Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-25 / 12. szám
Független Budapest Budapest, 1931 március 25. 10 3175 üres lakás Budapesten Ä népszámlálási adatok szerint ez év elején 3175 üres lakás volt — Újabb akció az üzleti bérek leszállítására A kereskedelem és ipar súlyos válságának sok oka van. Az általános gazdasági viszonyok mellett a kereskedelmi és ipari üzemek főként a magas házbéreknek tulajdonítják nehéz helyzetüket. A főváros az érdekeltségek kívánságára már a múlt évben közvetítő tárgyalásokat kezdeményezett az üzleti bérek leszállítására, de az akció nem járt eredménnyel. Néhány kávéház és bolt házbérét csekély mértékben leszállították a háztulajdonosok, de a legtöbben elzárkóztak az indokolt kérések teljesítése elől. Inkább felbontották a szerződést és üresen hagyták a helyiségeket, mintsem hogy leszállítsák a lakbért. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete, minthogy a viszonyok nemcsakhogy nem javultak, sőt ellenkezőleg, rosszabbodtak, most újabb mozgalmat indított annak érdekében, hogy — ugyancsak a főváros közvetítésével — a háziurakat bérleszállításra bírják. Ripka Ferenc főpolgármestert akarják közvetítőül megnyerni. A háztulajdonosok látják a helyzetet és tudják, hogy előbb-utóbb kénytelenek lesznek a. bérleszállításba belenyugodni. Vonatkozik ez nemcsak az üzletbérekre, hanem a lakbérekre is. Ugyanis az üres lakások száma ijesztően szaporodik. A januári népszámlálás alkalmával, — mint köztudomású, — lakásösszeírást is rendeztek, amelynek során hivatalból írták össze a Budapesten fellelhető üres lakásokat és egyéb helyiségeket. Most dolgozták fel ezeket a számlálólapokat, melyek szerint ez év január elején 3175 üres lakás volt Budapesten. Ez a szám megdöbbentő emelkedést mutat a régebbi hivatalos kimutatásokkal szemben, igaz ugyan, hogy rendes körülmények közt csak azokat az üres lakásokat tartják számon a hatóságok, amelyek már legalább 3 hónapja üresen állanak és amelyeket a háztulajdonosok adózási okokból jelentettek be. A Háztulajdonosok Szövetsége a sok üresen maradt lakásban rejlő tényt is felhasználja arra az agitációra. amelyet a hatósági lakásépítés és az építkezések hatósági támogatása ellen kezdeményezett. A szövetség ugyanis ellene van minden hatósági jellegű építkezésnek és tiltakozik az ellen is, hogy az építkezéseket akár az állam, akár a főváros anyagi eszközökkel elősegítse, mert szerintük ezzel mesterségesen vonják ki a lakókat a régi házakból, ami a házak elértéktelenedésére vezet és" köz- gazdasági szempontból hátrányokat von maga után. Vizsgálják és megjavítják a pesti levegőt A rossz szén az oka annak, hogy fertőzött levegője van Budapestnek Folyamatban a bakteriológiai vizsgálat Csordás Elemér dr. tisztifőorvos multhavi közegészségügyi jelentésében állapította meg azt a feltűnést keltő tényt, hogy Budapest levegője — a beszerzett adatok szerint — fertőzött. és folyamatban van a vizsgálat annak kiderítésére, mi okozza a levegő megfertőzését. Utánajártunk az általános érdeklődésre számító ügynek és illetékes helyen a következő érdekes információt kaptuk: — Minden városnak nagyi problémája a tiszta levegő kérdése. Köztudomású, hogy vidéken, falun, ahol nincsenek gyárkémények és bűzt árasztó ipartelepek, sokkal tisztább a levegő, mint a nagyvárosok felett, ahol a sok füst, korom és láthatatlan baktériumok milli- árdjai úsznak a levegőben. A városi hatóságok tőlük telhetőén igyekeztek a levegő szennyeződését megakadályozni, vagy legalább is mérsékelni, füstemésztő készülékek felszerelését írták elő és más rendszabályokat léptettek életbe. — Egy olyan nagy városban, mint Budapest, amely magát fürdővárosnak nevezi, még fokozottabban kell ügyelnie a levegő tisztaságára, mert hiszen az idegen, aki egészsége visz- szaszerzese végett jön ide, elsősorban jó levegőt akar, mert ez a legfontosabb előfeltétele a gyógyulásnak. Budapest levegőjének tisztasága ellen sohasem merült fel a legkisebb észrevétel sem, hiszen a budai hegyek, az erdők, a várost átszelő folyam mind biztosítékai