Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-01 / 13. szám

Független Budapest Budapest, 1931 április 1. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul V.,Bálvány’ii*23. V!S.t Oohán^-u. 15 Lmnotte tanácsnok őszinte képet ad a főváros pénzügyi helyzetéről A főváros háztartásában zavaró momentumok nem következtek be A bevételeknél különösebb visszaesés nincsen — A főváros prolon­gálja függ ők ölesön ei t — Külföldi beruházó nagykölcsön felvételéről csak akkor lehet szó, ha a nemzetközi pénzpiac helyzete lényegesen megjavul Sebő Béla fővárosi főszámrvevő készíti a főváros 1930. évi zárószámadásait. Híre .jár, hogy ezek a zárószámadások deficittel fognak zárulni, sőt olyan hangokat is hallunk, hogy a súlyos deficitet csak a fenntartott Intelek fel­használásával lehet a zárószám adásban enyhí­teni. Mindezekből a hírekből kedvezőtlen kö­vetkeztetéseket lehetne levonni a főváros pénz­ügyi helyzetének alakulására vonatkozóan. Nem kétséges azonban, hogy Budapest székes- főváros, amelynek 660 millió pengőt kitevő ak­tív vagyona van, amelynek évi költségvetése — a gazdasági viszonyok súlyossága ellenére — mindig stabil, nemcsak teljes mértékben hitel­képes. hanem elég erős is arra. hogy megbir­kózzék az általános közgazdasági és pénzügyi válság nehézségeivel. Ebben a hitünkben és meggyőződésünkben megerősít bennünket az a nyilatkozat, amelyet Lamotte Károly dr. ta­nácsnok, Budapest székesfőváros pénzügymi­nisztere tett a Fügyetlen Budapest munkatársa előtt. A húsvéti ünnepek alkalmából ugyanis felkerestük hivatalában Lamotte tanácsnokot és megkértük arra, hogy ismertesse a főváros pénzügyi helyzetét, egyben adjon programot a jövőre. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának: Az összes fajta szíjkapcsok azonnal és legolcsóbban raktárról szállíthatók. Klug Nándor okleveles gépészmérnök műszaki irodája Budapest, Vili., Aggteleki ucca 11. sz. Telefon: József 359—32 — Az általános közgazdasági válság termé­szetesen kedvezőtlen hatást gyakorol a bevé­telek alakulására. Örömmel kell azonban megállapítanom, hogy az év első két hónapjá­ban a főváros bevételei­nél különösebb vissza­esés, amely aggodalom­ra adhatna okot, nem következett be. LM* A A főváros költségvetésébe ezeket a tételeket nagy elővigyázatos­sággal és gondossággal állítot­tuk b°. amikor az előirányzatot készítettük. Meglepetés nem ér­heti a főváros pénztárát a jövő­ben sem, mint ahogy háztartá- Lamotte Karoly sunkban zavaró momentumok eddig sem jelentkeztek. Legfel­jebb annyiban okoz gondot a közgazdasági élet leromlása, hogy az ipart és a vállalkozásokat nem tudjuk annyira hatékonyan támogatni, mint ahogy eddig tettük. A főváros mindig tá­mogatást nyújtott az iparnak különböző meg­rendelései és beruházásai révén. Ezeket a i'cnd- kívüli beruházásokat most többé-kevésbbé megszorítottuk, mert költségvetési keretek ho­zott fedezetet nyújtani nem tudunk. Különben sem lehet azt követelni, hogy évtizedekre szóló beruházások terheit a mai nemzedékre hárítsuk. Ezért merült fel már tavaly nagyobb külföldi beruházó kölcsön felvételének a terve. Ennek a nagykölcsönnek a felvételére szükség volna nem csak azért, hogy beruházási terveket való­síthassunk meg és ezzel támogatást nyújtsunk az iparnak, hanem azért is, hogy rendezhessük függőkölcsöneinket. Két olyan függőkölcsönünk van, amelyeket a közeljövőben rendeznünk kell. Az egyik ez év végén. a másik a jövő év júniusában jár le. Eredetileg úgy terveztük, hogy ezeket a függő- kölcsönöket a felveendő nagy beruházó kölcsön­ből fizetjük vissza. A nemzetközi pénzpiac helyzete azon­ban nem javult meg annyira, hogy a függőkölcsön felvétele iránt konkrét tárgyalásokat indíthatnánk meg. Most némi