Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-06-18 / 24. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 június 18 24. szám FUggplpnBudappsl Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Szomorú nyitány Most már kialakult a kép, a főváros jövőjének előrevetett fotográfiája. A törvényhatósági tanácsi választások előtt még mindent tudunk, mindent látunk. Most már nem kérdőjel többé, nem X-ként elénk meredő ismeretlen, hogy jó volt-e megölni la tanácsot és helyébe a törvényhatósági tanácsot tenni, mert már a választási előkészületek megmutatják, hogy a törvénynek ez a még leghelyesebbnek látszó intézkedése is végtelen kárára lesz a fővárosnak. Egyelőre még csak a jelölésekről beszélhetünk. Nem a tudás, a hozzáértés, a városi ügyekben való jártasság alapján történtek meg a jelölések, hanem egyszerűen belső pártszempontok szerint. A legutóbbi tanácsnokválasztás tanulságos példát állít szembe azzal, amit most látunk, a jelölések során. A közgyűlés a leggondosabb mérlegelés alapján választott, nem diktáltak ott pártszempontok, csupán a tehetség és érdem volt a döntő. Hogy nem lehetett mindenkit megválasztani, aki megérdemelte volna, sajnálatos körülmény volt és a közgyűlés tagjai mélyen fájlalják is, hogy a jók közül kellett két legjobbat választani és a többieket egyelőre a jövőre bízni. A mostani jelölés és választás kiáltó ellentéte ennek, olyan szegénységi bizonyítványa az új rendszernek, amelyet meg kell látni, észre kell venni. A törvényhatósági tanácsban lesznek kitűnő emberek. De lesznek olyanok is, sajnos, akiket nem a meggyőződés erejénél fogva jelöltek oda, hanem a kényszerűség, a pártszempontok szorító nyomása alatt. Sok támadás érte a tekintetes tanácsot, amely ezen a héten ül össze utoljára, hogy jbúcsút vegyen attól a helytől, ahonnan Budapest életét igazgatta annyi évtizeden át. Nem egyszer hibáztattuk mi is azt a szuverén módot, amellyel önkényesen intézkedett a főváros életének olyan megnyilvánulásaiban is, amelyekben a polgárság akaratának kellett volna alkotmányosan érvényesülnie. De ha merültek is fel különböző kifogások a tanács ellen, különösen alkotmánjogi szempontból, nem lehetett sehogysem tagadni nagy szakértelmét, önzetlen odaadását, rutinját — ami sokszor még a szaktudásnál is fontosabb — és pártatlanságát. Most ennek vége, előlépett rej tekéből, ahol eddig lesben ült: a jogosulatlan magánérdek, valamint a pártérdek és pártszempont, amely — mint látható — mindennél fontosabb, mindennél előbbrevaló. Legelsősorban a főváros egyetemes érdekeinél. Visszariasztó, sőt utálatos az, amit látnunk kell. Nem is a kulisszák mögött folynak a knockautolások, hanem a nyílt színen ,és az ütések nem is szabályosak, hanem olyanok, amelyekért egy sportszerű, nemes mérkőzésen okvetlenül diszkvalifikálnák a feleket. Nem nézünk most a jövőbe, hogy ta főváros szempontjából az ilyen intéző tanács, amelyet így állítanak össze, mit fog produkálhatni és milyen lesz munkaképessége, most csak a jelen pillanat förtelmessé- gét látjuk, amely úgy hat a szemlélőre, mintha fej bevágták volna. A törvény az intéző tanács megválasztásánál a pártszempontot írja elő kötelező szempontnak. Nem a tudást, a tapasztalatot és becsületes munkát, hanem a pártérdeket. Kinyitották a kaput a tülekedés, stréberség és tehetségtelenség előtt. Az intézőtanácsban nem azokat fogjuk látni, akik a legjobban tudnák intézni Budapest ügyeit, hanem akiknek legjobb az öklük, legvastagabb a bőrük, legcsontosabb a könyökük. Szerencse, hogy vannak a jelöltek közt olyan kiváló férfiak is, akiket nem lehetett elmellőzni, mert különben kétségbe kellene esnie mindenkinek, aki Budapest új életét várja, új munkát, új kezdeményezést ettől a tanácstól. A nyitány nagyon lehangoló. Már ez az első alkalom is megmutatja, hogy baj van az új törvénnyel, hogy az a szellem, amelyet a törvényhozó a városházára plántált, . veszedelmes. Az új törvény ellen most már nem lehet hadakozni, bele kell nyugodni abba, hogy ezentúl ez már így lesz. De ebbe a látványba nem lehet belenyugodni, ezt a képet nem lehet a jövő képének elfogadni. Mi lesz később, ha már a kezdet ilyen? . . . A baloldal széthúzása a jobboldali pártokat erősíti a törvényhatósági tanácsi választáson Belső bomlás a demokratapártban Pakots kibuktatása miatt — Nagy izgalom a választások küszöbén A főváros autonomikus életének nevezetes fordulópontja a szerdai nap, amikor megalakul az új fővárosi törvény által kreált végrehajtó szerv: a törvényhatósági tanács. A polgárság’ ennek a szervnek a létrejöttével képviselethez jut a váríos sorsának intézésében és ép ennek a kivételes hatalomnak a gyakorlása érdekében folyik hetek óta nagy tülekedés és viszálykodás