a jó levegőnek. — Érthető megdöbbenést váltott ki tehát, mikor a közelmúltban a fővároshoz egyre tömegesebben érkeztek a panaszok orvosok, hatóságok és mások részéről, amelyekben egybehangzóan jelentették, hogy Budapest levegője mérges anyagokat tartalmaz. A főváros közegészségügyi hatóságai a bejelentések vétele után a bakteriológiai intézettel azonnal munkához láttak és a város legkülönbözőbb részeiről, a különböző magasságéi levegő- rétegekről speciális levegőmintákat veitek. Már a felületes vizsgálódások során is megállapítható volt, hogy a levegő kénes gázokat tartalmaz, melyek kétségtelenül a rosszul eltüzelt szé n bő 1 szár m az n ak. A hatóságok elhatározták, hogy a tudományos vizsgálatot egy éven át folytatják a különböző évszakokban, a város különböző részeiről beszerzett levegőmintákat alapos kémiai boncolás alá veszik és ez alapon kutatják ki, hogy a pesti levegő hol és mikor tartalmaz mérgező gázokat. A bakteriológiai intézetben a legalaposabb fel- készültséggel, folynak ezek a vizsgálatok. Amint befejeződnek, részletes jelentést tesznek közzé a megállapításokról és ennek alapján intézkednek majd a hatóságok a szükséges rendszabályok életbeléptetéséről. Annyit már most is meg lehet állapítani, hogy elsősorban a helyes széntüzelésre kell kioktatni a lakosságot, megfelelő tüzelőkazán okban szabad csak fűteni és a kéményekre füstszűrő készülékeket kell felszerelni. Tekintve, hogy az újabb kormányrendeletek következtében főként a középületekben és közüzemekben használnak olyan szenet, melyekből mérges gázok fejlődnek, nem lesz nehéz a rendszabályok keresztülvitele és ennek révén Budapest levegőjének megtisztítása. TÁRSAS AUTOTAXIK KÖZLEKEDNEK A SPORTPÁLYÁKHOZ. Az Autotaxi Rt. beadványt intézett a fővároshoz és engedélyt kért arra, hogy vasárnaponként és sportesemények alkalmával más napokon is a sportpályákhoz társas autotaxi járatokat indíthasson. A vállalat már a múltban engedélyt kapott ilyen társasközlekedésre, a lóversenytérre s ezt a rendszert akarja kiterjeszteni a sportpályákhoz is. Az a utóbusz- üzem igazgatósága tárgyalja majd ezt a beadványt és miután a taxik viteldíja magasabban van megállapítva, mint a sportpályákhoz közlekedő autóbuszok tarifája, ezért nem emel kifogást a kórós teljesítése ellen. REDNER JENŐ mérnök, építőmester, építési vállalkozó Budapest, V8IR, Népszínház u. 13. Tel.: 1. 394-32 Versenufärgualäsi hirdelménij Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos Hirdetések“ rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet k a X. kér., kerepesiúti temető több kisebb útjának rendezési munkáira. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%-a. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi városháza, II. em. 285. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban elhelyezett ajánlatokat 1931. évi március hó 31-én (kedden) d. e. fél 11 óráig a II. em. 279. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása 1931. évi március hó 31-én (kedden) délelőtt 11 órakor lesz a III. em. 409. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1931. évi március hó 18-án. A székesfőváros polgármestere. Fizessünk elő a „Független 'Budapestedre! „Kicsiny lesz az új Garay-piac“ A „Független Budapest“ legutóbbi számában a. fenti címen közlemény jelent meg, melyre nézve a Margalit Andor és Ödön cég annak a megállapítására kért fel bennünket, hogy a közleményben két téves állítás foglaltatik. Az első téves állítás az, hogy: „a Margalit cég —• első ajánlatával szemben — a nyilvános versenytárgyaláson lényegesen olcsóbban vállalta a munkáitA míg a másik téves állítás, hogy: „Végeredményben mégis 30 százalékos megtakarítást ért el a főváros azáltal, hogy nem közvetlenül, hanem nyilvános versenytárgyalás álján adta vállalatba a munkát“. A Margalit Andor és^ Ödön cég utal arra, hogy a Garay- piac építési költsége az összes iparosmunkákkal az ő első ajánlatuk szerint is átlag 300 P volt négyzetméterenként, mely ár a jelenlegi terv szerint redukáltan beépítendő, mintegy 5300 négyzetméter