javulás mutatkozik, de ez a javu­lás nem mutat olyan mértéket, hogy kedvező és elfogadható feltételek elérésére számíthat­nánk. Rövidlejáratú hitelek nagyobb mennyi­ségben és kedvezőbb feltételek mellett állanak rendelkezésre. A függőkölcsön ők rendezésének az útját tehát itt kell keresnünk. Előrelátha­tóan ahhoz a megoldáshoz folyamodunk, hogy a két függőkölesönt prolongáljuk, ismét egy-két esztendőre, vagyis arra az időre, ami alatt — a nemzetközi pénzpiaci helyzet ja­vulása után — külföldi nagy beruházó kölcsönünket plaszirozhatjuk. — Természetesen előbb is szó lehet a kül­földi kölcsön felvételéről. Megjegyzéseim csak arra az esetre vonatkoznak, ha a közeli jövő­ben a nemzetközi pénzpiacon nem következnék he. A javulás jelei mutatkoznak. így például kedvező jelnek lehet tekinteni, hogy a külföldi tőke különböző fővárosi kon­cepciók megvalósítása iránt érdeklő­dést tanúsít. Közpénzből nehéz nagy óbb arán]ni beruházáso kát végrehajtani, a mi feladatunk inkább arra irányul, hogy megvalósítható terveket készít­sünk és a magántőke érdeklődését felkeltsük. Beszélt Lamotte Károly pénzügyi ta­nácsnok a főváros pénzügyi helyzetének to­vábbi várható alakulásáról is : — Őszinte képet adtam pénzügyi helyze­tünkről, — mondotta Lamotte tanácsnok — és uayanilyen őszinteséggel beszélhetek a jövő­ről is. Bevételeinket nem fokozhatjuk, mert a közönség vállára újabb terheket nem rakhatunk. Szigorú takarékosságot kell érvényesítenünk minden vonatkozásban, reálisan kell előirá­nyoznunk a bevételeket, cl kell vetnünk min­den fantasztikus tervet, kizárólag produktív be­ruházásokat szabad végrehajtanunk! Ezen az úton nem érhet bennünket meglepetés. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok őszinte képet fest ezekben a sorokban Budapest székes- főváros pénzügyi helyzetéről. Lamo1te tanács nők mindig a realitások embere volt. Ez a reális gondolkozás jellemzi nyilatkozatát, amely arról tesz bizonyságot, hogy a főváros pénzügyeinek az irányítása higgadt, megfontolt kezekben van. FÉMTISZTfTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SID0L“ Vegyitermékek Gyára Rt, Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 66-86 és 68-27 A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL VII. AZ ÚJSÁGÍRÓ KERTVÁROSA. Ne tessék azt gondolni, hogy egy újságíró olyan gazdag ember, hogy egész várost, még­pedig kertvárost tud magának szerezni. Ez ugyan bizonyára ritka érdekessége dolog lenne (hiszen nem kell mingyárt olyan nagy vagyonú újságíróra gondolni, mint aminő a mi jóaka­ratéi barátunk, Rothermere lord), de amit el- i mondunk, ennél még érdekesebb és száz ember közül kilencvenkilenc most hallja életében elő­ször: egy angol újságíró kertvárosokat alapít. Harminchárom évvel ezelőtt, 1898-ban Ebe­ne zer Howard londoni újságíró, aki a west- minsteri parlamenti tárgyalásokról írt ripor­tokat, nagyon kevés társadalmi és pénzügyi összeköttetésekkel rendelkezett, Tomorrow (Hol­nap) című könyvet adott ki, amely két évvel később Garden Cities of Tomorrow (A holnap kertvarosai) címmel új kiadásban jelent meg és ebben a kertvárosok alapítása mellett tört lándzsát. Addig-addig kardoskodott a maga eszméje érdekében, míg végre 1903-ban sikerült megalapítania az első kertvárostársaságot és északon, Londontól messze egy, csupán négy­száz lakóval benépesített területet szerzett meg, amely ma tizenhárom négyzetkilométer kiter­jedésű. Itt épült Letchworth város, amelynek ma 15.000 lakosa van. A megvásárolt területből, mint később Welwyn város alapításánál is, kihasítottak háromezer holdnyi „mezőgazda­sági övét“ (rural belt), úgyhogy a városnak — amelynek részben e rural brit termékeiből kell magát élelmeznie —, már kezdettől fogva