Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-25 / 12. szám

Budapest, 1931 március 25. Független Budapest 3 UJ repülőién a Duna pariján M mátyásföldi repülőiéi* mái* nem megfelelő, újat akarnak építeni — Ingyen telket és építési hozzájárulást kérnek a fővárostól A nyomasztó gazdasági helyzet és a vele járó munkanélküliség ijesztő mértékű növeke­dése folytán mostanában sokat foglalkoznak kormánykörök a közmunkák megindításának kérdésével és keresik a lehetőséget munka­alkalmak teremtésére. Valahányszor azonban valamely tervnek kivitelezésére kerül ' a sor. mindig kiderül, hogy nincs pénz. Ilyenkor az­után előveszik a fővárost, amely ha, akar, ha nem, akar, kénytelen állami feladatok végre­hajtását is magára vállalni, vagy legalább is a költségek jó részét — állami intézmények meg­valósításához — sajátjából fedezni, így került szóba újabban egy új budapesti repülőtér létesítésének ügye és illetékes köröknek első gondolata volt, hogy miután a fővárosnak éppen olyan elsőrendű érdeke egy iíj forgalmi repülőtér építése, mint az államnak, a főváros necsak ingyen telket adjon, hanem a költségek­hez is járuljon, hozzá. A budapesti új repülőtér építésének szük­ségességét azzal indokolják, hogy a mátyás­földi repülőállomás nagyon messzire — 11 kilo­méternyire — esik a főváros központjától. Hogy ez a távolság a repülőtérnek, mint for­galmi gócpontnak használhatósága szempont­jából nagy-e, az megítélhető abból, hogy míg Budapesttől Bécsig a repülőgép 90 perc alatt teszi meg az utat, addig 30 perc szükséges ahhoz, hogy az utas a városból autón a repülő­térre jusson. Sokszor az utat keresztező vasúti átjárók miatt még tovább is tart az út, mert előfordul, hogy leeresztik a vasúti sorompót és ilyenkor 5—10 perccel későbben ér ki az utas a repülőtérre. A mátyásföldi repülőtér elhelyezé­sét is szerencsétlennek mondják, mert az ottani szélviszonyok miatt sokszor csak nagy késéssel indulhatnak a gépek és emiatt igen gyakran lekésik a nemzetközi csatlakozásokat. Hivat­koznak az illetékesek arra, hogy külföldön a repülőterek mind közel fekszenek a város köz­pontjához, Berlinben például a legbelsőbb vá­rosrésztől 4 kilométernyire van a repülőtér. A tempelliofi repülőtér i^éldául ép közelségénél fogva frekventált uzsonnázó és vacsorázó helye a berlinieknek. Sok technikai kifogást is sorol­nak fel a mátyásföldi repülőtér ellen a szak­emberek és arra hivatkoznak, hogy Budapest csak akkor lehet a légiközle­kedés szempontjából is kelet-nyugat és észak-dél átvonuló állomása, ha meg­felelő repülőtérrel rendelkezik. Idegenforgalmi szempontból nagy jelentősége lenne ennek. Azt követelik tehát, hogy a főváros, mely­aek a város közelében is vannak megfelelő ki­terjedésű szabad területei, bocsásson ingyentelket új repülőtér építésére az állam rendelkezésére. A Duna mellett szeretnék az új repülő­teret megépíteni, amely a vízi és a szárazföldi repülés bázisa lenne. Természetesen az ingyentelken kívül A főváros rövidesen felveszi a nagy külföldi kölcsönt — mondja Kozma Jenő A fővárosnak szüksége van nagyobb beruházó kölcsönre — A nemzetközi pénzpiacon állandó javulás mutatkozik, remélni lehet tehát, hogy a külföldi kölcsönt kedvező feltételek mellett vehetjük fel Kozma lenő nyilatkozik a legközelebbi teendőkről Csuvik és Strojil Első Óbudai Parkett Üzeme Budapest, III., Kiscelli ucca 39. Telefon: Automata 620-56 Tetőfedést vállal farkas József Vili.. Rákóczi út 13. mindenféle anyaggal, úgy­szintén házakat karban tart pala- és cserép­fedő mester Budapest Telefon: I. 355-18 Kozma Jenő dr. Mint a Független Budapest már két héttel ezelőtt pontosan bejelentette: március 2l-én befejeződött a tisztújítás és még e héten végre rendes ütembe kerül a város­házi adminisztráció. Éppen ideje már, hiszen negyedik hónapja él átmeneti állapot­ban a városháza. Helyükön ülnek az új tanácsnokok, le­vezetődtek már a különböző személyes vonatkozású iz­galmak is: kezdődjék az alkotó munka! A Független Budapest mun­katársa abból az alkalomból, hogy a tisztújítás már be­fejeződött és a városházi ad­minisztráció végre megkezd­heti jövőtépítő működését, beszélt dr. Kozma Jenővel, a kormány városházi pártjá­nak a vezetőjével, akinél mindenekelőtt az­iránt érdeklődtünk, hogy a főváros felveszi-e a nagy külföldi beruházó