Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-28 / 21. szám
Budapest, 1930 május 28 Független Budapest Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul v";b"SIÍ^L“il:vH,.,>'bSÍ,,lií'-u.« Intéző-tanács és örökös tagság A szocialisták és demokraták jelöltjei a kistanácsi tagsági helyekre - Megalakult a pártonkívüliek csoportja — A nyári szünet Uián választják meg az örökös bizottsági tagokat Napok kérdése a fővárosi törvény kihirdetése és végrehajtási utasításának megjelenése. ilyenformán most már csak néhány nap választ el az új intéző-fórum, az intéző-tanács megalakulásától is. A pártok kebelén belül most folynak az utolsó tanácskozások arról, hogy kik jussanak ebbe a nagyhatalmú testületbe. A jelölést gyorsan kell megejteni, mert értesülésünk szerint már a június 11-iki közgyűlés napirendjére tűzik a kis-tanács tagjainak a megválasztását. Ma az a helyzet, hogy az úgynevezett „nagy“-pártok: a két jobboldali párt, a demokraták, meg a szocialisták, teljesen figyelmen kívül hagyva a kisebb pártokat és a párton kívül álló bizottsági tagokat, maguk között osztották fel az intézőtanács 20 tagsági helyét. Nem számoltak azzal a már bekövetkezett ténnyel, hogy a kisebb pártok és a párton kívül állók megalakítják a pártonkívüliek csoportját, amely egységesen fog fellépni úgy a kis-tanács-, valamint a szakbizottságok tagjainak választásánál. Hogy miképpen fog a helyzet véglegesen kialakulni, azt e pillanatban még csak megjósolni sem lehet. Szó van arról, hogy a két jobboldali párt már megállapodott a szocialistákkal az egyöntetű eljárás mellett, és így a kisebb pártok minden joguktól elesnek. De megköveteli a maga jussát a nemzeti szabadelvű párt 13 tagú, Friedrich István 9 tagú és a most megalakult pártonkívüliek 17 tagú csoportja is. A szocialisták, abban a feltevésben, hogy az intéző-tanácsban 4 tagsági helyet kapnak, erre a négy helyre — értesülésünk szerint — a következő sorrendben jelölte tagjait: Peyer Bánőczy László Bresztovszky Ede Károly, Büchler József, Bánőczy László és Bresztovszky Ede. A demokraták — az őket megillető két helyre — Bródy Ernőt és Pakots Józsefet jelölték. A kereszténypárt és az Egységes Községi Párt jelöltjeinek névsora, még nem alakúit ki. Különös érdeklődéssel várják várospolitikai körökben, hogy a főpolgármester kiket fog az intéző-tanácsba kinevezni. A főpolgármester állítólag csak a választott tagok megválasztása után dönt ebben a kérdésben. Lehetséges, hogy az intéző-bizottság megválasztására rendkívüli közgyűlést hívnak egybe, amennyiben azt a körülmények sürgőssé teszik és nem lehet esetleg a választással a legközelebbi rendes közgyűlésig várni. Az intéző-tanács megalakulása után egy másik nagyfontosságú politikai ügy foglalkoztatja majd a közgyűlést. A nyári szünet után rövidesen napirendre kell tűzni az örökös tagok választását, mert ez a közgyűlés ősszel már csak rövidéletű lesz. Az örökös tagsági helyekért talán még nagyobb tülekedés lesz, mint az intéző-tanácsi tisztségért. Elvégre nem megvetendő pozíció es nem csekély megtiszteltetés, ha valaki Budapest főváros törvényhatósági bizottságának élethossziglan tagja lehet ás nem kell kitennie magát az időszaki választások izgalmainak. Ma még korai arról beszélni, hogy kik lesznek Budapest örökös városatyái, kétségtelen. azonban, hogy a nyári szünet alatt és a községi választásokat megelőzően, e kérdés körül a várospolitika berkeiben nagy harcok lesznek. Egy tonna kenyér Kádár József budapesti pékmester adománya a tüzkárvallott községeknek Két virágzó magyar község esett a tűz martalékául az elmúlt héten: a veszprémmegyei Takácsi és a sopronmegyei Fertőhomok. Országos akció indult meg a leégett községek segítésére, amelynek során egy nemesgondolkodású budapesti pékmester, Kádár József, akinek a Wesselényi ucca 74. szám alatt van nagy műhelye, egy tonna kenyeret ajánlott fel a népjóléti minisztérium útján a tűzkár osultak részére. Ötszáz darab kétkilós kenyeret küldött ez a derék magyar iparos a szerencsétlenül jártaknak. Felkerestük Kádár Józsefet, aki a következőket mondta munkatársunknak: — Amikor olvastam a szörnyű híreket, nyomban elhatároztam, hogy én is segítek, amennyire tudok. Ha lehetne, többet is adnék, mert tudom, hogy csekély adományom csak egy napra elég a sok éhes embernek. De remélem, hogy akadnak a szakmában még mások is, akik majd követik példámat. Sajnos, a Kádár Józsefek nem gyakoriak. És éppen ezért jegyezzük fel ennek a derék iparosnak a nevét. BAU JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. Berlin — kontra Budapest Cikksorozat elégedetlen budapesti polgárok részére írja és rajzolja : MADARAS LÁSZLÓ IV. A ,,vörös Berlin“ — kizöldült Ne bízzuk el magunkat, kedves budapesti polgártárs, nemcsak „Bűnös Budapest“ van a világon, van bűnös Berlin is, ez azonban a keresztségben a Bűnös el öné'v helyett a „Vör őst“ ►nverte. Hogy miért hívják vörös Berlinnek, az igen egyszerű: mert télen szürke és nyáron: zöld. Ha pedig a politikai árnyalatokat nézzük, akkor is legfeljebb — rózsaszínű. A bűne körülbelül ugyanaz, mint Budapesté, a polgárai demokráciát akarnak, csak akkora adót akarnak fizetni, amennyit tudnak, saját sorsuk felett lehetőleg maguk akarnak dönteni, politikai jogot követelnek, gyermekeiket olyan iskolába szeretnék küldeni, ahol tüdővész nélkül is ember lesz belőle, és ha már belefáradtak az életbe, nyugodtan akarják fejüket végrehajtatJan párnájukra hajtani, vagy teme- tőben pihenni ki a földi fáradalmakat, nem a Spree vagy akár a Duna fenekén. Berlin Italhausában ma a szociáldemokrata és kommunista párté a többség, de, ez korántsem, mulatja, a város politikai képét. A város öt és félmilliós lakosságának jelentős része nem, találta, i egyik pártot sem alkalmasnak bizalmára és távolmaradt a szavazástól. Ami azonban a vörös várost a tavasz beköszöntésével zöld várossá varázsolta, az még a politikánál is nagyobb erő: a természet ereje, szorgalmas kertészkezek segítségével. A porosz főváros eléggé északon fekszik, az évszakok váltakozása hirtelen következik be és nem túlzók, ha azt állítom, hogy egy május elejei szerdáról csütörtökre zöld Berlinné változott a tegnap még szürke, hideg, télies város. A bimbókból falevelek lettek és ma már egy pompás lugas keletkezett a nemrég még barátságtalan, monstrum-városból. A berlini polgárnak ez már fel sem tűnik, ő már megszokta, hogy a legkisebb mellékuccában is úgy sétálhat végig, hogy feje fölött üdezöld lombok borulnak egymásra, tisztítják a levegőt, elzárják a lehetőségét annak, hogy tüdejét füsttel, porral és egyéb városi piszokkal szívja tele és mindezért ne kelljen, munkaidejét feláldozva, 24 fillér villamosköltséget és 50 fillér belépődíjat fizetnie, amíg a Szent Margitszigetre vagy más üde tavaszi környezetbe kerül. Már télen beszámoltam árról, hogy mennyi tere van Berlinnek és irigykedve gondoltam, ha csak a tizedrésze lenne Budapesten, milyen jó dolguk lenne a pesti gyerekeknek. Akkor még a tereken kívül csak száraz fatörzseket láttam az, utak mentén és kiaszott kis kertecs- kéket a házak előtt és a járda szélén. Azóta a nap lombokat varázsolt a fatörzsekre, a kis kertecskék bokraira, kinőtt a fű a járda szélén és m,a úgy érzem magam a nagy világváros bármely pontján, mintha a természet ölén gondtalanul és ruganyosán taposnám az utat. Még nem is olyan régen vibrált a szemem, hogy hová ne nézzek előbb, ha nem akarok csúnya, vad házakat, ízléstelen szobrokat látni, ma már csak itt-ott kandikál ki a lombok közül egy kis ízléstelenség, egy kis izmus, mintha a természet is szégyelné, amit építészek az ölére varázsoltak. Az úttesten ezer autó tülköl, villamosok csilingelnek, tűzoltó-sziréna búg, rikkancs ordít, de a fák tetejéről a pacsirta hangja minden városi lármát túlénekelve jut az emberek fiilébe. Mik or eljöttem Budapestről, divatját járta a virágos Budapcst-nkc\ó. Nem tudtam elképzelni, minek városba virág, ahol már bimbó korában a bac/illusok, a piszok és korom ezer veszedelmével kell megküzdenie, de ma itt Berlinben már látom, mit csinál egy városból a növénykultusz. Hat-, hétemeletes paloták egyetlen ablakából sem hiányzik a muskátli, a nárcisz, és orgonabokroktól szagos végig az nccákon a ház előtti kertecske, a tereken megindult a vízsugár a szökőkutakból és a gyermekek ott úsztatják a medencékben a kis Egy „V or sehr i ftmässig“ porosz családapa hazatér a, napi munkából. Orra alatt, a „Streesemann-bajusz“, szájában a vastag szivar, jobb kezében a „Leibzsurnáil“ és az „Abendbrot“, baljában a, napi virág és a • drótszőrű foxi. vitorláshajókat. Később, ha meleg lesz, maguk is beleugrálnak majd. A mama vagy irániéin hazamehet, ott marad a csősz bácsi, az vigyáz rajok. Különösek itt Berlinben a csőszök. Egyik sem nyomorék, Quasimodo-figura, akiktől a gyerek nem tud aludni, ha látja, nem is öregek, hanem csupa „lustig“ fiatalember, képzett pedagógusok, akiknél van ugyan bot, de kizárólag arra használják, hogy a fűbe repült staniclikat és villamosjegyeket a hegyükre szúrják és a szemétkosárba viszik. A gyerekek imádják őket, vajaskenyér-uzsonnájuPeyer Károly BHehler József A gyerekek fogót játszanak, a csősz bácsi a ház.
