóránd műépítész. A zsűri megvételre javasolta egyenként 1000 pengőért a következő pályamunkákat: „Régi álom“, szerzői Böhm Henrik és Hegedűs Ármin műépítészek, „Budagyöngye“ szerzője Gerstenberger Ágost ési Árvé Károly műépítészek, „Hungária“ szerzője Kopetzky Raoul építész, „Fürdőváros 31“ szerzője Vasvári László építész, „Ötven“ szerzője Sebestyén Artur műépítész és fia Sebestyén Lóránd műépítész. A pályamunkákat a Vigadó helyiségeiben szombaton délutántól kezdve közszemlére függesztették ki. LORENZ KAROLY BOH Budapest. VII. Thöhölu út 133. szám. Telefón : Zugló 60—52. szám. Készít: Mindennemű gipsz-, kő- és műkőmunkát KOVÁCS NÁNDOR építőmester Budapest, VII,, Káldi ucca 61, Telefón: Z, 65—39 Goldberger Fülöp . lakk-, festék- és kencegyár leieTo . BBS ii inw^——— así-ÉJt Budapest, VIII, Őr ucca 12