kölcsönt. Nem kétséges, hogy a főváros jelenlegi költségvetési viszo­nyai nem engedik meg nagyobbarányú beruhá­zások végrehajtását. Esztendőkre szóló tervek költségeit, amelynek gyümölcseit a késő utó­kor is élvezni fogja, nem, lehet kizárólag a mai nemzedék vállaira rakni. A főváros vezetőségé­nek elhatározott szándéka volt, hogy még ez évben külföldi kölcsönt vesz fel a különböző üzemi beruházások végrehajtásának a céljaira. Ezeket a gondolatokat vetettük fel Kozma Jenő előtt, aki a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A fővárosnak valóban szüksége van na­gyobb beruházókölcsön felvételére. Azt a fel­adatot, amely a fővárosi ipar, kereskedelem és vállalkozás támogatására vonatkozik, a fővá­rosnak feltétlenül teljesítenie kell. Bevételi forrásaink végesek, amihez hozzá kell venni, hogy Fekete Coythäv« a legújabb fénymásolat, teljesen Fnllnor I PA W&ifJIIII szagtalan, 2—3 perc alatt elkészül ■ Ciliid lid? es sienna műszaki papírgyárában Budapest,V., Váci út 4. sz. Tel.: £ut. 228-48, 229-15 a mai körülmények között nem nyúl­hatunk a bevételek fokozásának eszkö­zéhez. Különben is nagyobbszabású beruházásokat nem eszközölhetünk folyó bevételekből. A fővárosnak tehát még ebben az évben nagyobb külföldi kölcsönt kell fel­vennie, — már csak azért is, — mert hiszen vissza kell fizetni idejekorán a lejáró függ ők ölesönöket. Ezeket a függőkölcsönöket prolongálhatjuk is, ha nem sikerülne kedvező külföldi kölcsönt szerezni, de én bizonyosra veszem, hogy a főváros rövidesen még ebben az esz­tendőben, sőt már a nyáron fölveheti ezt a beruházó külföldi kölcsönt. A nemzetközi pénzpiacon lassú, de állandó ja­vulás mutatkozik, minden reményünk megvan tehát arra, hogy ezt a külföldi kölcsönt a fő­város kedvező feltételek mellett veheti igénybe. Hangsúlyozni kívánom, hogy a külföldi kölcsönből egyetlen fillért sem szabad hasznot nem hajtó A'állalko- zásokba fektetni. A teljes összeget kizárólag produktív beruhá­zások céljaira kell fordítani. Érdeklődtünk a legközelebbi városházi munkaprogram iránt is. Kozma Jenő a követ­kezőket felelte: — A mai időkben hosszú esztendőkre szóló terveket nem szőhetünk, különben is kész pro­gramokkal állunk szemben. A legközelebbi teendő a tavaszi köz­munkatervek végrehajtásához szüksé­ges eszközöknek a megteremtése. — Ami a városházi adminisztrációval kap­csolatos munkaprogramot illeti, ebben a tekin­tetben az új ügyosztályvezetőktől várunk kezdc'inényezést. A tanácsnokválasztás általá­nos megelégedést váltott ki mindenfelé. Minden ügyosztály élére érdemes, értékes és tehetséges főtisztviselő került, megvan tehát a garancia arra, hogy az ügyosztályok munkája ered­ményes lesz. MEGBÍZHATÓ JO CYMOP GARAGE Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb auto- garagea 500 férőhellyel, zárható boxoK, Központi fűtés, úrvezető szolgálat, éjjel nappal benzin, olaj, műhely Kiszolgálás. ■ xi i li x'i t/ii n a no Telefon: Jozröí 372 93, J. 372—95 Autószalon, bérautók. VII., Kertész ucca 24-28, portás teiefónja éjjel i8: József 372-94 mMR ISTVÁN Építesz Telefon : Ló. II—09 Budapest. I.. nortúu Híhlós út 36 Kraszner József Cementárugyár Rt. Budapest, X., Rákosfalva, Kerepesi út 73 Telefon: József 352-72, József 395—74 ÉPÜLETVASALÁSOK Legolcsóbb beszerzési forrása ! MAJOR JÁNOS Budapest, VII., Rákóozi-út 72 »lixcelsior«-szálló épület építési költséghozzájárulást is kérnek a fővárostól. Arra hivatkoznak, hogy a háború kitöréséig Budapest a közlekedés terén mindig elől járt. Budapesten volt a kontinens első földalatti'vil­lamosa és a Keleti pályaudvar építésekor egyike volt a világ legnagyobb pályaudvarai­nak. Most, amikor meg vagyunk csonkítva és el vagyunk nyomva, tízszeresen szükségünk van az oly sokszor emlegetett kultúrfölény be­bizonyítására.. hogy aki külföldről Budapestre érkezik, már az érkezéskor lássa, hogy kultúr- városba érkezett. Szerintük ezt a Mátyásföldre érkezett utas nem látja és amíg a főváros for­galmi repülőtere Mátyásföldön marad, nem is fogja láthatni. Az a világjáró angol, amerikai, vagy más nemzetiségű utas, aki a modern repülőgépből kiszállva, a , Budapest—Mátyás­föld*' felirású szomorú barakot látva maga előtt, rossz benyomást szerez már az első pilla­natban Budapestről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom