Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-04 / 22. szám
Budapest, 1930 június 4. Független Budapest 3 Villámgyors expressz*választói lajstrom A jogfosztó-technika diadala — WOO tanerőt foglalkoztatnak a választók összeírásával — Az ellenzék kettős akciót indít a rendelet ellen A novemberben tartandó községi választásokat tíj névjegyzék alapján bonyolítják le. A belügyminiszter elrendelte ennek az új választói listának az összeállítását és rendkívül rövid határidőket szabott, amelyek miatt kétséges, nem lesz-e teli hibával a boszorkányos gyorsasággal készült névjegyzék. Az ellenzék nemcsak a rövid határidők miatt, liánéin általában a községi választói összeírás módjaival szemben tiltakozásra készül, amelyet rendkívüli közgyűlésen fog. kifejezésre juttatni. És mert nem valószínű, hogy ez a tiltakozás eredménnyel is fog járni: az ellenzék egyidejűleg a közigazgatási bíróságnál is panaszt emel. A belügyminiszteri rendelet módosítása esetén ebben az évben már alig lehetne a községi választásokat megtartani, már pedig a kormány okvetlenül le akarja bonyolítani még idén a fővárosi választásokat, amelytől hatalmának újabb megerősödését várja. A városházán természetesen alkalmazkodnak a törvényhez és a rendeleti utasításokhoz és intézkedtek a választói összeírás foganatosítása érdekében. A törvény szerint a névjegyzéket a statisztikai hivatal állítja össze és erre a munkára 1000 tanítót és igazgatót rendeltek ki hatósági biztosokként. A tanerők már ezen a héten megkezdik, házról-házra járva, az összeíró-lapok kiosztását, amelyeket a június 5-iki állapotnak megfelelően kell kitölteni. Az összeíró-lapokat három nap múlva már össze is szedik a hatósági biztosok. Legkésőbb július 15-éig kell az összeírást befejezni, a statisztikai hivatal pedig augusztus 10-éig végzi el ennek alapján- a névjegyzék összeállításál, melyet bemutat a polgármesternek. Augusztus 15-étől 23-áig, tehát egy hétig, teszik közszemlére a névjegyzéket, de az egyes választók névsorát a házakban is kifüggesztik. A felszólalásra is csak ez az idő áll rendelkezésre. Az igazoló-választmány szeptember 15-éig határoz a felszólalások felett, majd a kiigazított névjegyzéket szeptember 15-étől 23-áig szintén közszemlére bocsátják. Ugyanez alatt az idő alatt panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz, amely a fellebbezések felett haladéktalanul dönt, úgyhogy a névjegyzék október első napjában véglegessé válik. A községi választásokat előreláthatólag november 15-ike körül tartják meg. Üj rendelet intézkedik a községi választók rendes összeírásáról, amely szerint minden hatodik évben kell csak a községi választók listáját elkészíteni. A törvény férfiaknál 24, nőknél 30 éves életkorban állapítja meg a választói jogosultságot, a főiskolát végzettek azonban életkorra való A régi piarista épület lebontása a leg- | utóbbi időkig befejezett ténynek látszott. Már vállalkozók is jelentkeztek, akik ajánlatot tettek az épület ingyenes lebontására, sőt akadt egy cég, amely a piarista-ház lebontásából kikerülő épületanyagból családi házakat akart emelni és azokat olcsón fővárosi altiszteknek és egyéb alkalmazottaknak bocsátotta volna rendelkezésükre. A tanács fel is mondott annak a néhány üzletbérlőnek és lakónak, akik a piarista-házban béreltek helyiséget és a tervek szerint még most a nyáron hozzá is kezdtek volna a lebontáshoz. A jelek szerint azonban, legalább is egy időre, a piarista-ház lekerül a napirendről. A városi hivatalok annyira zsúfoltak, hogy alig lehet bennük rendes és nyugodt munkásságot kifejteni. Jellemző a helyzetre, hogy a tiszti ügyészség részére az elsőemeleti folyosón levő illemhelyet alakítják át és ebből az elég tágas helyiségből négy kis hivatali szobát fognak létesíteni. Helyiséghiányban szenved a statisztikai hivatal is, melynek munkaköre most a választói névjegyzék összeállításával is bővült. A statisztikai hivatalnak szüksége van a régi képviselőház összes helyiségeire s ezért most kilakoltatják innen azokat az intézményeket, amelyek az idők folyamcin itt találtak otthont. így többek közt kilakoltatják a szociálpolitikai ügyosztályhoz tartozó háziipari foglalkoztató műhelyt, amely fedél nélkül lévén, beköltözködött az üresen álló piaristaházba. Ez a lépés azután megindította a követelések invázióját, úgyhogy a tanács a sok megkeresésnek és jogos igénynek nem tudott tekintet nélkül választók, ha a többi szükséges kellék felett is rendelkeznek. Az igazoló iratoknak a megszerzése az érdekelt felek kötelessége, azonban a hatóságok tartoznak az iratokat díjtalanul, bélyegmentesen azonnal kiadni. Az iratok beszerzésére 5 napi határidőt lehet adni. A törvény igen súlyos büntetést helyez kilátásba mindazok részére, akik a névjegyzék meghamisításában közreműködnek. Az, aki ilyet elkövet, vagy előmozdít, két évig terjedhető börtönnel büntethető. Aki hivatalos minőségben követi el az ilyen cselekedetet, bűntettet követ el. Egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki megtagadja a választói jog összeírásához szükséges iratok kiadását. A most kezdődő választói összeírás tekintélyes költséget emészt fel, mert a hatósági biztosok naponta 8 pengő munkadíjat kapnak. Remélhető, hogy a községi választók listájában legalább 300.000 választó fog szerepelni. ellentállni. Elhatározták tehát, hogy egyelőre nem bontjeik le az épületet, hanem azt a szükségesnek mutatkozó hivataláthelyezések céljaira veszik igénybe. Legelőször az árvaszék és a fővárosi levéltár egy része kerül át, de ezeken kívül számos intézmény tart igényt a piarista-épületben helyiségre. így a Vásár- csarnok igazgatósága, a Vízművek igazgatósága, javadalmi intézőség és más olyan hivatal, amely nincs szoros és állandó összeköttetésben a központi városházával, okvetlen át akar költözködni a piarista-épületbe. A fordulat természetesen azzal a következménnyel jár, hogy a piarista-házat helyre kell állítani, átalakításokat kell végezni, ami költséggel jár, már pedig az idei költségvetésből ezt az összeget törölték, miután a közgyűlés a lebontás mellett döntött. Most azonban erre a pénzre szükség vau és miután más mód nem kínálkozik, póthitel útján teremtik elő a szükséges összeget, míg a költségek másik részét az odahelyezendő üzemek saját büdzséjükből fedezik. Amint a helyzetet látjuk, ezek után a piarista-ház lebontásáról hosszú évekig nem lesz szó, hacsak Lamotte tanácsnok erélyes kézzel nem nyúl hozzá ehhez a kérdéshez. Ö volt tudniillik az, aki a piarista-ház lebontását forszírozta és a közgyűlésen keresztül is vitte. HivataloKKal raKjáh tele a lebontásra ítélt piarista-házat Egész sereg hivatal műhödiK már az ósdi épületben, amelyet lebontás helyett renoválni és átalakítani akarnak — A közgyűlési határozatot nem veszik figyelembe Róna Lajos könyve Róna Lajos három kötetéről nem lehet a kollégialítás vállveregető hangján írni. És nem illik azt a bravúrt sem emlegetni, hogy Róna négy-öt hét alatt írta meg ezt a három kötetet. Mert úgy, . ahogyan van, Róna a legérdekesebb és a legkomplettebb művet produkálta, olyan memoárokat, amelyek messze felülmúlják az utóbbi időben nagyon divatossá vált emlékirat-irodalom egyéb produktumait. Irodalmi prognózisként lehet felállítani a tételt, hogy rengeteg megírandó emlékirat vajúdik az idők méhében. Mindenki, aki érett ésszel szenvedte át az utolsó két évtizedet, kötelességének fogja tartani, hogy élményeit átnyújtsa az utókornak és a jövendő történelemírásnak, magát állítva természetesen a rendkívüli idők centrumába. Róna Lajos ennél többet tett: történelmet írt, amely azonban az ő szempontjából nem egyéb érdekes riportnál, de ez a riport aztán tökéletes újságírói munka. A remek riporter minden erénye teszi izgalmasan érdekessé Róna harminc esztendejének könyvét, de .i nagyszerű újságírói leisztungon túl ott ragyog egy rendkívül szimpatikus egyéniség szubjektív verőfénye, amely napsugarassá, meleggé teszi ezt a rideg, riportnak szánt tori' ténelemírást és mindamellett nem von le haj- I szálnyit sem a tények objektiv igazságából. A címe: 30 év az újságíró pályán. Három vaskos kötet ezer oldalon, ízléses nyomdai kiállítás, fototechnikai úton előállított, beszélőfilmszerű hatású borítékfedőlapokkal. Ez a külső. A belső: már nem ilyen egyszerű. Komplikált, mint minden érdekes egyéniség. Nagyon kellemes és egyszerű lenne a recenzió, ha ezt a könyvet be lehetne skatulyázni valamelyik irodalmi műfaj szigorrían megvont határai közé és aztán pontos mérőeszközökkel megállapítani, hol lépte át Róna a kiszabott demarkációs vonalakat, vagy pedig, hol maradtak üresen a keretek, amelyeket ki kellett volna töltenie. Róna nem tűzött irodalmi célokat maga elé, ő — erre büszke — újságíró és nem író. Sőt egy helyen ki is jelenti, hogy nem ért irodalomhoz, semmi köze hozzá. Ez az ujságíró- gőg tiltakozása egy olyan érték ellen, amelyet hiába akar elvetni Róna, nem tud, mert ez már nem tőle függ. A könyv egész elgondolása, szerkezete és szubjektív formája vérbeli művészé, akárhogy tiltakozik is ellene írója. Annál is inkább művész, mert nem tűri el egy megállapított műfaj bilincseit, hanem egyéniségének szabad szárnyalásával nézi és látja mindazt, ami körülötte történik. Az újságíró lelke a mindennap szeizmográfja, amely feljegyzi a legcsekélyebb rezdülést is. Róna ennél több, nem gép, hanem, élő és érző ideg, érdé Kés temperamentumrí, izgalmas ember, egyéniség: művész. 3. A repülőgép utasa felülről nem lát dombokat és völgyeket, a magasságból nézve minden egyforma. Az újságíró az emberek repülője, aki állandóan felülről nézi őket. A nagy politikus, a közéleti jeles époly kevéssé kiemelkedő jelenség, mint más, egyszerű halandó. Az újságírót elsősorban az események érdeklik és csak másodsorban az emberek, akik azt hiszik magukról, hogy ők csinálják az eseményeket, holott ez fordítva áll, mint azt ennek a 30 érmek története Róna könyvének minden lapján igazolja. Rohan, zúg az élet a három köteten át, lázas égés minden oldal, a magyar politika, társadalom és főleg az újságírás különösen izgalmas három évtizede pereg le előttünk, nagy emberek kicsinyekké zsugorodnak, kicsinyek megnövekednek az újságíró magasságos perspektívájából: a történelem előtt még lehet hazudni, de az újságíró előtt nem. Pedig Róna nem úgynevezett leleplező, nem akar sem nagyképüsködni, sem blöffölni: ő csak krónikás, aki kiriportozza az eseményeket, amelyek ezt a furcsa, borzalmasan érdekes emberöltőt a történelem leglázasabb korszakává fogják emelni. Hogy mellékesen ior- rásmunkája lesz mindenkinek, aki majd a magyar nemzet történelmének ezt az emberöltőjét akarja kibogozni, az őt nem érdekli, mert nem ez a célja; egyetlen cél, egyetlen szempont sem tud eluralkodni rajta, nem a nagyot markolók, keveset fogók közül való, az érdekeset keresi ebben a harminc esztendőben — először, másodszor és harmadszor és csak újságíró akar lenni és éppen ebben a „csak“-ban. van sikerének minden titka, mert ez a csak több, mint minden nagyképű szándék, minden nagyotakarás, semmitelnemérés. A hangsúly állandóan a csak-ujságírón van, aki ebben az ezeroldalas riportjában történelmet írt, szépirodalmi munkát remekelt össze és osztó igazságával már a jövendőnek is előleget adott a világtörténelem legkülönösebb eseményeinek w ▼ A m ▼ OKL. MÉRNÖK — Tervez és kéI I VA N szít: központi gőz-, víz- és etage- j| w JL f JL Ski 1 fűtést, vízvezetéket, csatornázást Budapest, II., Donáti u. 26. Telefon: Aut. 516-75 és szennyvízderítő telepeket Róna Lajos
