Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-18 / 11. szám
Budapest, 1931 március 18. Független Budapest 3 M HÉT Megtörtént a jelölés: a régi tanács helyébe új kerül. A jelölés szimbolizálja azt a nagy változást, amelyet az új fővárosi törvény^ jelent Budapest életében. A régiek helyébe újak, fiatalok kerülnek, anélkül, hogy előbb végigkilincselték volna a fél fővárost, anélkül, hogy meglett volna a kötelező szolgálati évszám és rangsor szerinti „soronvalóság“. Nem azok kerülnek az ügyosztályok élére, akik betöltött szolgálati éveik alapján sorrakerülnének, ^ nem is azok, akik egyes pártoknál politikai érdemeket szereztek, hanem azok, akiknek ezek után kell csak érdemeket szerezniük. Eddig is volt érdemük; a tehetség, de ezt munkára váltam csak új pozíciójukban lesz alkalmuk. Öröm, hogy munkakört adhatunk nekik, most rajtuk múlik bebizonyítani, hogy nem a régi, hanem az új rendszer a helyes, amely a tehetség egyedül lehetséges szempontját alkalmazta mértékül ennél a sorozásnál. Az a hír járja, hogy redukálni fogják a tisztviselői fizetéseket. A státusrendezéssel egyidejűleg öt százalékos fizetéscsökkentést hajtanak végre. Mindez még bizonytalan egyelőre, de van már pozitívum is: megszüntették a különmunkák honorálását és polgármesteri rendelet intézkedik az üzemi, „túlfizetések“ ellen. Uj stádiumba jutott ezzel a „leépítés“: nem teszik tönkre az egzisztenciákat, nincs hivatalos B-lista, de van egy másik, rejtett, amely eddig nem volt. B-listára kerül egy karaj kenyér, amellyel kevesebb jut ezentúl. B-listára kerül egy-egy ruhadarab, amelyet nem lehet megcsináltatni, mert „leépítették“. A tisztviselő fényes karrierjét a fényes ruha jelzi, amelynek ezentúl tovább kell szolgálnia, mint eddig. Ezt nevezik a magángazdálkodás „racionalizálásának . Az adóbehajtás eredménye kedvezőbb, mint remélték. A közzétett adatok szerint a főváros polgársága ^ kiizzadta azt az összeget, melyet vártak tőle, sőt másfélmillióval még többet is. Különös csoda ez, melyre nincs magyarázat. „Több dolgok vannak földön s égen Horatio, mintsem értelmünk felfogni képes“ — mondja Hamlet dán királyfi, ez az adóstatisztikai adat ugyancsak ezek közé tartozik. Több adót fizettek... Miből?!... Kik?!... Nem értjük. De a tények beszélnek, nem lehet vitatkozni velük, bele kell nyugodnunk, hogy a huszadik században is vannak még csodák. Bajok vannak a hídépítés körül. A kormány nem akar pénzt adni, adjon a főváros. Baj van a tatarozás körül is: nincs hitel. Az új CSÜTÖRTÖK Ernsil Sándor népjóléti miniszter Kijelenő, hogu nem enücdi elejteni az aj Rókus megépítésének tervet Ernszt Sándor népjóléti miniszter nyilaihozíK a független Budapestneh az új Róhus megépítéséről és a Kórházi ápolási díjaK megállapítása Körül támadt eilentéteKről A főváros közönsége nagy örömmel és megelégedéssel vette tudomásul a belügyminiszter költségvetési leiratának azt a részét, amely úgy rendelkezik, hogy az új Rókus-kórház megépítésére tartalékolt négymillió pengőt érintetlenül kell hagyni. A főváros vezetősége ugyanis az ezévi költség- vetés összeállítása alkalmából úgy küszöbölte ki a deficit veszedelmét, hogy az új Rókus megépítésére tartalékolt négymillió pengőt eredeti rendeltetésétől elvonta és folyó kiadások fedezésére állította be. Akkoriban nagy visszatetszést keltett ez az elhatározás, mert hiszen nem kétséges, hogy a jelenlegi' Rókus-kórházban az állapotok tarthatatlanok és a főváros nem tekinthet el az ií.i Rókus-kórház megépítésétől. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mennyiben vált ismét aktuálissá az ú.i Rókus-kórház megépítése? A belügyminiszteri leirat megjelenése óta ugyanis egyetlen hang sem hallatszik az illetékesek részéről abban a tekintetben, vájjon az új Rókus-kórház megépítése újból napirendre kerül-e, vagy pedig tartani lehet attól, hogy a szép terv ismét a feledés homályába merül. A Független Budapest munkatársa magához Ernszt Sándor dr. népjóléti miniszterhez fordult felvilágosításért, akitől megkérdeztük, hogy az új Rókus-kórház megépítésének a tervét aktuálisnak tekinti-e? Ernszt Sándor dr. népjóléti miniszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A belügyminiszter rir, mielőtt a költség- vetéssel kapcsolatban az új Rókus-kórház tartalékalapjára vonatkozó döntését meghozta volna, tőlem véleményt kért. Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy az új Rókus-kórház megépítésére tartalékolt összeget eredeti rendeltetésétől elvonni nem lehet. Ezt a véleményemet arra a meggyőződésre alapítom, hogy a fővárosnak feltétlenül szüksége van új központi gyüjtőkórházra. Nem kétséges, hogy a Rókus-kórház már elavult, helyébe tehát, újat kell építeni, Mivel a mai súlyos gazdasági viszonyok között az új Rókus-kórház felépítésére szükséges összegei egyszerre előteremteni lehetetlen, az évenkénti tartalékolás módszeréhez kell folyamodni. Ha pedig a főváros a tartalékolásnak erre az egyedül helyes útjára lépett, következetlenség volna az e címen Összegyűjtött négymillió pengőnek más célokra való felhasználása, Hangsúlyozni kívánom, hogy az új Rókus-kórház megépítésének a tervét nem engedem elejteni. Szóba hoztuk azokat a nehézségeket, amelyek a kórházi ápolási díj megállapítása körül merültek fel. Ernszt Sándor dr. népjóléti miniszter kérdésünkre így felelt: — A differencia onnan származik, hogy a főváros túlmagasan kalkulál. Azt mondhatnám, hogy a főváros számít a legdrágábban. A két kalkuláció közötti differenciát valamiképpen át kell hidalni. Azon vagyok, hogy ezt a kérdést nyugvópontra juttassam- és a fővárosi kórház- problémát eayszersmindenkorra megoldjam. Ernszt Sándor dr. népjóléti miniszter nyilatkozata alkalmas arra, hogy az aggodalmakat eloszlassa. A népjóléti miniszter ugyanis olyan határozottsággal nyilatkozik az új Rókus-kórház megépítésének szükségessége mellett. hogy joggal bízhatunk kijelentésében: az új Rókus-kórház megépítésének terve nem kerülhet többé le a napirendről. Rendezik a Deák- Kálvin- Gellérl teret Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozik a főváros városrendezési problémáiról Sürgősen elkészítteti a főváros városszabályozási tervét sugárutaknak is nagy akadályai vannak, törvényeknek kell készülniük és érvénybe lépniük, mielőtt az első kapavágást megejthetnék, A főváros hidakat építene, tataroztatna, sugárutat építene, műiden alkalmat megragadna, hogy munkát és kenyeret adjon a halódó iparnak és a virágját élő munkanélküliségnek, dehát... dehát... a főváros akarata csak függvénye a kormány akaratának. És minthogy a mai kormányzati rendszer mellett akarat csak egy lehet, lesz majd munka cikkor, ha... ez az akarat ugyanúgy érez, mint a főváros népe, ha ugyanúgy érzi a nyomort, a kétségbeesést, a munka- nélküliség ezer szenvedését. A szélvihar lesodorta a „leplet“, amely a proletárdiktatúra áldozatai emlékére emelt szobrot takarta. Egy leleplezés, amely tényleg leleplez valamit, azt, hogy a sok rossz pesti szobor után elkészült a- legrosszabb, legszörnyűbb. A figurák még nincsenek is ott az emlékművön, de a szobor máris rémes: hát még ha ott lesznek rajta!... Egyébként megtudtuk a leleplezés alkalmából, hogy ezt a szobrot a magyar nemzet emelte. Tiltakozunk ez ellen a magyar nemzet nevében, a magyar nemzet jobb ízlésű. Egyben pedig megkérjük a főváros művészeti bizottságát, maradjon meg továbbra is eddigi álláspontja mellett, ne fogadja el a szobrot, ne engedje vele elcsúfítani a főváros legszebb terét, a parlament gyönyörű környékét... Március 15-ike, a szabad sajtó napja. A nemzeti ünnephez nagyszerű prelúdium volt két hétfői lap betiltása. A negyven- nyolcas időket megelőző évtizedekre szoktak