hasznos területre számítva, 1,590.000 pengőt tett ki végösszegben. (A jelenlegi terv szerinti beépítés területe ugyanis körülbelül 25 százalékkal kisebb, mint az ő első ajánlatuk volt.) Ezzel szemben a most nyilvános árlejtés útján történő építkezés összköltsége mintegy 1,560.000 pengőt fog kitenni, de ezenfelül az ideiglenes bódékra és tervezésekre még mintegy 80.000 pengő költsége van a városnak, ami elmaradt volna Margaliték első ajánlatának elfogadása esetén. De ami a leglényegesebb, az első ízben ajánlott árért a főváros hitelezéssel kapta volna az építményeket, úgy a Garay-térit, mint a Ferdinánd-térit. Szívesen közöljük a Margalit cég megállapításait, annál is inkább, mert távol állt tőlünk annak a látszatnak a felkeltése, mintha első ajánlatuk elfogadása esetén károsodás érte volna a fővárost. Mi csak elvi álláspontunkhoz ragaszkodtunk: nyilvános versenytárgyalást követelünk minden közmunkánál, éppen a tisztességes vállalkozás. és ipar védelmében. — „A Horthy Miklós VII. kerületi levente sporttelep története és leírása“. (írta: dr. Eperjessy István fővárosi tanácsjegyző). A főváros balparti részén, ahol 750.000 ember lakik, nem volt egyetlen hely sem, ahol a lövészsportot gyakorolhatnák. Az új, VII. kér. leventesporttelep ezt a hiányt pótolja és Eperjessy István dr. nagyon érdekesen mondja el most megjelent füzetében, mily nagy munka volt a költségek megszerzése, a telep tervezése, felépítése és megindítása. Számos sikerült fénykép beszél a telep kiválóságáról és az alapítók munkájának eredményességéről, de ez munka még befejezetlen, mert az anyagi eszközök hiánya egyelőre még nem tette lehetővé, hogy mindaz megvalósuljon, mit Eper- jessyék a köz javára alkotni akarnak. — Megalakult a Segítőalap orvosi tanácsa. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának szabályrendelete értelmében a tagokat kezelő 1500 orvos megválasztotta az »orvosi tanácsot. A tanács tagjai lettek: dr. Szabados János, dr. Ernst Ernő, dr. Vajda Lajos, dr. Dobóik Ferenc, dr. Mészáros Károly, dr. T-lírányi Dénes, dr. bicskei Séthy Ernő, dr. vitéz Szikszay Elemér, dr. Fodor Pál, dr. Párdányi Emil, dr. bilkei Papp Zoltán, dr. Szathmáry István. A tanács első ülését március hó 16-án tartotta, amelyen elnökül dr. Szabados János orvost választotta meg. Az orvosi tanács a Budapesti Orvosszövetség elnökségéhez átirattal fordult, amelyben felajánlja szolgálatait a BOSz és Segítőalap harmonikus együttműködése érdekében a célból, hogy az orvosi ellátás kérdésére vonatkozó megállapodások minél előbb dűlőre juthassanak. — A „Nyugdíjas Fővárosi Tisztviselők Egyesülete“ folyó évi március hó 29-én, vasárnap délelőtt Vall órakor az Újvárosház (IV, Váci ncc* 62. szám) közgyűlési társalgótermében tartja rendes évi közgyűlését szentpéteri Kun Gyula elnöklete mellett. A FÉNYES EREDMÉNYEK, amelyeket sok résztvevő az utolsó 4 hét alatti fö- és záróosztály húzásain elért, nagyban hozzájárulnak a fokozott vételkedv emeléséhez azok körében is, akik előbb a barátaik és ismerőseik által elért eredményeket várták meg. Nem kétséges, hogy az új m. kir. osztálysors játék sorsjegyei, épúgy, mint az utolsó években, mindig rövid idő alatt teljesen elkelnek. Aki tehát részt akar venni az új sorsjátékban, biztositson magának egy sorsjegyet minél előbb. — Csütörtökön tárgyalja a törvényhatósági tanács a Községi Takarékpénztár mérlegét. A főváros részvénytársasági formában működő intézményei közül elsőnek a Községi Takarékpénztár tartja meg idei közgyűlését. Az intézet 1930. évi mérlege már elkészült és azt a közgyűlés előtt a törvényhatósági tanács tárgyalja. A tanács csütörtöki ülésének napirendjére tűzték ki a mérleg tárgyalását. A SZÉKESFŐVÁROS NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGÁNAK legközelebbi tanulmányi kirándulásai: Március 25, szerda: a) Országos Levéltár, b) Újpest. Félnapos. Március 27. péntek d. e.: A Budafoki Gyufagyár Rt. Március 29, vasárnap: a) Szépművészeti Múzeum d. o. 9 órakor, b) Mezőgazdasági Múzeum d. e. 11 órakor, c) Ráckeve. Félnapos.