nem szabad fejlődésében bizonyos korlátokat át­lépnie. Tervszerű a város belső fejlődése is, amit gondosan ellenőriznek. Howard második városalapítása, amelyben már felhasználták az első kísérletnél szerzett tapasztalatokat, Welwyn. Ennek számára a 1 régi hatalmas St. Albans apátságtól kissé északra a világháború, alatt kiirtott erdőterü­letet választották ki. Ezenkívül még összevásá­rolták a környékbeli, alig lakott területeket és 1920-ban megalakították a joint stock Company Welwyn Garden City Limited et, amely társa­ság 1921-ben saját községtanácsot és 1927-ben városi jogosítványt kapott. A társaság köte­lezte magát, hogy a részvények után két száza­léknál több osztalékot nem fizet (Letchworth- ban legfeljebb öt százalék); adóslevelet hat és hatodfél százalékkal kamatoztat; azonkívül az államtól 25 év alatt visszafizetendő körül­belül 250.000 font kölcsönt kapott Welwyn. Az esetleges felesleget — amire az adóslevél ka­matlába nem sok reményt nyújt —miként LetchWorthban, itt is a lakosság, tehát a város javára kell fordítani. A városi tanács a rész­vénytársaság igazgatóságába három civic director-t küld ki, akiknek a részvényeseket képviselő igazgatókkal egyenlő jogaik vannak. A város területén levő minden föld — mint egy két négyzetkilométer — a részvénytársa­ságé, amely azt érdeklődőknek építésre 999 évre átengedi, de hogy az építkezés egységessége megóvassék, csak bizonyos építészeknek és építőcégeknek ad erre engedőimet. A terület két részre, ipari, és lakott területre oszlik, és c kettő közt üzletekkel, színházzal, mozival és hasonló jókkal szolgáló Középpont létesül, de ez eddig, látszat szerint, csak nagyon tapoga- I tódzva és habozva fejlődik, valószínűleg azért, mert a lakosok különböző politikai és vallási felfogása akadályozza a „civic centers“ meg­teremtését. Welwynben különösen feltűnő az iparterületnek sak lassú fejlődése; eleddig nem sikerült Welwyn kereső lakosainak többsége | részére a munkájukat is kitelepíteni a vidékre. Jól fejlődik, de nem gyors tempóban a lakott terület. Mivel Londonba és Londonból a min­dennapi vasúti utazás bérletben csaknem 2 pengő 20 fillérbe kerül és mindenik út tovább tart félóránál, a település Welwynben nagyon meggondolandó olyan embernek, akinek nem magában Welwynben van a munkája. Welwyn uccái nagyon kedvesek. A házak kertecskéi és a gyalogjáró közt még útszegé­lyek vannak öreg tölgyekkel, szép pázsittal és kis virágágyakkal. Az uccanév nem a ház fa­lára vagy a kerítésre van felerősítve, hanem embermagasságban az uccakereszteződéseken elhelyezett külön, hosszú fatáblára van felírva. Az elv Welwynben ez; Azon a pénzenamit házbérül kellene fizetned, vásárolj magadnak otthont! Rendszerint a vételár tizenkét száza­lékát kell kifizetni és a hátralékot, amit a vá­ros jelzáloggal biztosít magának, „huszonöt év alatt kell törleszteni. Mindent egybevetve, a kifogásolni- és^ meg- gondolnivalót összehasonlítva az eredménnyel és a tényekkel, nagyszerű tett az újságíró kert­városa és Bemard Shaw aligha túlozott, ami­kor azt írta, hogy a könyvéért Howard nemes­séget, Letchworth kertváros alapításáért gróf­ságot és Welwyn kertváros alapításáért her­cegséget érdemelt volna. Meg vagyunk győződve, hogy a mi sokat emlegetett Albcrtfalva-Kcrtvárosunk is. nem- | csak sokkal jobban, de jól sikerült volna, ha újságírókra bízták volna a megteremtését. — jó. — Vili. LOKÁLPATRIOTIZMUS. Egészen kifogástalanul hamarjában nem tudnám jó magyar szóval pótolni ezt a kifeje zést: lokálpatriotizmus, de ezúttal bizonyára felesleges is, hiszen ismeri és megérti mindenki azt a büszkeséget, amellyel a maga városáról. [é 3.IVI.T. K. védjegyű I | __palackteiben az eröf

Next

/
Oldalképek
Tartalom