hivatkozni, azt mondják, hogy a sajtószabadság ügye ugyanúgy áll, mint Metternich idejében. Ez azonban nem, egészen valószínű. Száz év előtt cenzor elé kerüli minden nyomtatott betű, semmi sem, jelenhetett meet cenzúrázatlanul. Ma megjelenhet, csak éppen utótag kitekerik a lap 'nyakált, romlásba kergetnek vállalatokat, újságíróikat, nyomulói szokat, börtönbe zárnak cikkíróikat. Tehát nem igaz, hogy ma melter- nichi állapotok vannak a sajtószabadság terén... A fővárosi építkezési vállalkozók régóta panaszkodnak amiatt, hogy a fővárosnak nincs évekre kiterjedő városrendezési és városszabályozási terve, amely irányt szabhatna mindazoknak, akik építkezni szándékoznak. Ma nagy- gondot okoz az építkezés Budapesten, nemcsak azért, mert drága az építkezési hitel, hanem amiatt is, hogy városszabály ozási terv hiányában minden építkezési elhatározás befolyása alá kerül' a mindenkori telekspekulációnak, Abban a pillanatban, mihelyt nyilvánosságra kerül a főváros hivatalos városszabályozási terve, a spekuláció szűk hatóerők közé szorul, Borvendég Ferenc az építkezni szándékozók pedig útmutatást kapnak, amely a jövőre nézve úgy útépítései szempontból, mint a közüzemek megépítése szempontjából is garanciát nyújt. A Független Budapest munkatársa beszélt ebben az ügyben Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, aki ezeknek a városrendezési és városszabályozási kérdéseknek a jövőben legfőbb irányítója lesz. Borvendég Ferenc alpolgármester a következőket mondotta a Független Budapest mun katársán ak: — A főváros városrendezési problémáinak a megoldását sürgős feladatnak tekintem. Nem kétséges, hogy a főváros évekre szóló városszabályozási tervét mielőbb el kell készítenünk, I már csak azért is, hogy az építkezési tevékenység fellendülését elősegíthessük. A munkanél- 1 küliséget tartósan és jelentősen enyhíteni csak építkezések megindításával lehet s mivel a fő- I város, anyagi eszközök hiányában, ilyen terveket nem hajthat végre, minden eszközt fel kell használnunk arra, hogy a tőke érdeklődését felkeltsük. A városfejlesztésnek gyors iramban I kell megindulnia és ezt az iramot nekünk kell i diktálnunk. ! — Ami a speciális fővárosi feladatokat illeti, ebben a tekintetben különösen a nagyobb- forgalmú terek rendezésére kell elsősorban törekednünk. Három, ilyen tér van, amelyeket rendeznünk kell. Elsőnek a Gellérl teret említem meg-, amely —■ márcsak idegenforgalmi szempontból is — sürgősen rendezendő. Idekapcsolódik a Gellérthegy háta mögött elterülő városrész közlekedési viszonyainak a megjavítása. A Gellérthegy mögött elterülő városrésznek nincs közvetlen, kapcsolata a főváros belterületével. Ez a probléma, amely tulajdonképpen útépítési kérdés, könnyen megoldható és pedig úgy, hogy a. Rákóczi utat és ennek egyenes folytatását, a Kossuth Lajos uccuit ciz Erzsébethídon túl meghosszabbítjuk új út létesítésével. Ez az út a gellérthegyi támfal és az Erzsébetim! kávéház között haladna és a Rácfürdő mögött egészen alacsony emelkedéssel, vezetne fel a vízválasztó pontra. Ügy tudom, hogy az útépítési ügyosztályban ennek az útnak a terve már el is készült. — A másik tér, amit feltétlenül rendezni kell, a Kálvin tér. Itt a. forgalomnak a lebonyolítása súlyos zavarokat okoz. Teljesen át kell építeni a járdaszigeteket és új irányt kell szabni a' különböző uccákból a Kálvin térre torkoló járműveknek. A harmadik tér, amelynek rendezése folyamatban van, a Deák tér. Természetesen csak nagyjából ragadtam ki néhány városrendezési tervet, hiszen más tervek is készülnek, Tervekben nincs is hiány, csak az a kérdés, hogy lesz-e fedezet a költségekre . . . Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, szobatornakészletet és horgászati cikkeket Baross Szövetségi tag ■Vedvl^heüéaúő^-r£rpádiá^áL°thaí Budapest, VII-, Károly körút IS. sz. SZOMBAT