a községi pártok kebelében a tagsági helyekért. A Független Budapest már előzőleg jelezte, hogy a jelölések körül támadt elégedetlenség' újabb párt szakadásokra fog vezetni és az események igazolták is ezt a, - r hmmációnkat, mert a demokrata táborban — Pakots Józsefnek a törvényhatósági tanácsból való kibuktatásával — ismét felütötte fejét a belső harc és az összezsugorodott pártban újra megindult a szomorú bomlási folyamat. Ugyanez az elégület- lenség tapasztalható az Egységes Községi Polgári Pártban is a tanácstagsági jelölések miatt. Szerdán délután választja a közgyűlés a törvényhatósági tanács tagjait és előzőleg a polgármesteri hivatalban a kijelölt bizottság veszi át a pártok jelölőiistáiif. Bánóczy László, Bódy Tivadar, Hohenburger Antal és Janits Imre közjegyző a jelölőlistákat átvevő bizottság tagjai, jegyzője pedig Szentmiklóssy József tanácsjegyző. A bizottságnak az a feladata, hogy a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, gondosan átvizsgálja a jelöltek és az ajánlók névsorát és ellenőrizze azt is, vájjon minden, jelölt aláírta-e a kötelező nyilatkozatot a törvényhatósági tanácsi jelöltség elfogadásáról. A pártok belső viszálykodásai és a kisebb taglétszámmal bíró pártok személyi differenciái miatt - amikor e sorokat írjuk — az a helyzet, hogy csak három lista indulhat, mert a kisebb pártok és a pártonkívüliek nem, tudtak megegyezni egy egységes lajstromban. A Wolff- és a Kozma-párt ezzel szemben a teljes győzelem biztosítása érdekében, közös listát állított, rajtuk kívül pedig csak a szocialisták és a demokratapárt állíthat jelölteket. A jobboldali közös lista névsora és sorrendje, amelyen a keresztény és a községi párt jelöltjei felváltva szerepelnek, így alakul: Wolff Károly, Kozma Jenő, Buday Dezső, Gaár Vilmos, Pelrovácz Gyula, Becsey Antal, Lázár Ferenc, Usctty Béla, Müller Antal. Scheuer Róbert, Nagy Ferenc, Dorner Gyula, Früh wirth Mátyás, Farkas József, Császár Ferenc, Martin János, We- szelszky Gyula, Csécsi Nagy Miklós, Csepregi Horváth Károly, Bóhn József, Bolzenhardt János, Kollmann Dezső, Csóka Lajos, Bozóky Ádám. A törvényhatósági tanács 20 választott tagsági helye közli! legalább 12—13 helyet a jobboldal kap. tehát a névsor első felében szereplő jelöltek megválasztása egészen bizonyos. A szocialisták a baloldali polgári pártok eléggé el nem ítélhető személyi antagonizmusa folytán esetleg 5 mandátumhoz is juthatnak, miután sokan lesznek a baloldalon a jelölésben részt nem vettek között, akik a baloldal erősítése érdekében a szocialistákra fognak szavazni. Ez esetben sorrend szerint Peyer Károly, BHehler József, Révész Mihály, Kiss Jenő, Bánóczy László kerülnek be a törvényhatósági tanácsba. Amennyiben Kiss Jenő mandátumát megsemmisítik, helyére Bresztovszky Ede kerül. A demokraták — számarányuknak megfelelően — két tagsági helynél többet nem kaphatnak, ez a két hely pedig — a demokratapárt döntése folytán — Brócty Ernőnek és Láng Lajosnak jut. Ameny- nyiben a demokratáknak a Friedrich-csoporttal való kooperációja megvalósult, úgy a harmadik mandátum Friedrich Istvánt illeti meg. Érdekesen szólhatott volna bele a választási küzdelembe a pártonkívüliek állásfoglalása, akik Balkányi Kálmánt óhajtották a kistanácsba bejuttatni. Ha Balkányi Kálmán elfogadható helyet kapott volna a kormánypárti listán, úgy a pártonkívüliek nagyrésze e mellé a lista mellé állt volna. Ez azonban nem történt meg. Hétfőn délután másirányú tárgyalás is volt folyamatban Balkányi Kálmán személyével kapcsolatban. Ezek szerint a pártonkívüliek csatlakozása ellenében a demokrata listán Bródy Ernő, Láng Lajos és Friedrich István után a negyedik helyre Balkányi Kálmán kerülne. Hétfőn estére azonban ez a kombináció is megdőlt. A pártonkívüliek csoportja ugyanis — szám szerint 14-en — hétfőn este Papp József dr. elnöklésével tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a szerdai közgyűlésen a törvényhatósági tanács tagjainak választásában nem vesz részt. A csoport tagjai tartózkodni fognak a szavazástól. E határozat folytán Balkányi Kálmán — a pártonkívüliek jelöltje a kistanácsi tagságra — semmiféle párt jelöltlistáján szerepet nem vállal. Az új fővárosi törvény végrehajtási utasításának a többség által történt önkényes, magyarázata íme azt eredményezte, hogy két kisebb csoport: a nemzeti szabadelvűek és a. pártonkívüliek a szavazásban nem vesznek részt, mert önálló listát — amelyhez 39 párttag tömörülése szükséges — állítani nem tudnak. Legmodernebb | gyógyintézet sebészi és bel- ■ betegek részére Dr.; PAJ I0R-SANAT0RIUH SXÍW- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ SDSXTÁtY I BUDAPEST,Vili. iuü-i 1 VAS-UTCA 17. SZ. • nap- és légfürdők. |
