Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-05 / 9. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláns évfolyam 1930 március 5 VÍV 9. szám FüggcncnBLidaposí Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egé»2 évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45478 • • Ünneprontás Mindent elkövetett a városháza, hogy méltó külsőségek közt ünnepelje a kormányzó tízéves jubileumát. Hogy az ünnepi közgyűlés nem folyt le olyan körülmények közt, mint ahogy azt az esemény jelentősége megkövetelné, annak néhány vaskos tapintatlanság az oka, amelyet nem az ellenzék, hanem éppen azok követtek el, akiknek vigyázniok kellett volna az ünnep méltóságos lefolyására. Az első: a Fővárosi Közlöny külön számának ízléstelen támadása a baloldal ellen. Ez a támadás, úgy látszik, azt célozta, hogy felelevenítsék annak a napnak az emlékét, amikor első ízben hangzott el a „bűnös Budapest“ szomorú jelszava. Ezt a ,,bűnös Budapestet“ kár volt reprizre hozni ezen a napon, kár volt, sőt egyenesen bűn volt felidézni olyan emlékeket, amelyeket már mindenki eltemetett, azok is, akik akkor világra hozták őket és azok is, akik ellen irányultak. A kormányzó ünneplése — úgy érezte mindenki — az engesztelődés, a magyarság egybeforrásának jegyében fog lefolyni, hisz annyi ebben az országban a rekriminálni való jobbra és balra, hogy legfőbb ideje lenne mindent megbocsátani és felelni. És — mél- tóztassék elhinni — éppen elég megbocsátani valót követtek el azon az oldalon is, amely most magának akarta kisajátítani az ünnepet, aminek dokumentuma a Közlöny vezércikke: az agresszivitásnak és tíz év előtti hangnak ez a nemzeti színű keretbe foglalt felújítása. Nem, ennek a vezércikknek nem lett volna szabad megjelennie, nemcsak hogy a főváros hivatalos lapjában nem, de még egy vidéki hecclap sarkában sem. Kár, hogy ilyen ünneprontás történt, amelynek reakciója nem maradhatott el. A hivatalos főváros, a mai Budapest nem ismerhet rá a vezércikk hangjában a magáéra, mert ha ez volna Budapest hangja ma, tíz év után, akkor kétségbe kellene esni. A másik tapintatlanság — vagy mondjuk helyesen: ízléstelenség — ugyancsak a jobboldal részéről történt. Amikor az elnöklő főpolgármester felszólalást engedélyezett törvényes formák közt Peyer Károlynak, evvel nem történt ünneprontás. Peyer komoly hangú pártdeklarációja sem sértette az ünnepséget. De igenis, egyenesen ünneprontás volt az a sértő kivonulási, majd bevonulási komédia, amely még rendes közgyűlési napon is gyerekes játék lenne, de kirívóan bántó és ízetlen volt ebben a hangulatban, amikor ünnepre gyűlt össze a városháza, amikor a békülékenység szellemével telítve jött el mindenki a közgyűlésre, hogy felejtsen és felejtessen. Ez a chassé-croissé botrányba fullasztotta az ünnepi közgyűlést, Annak, hogy ez a botrány megesett, éppen azok az okai, akik — mint a vezércikk esetében is — különösen ki akartak tenni magukért az ünneplés terén. A szocialisták deklarációjának emelkedett hangja elől nem kellett kivonulni, meg lehetett volna várni az ülésteremben is annak felolvasását. De a vezércikk és a chassé- croissé együtt olyan bántó volt, hogy így ünnepelni nem lehet, csak sérteni. Sajnáljuk és velünk együtt mindenki, j aki komolyan vette az ünnepet, sajnálhatja | azt, ami történt. Sajnáljuk, hogy ez az ünnep nem lett a kiengesztelődés és kölcsönös megbocsátás szép ünnepévé, hanem a gyűlöl- ség jegyében folyt le. A gyűlölködésből elég- volt tíz esztendeig és most már hadd következzék egy új decennium, amely szebb lesz, jobb lesz, mint az elmúlt volt. így gondoltuk, ezzel az érzéssel mentünk az ünnep elé és hogy nem így történt, azért azok felelősek, akik nem akarják megérteni, hogy 1930-at írunk és nem 1920-at. Rosszul tették, rosszul kezdték. Az új évtized alapkőletételét csúnyán megrontották. Pedig nem is egészen bizonyos, hogy ez az évtized is az övék lesz-e még, mert hiszen a homokórán pereg a homok, amely piramisokat is eltemetett már, holott a mostani győztesek nem is állnak valami piramidális magaslaton. Pereg a homok: kár fegyvert í adni a jövőnek, kár megmutatni azt, hogyan kell elbizakodottnak, gőgösnek, kíméletlennek lenni vezércikkben és közgyűlésben egyaránt... M Gázmüvek 13 milliós beruházó programmja Székházépítés, az óbudai gázgyár kibővítése, benzol-gyár építése és a gázvezetéki hálózat feljavítása — Borvendég tanácsnok ismerteti a Gázmüvek beruházó programmját A nagyüzemek beruházó programjai most már egymásután látnak napvilágot. A Vízművek múlt héten megjelent fejlesztési tervezete után most a Gázművek beruházó programja kerül nyilvánosságra. Aránylag ez a vrog- i a legszerényebb, mert csupán 13 millió pengős befektetésre szorítkozik és azoknak egy része is olyan természetű, hogy csak későbbi időpontban kerülne kivitelre: Borvendég Ferenc tanácsnok a világítási ügyosztály vezetője, a I Gázművek beruházó programjának részleteit a kö- Borvendég--Ferenc vetkezőkben ismertette a Független Budapest munkatársává l: — A Gázmüvek előterjesztése részletesen, kimerítő indokolás és számítások alapján foglalkozik azokkal a feladatokkal, amelyeket az üzemnél a következő években feltétlenül meg kell oldani. — Az első és legsürgősebb kérdés a Gázművek központi igazgatásának az elhelyezése. Sürgős ennek a megoldása az új közkórház építésével való összefüggése miatt. Mivel a mai helyéről az igazgatást sehová sem lehet ideiglenesen átvinni, a kórházépítést csak akkor kezdhetik meg teljes mértékből, ha a Gázművek központi igazgatásának az épülete már elkészült és beköltözhctővc vált. De ettől függetlenül, az üzemnek is fontos érdeke kapcsolódik az igazgatósági épületnek felépítéséhez. Az egy helyben való központosítás révén az igazgatás racionálisabban, tehát gazdaságosabban oldható meg, mint a mai széttagolt elhelyezésben. A közönség érdeke is a központi elhelyezést kívánja, mert az üzemmel kapcsolatos különböző ügyeit egy helyen rövidebb idő alatt és könnyebben i bonyolíthatja le, mint ma. Most, amikor a vállalat' nagyszabású propaganda-tevékenységet indított meg, szükségessé vált, hogy a közönség körében minél élénkebb érdeklődés alakuljon ki és minél szorosabb összeköttetés létesüljön a közönség és az üzem között. Minden tekintetben legalkalmasabbnak kínálkozik tehát a Rákóczi úti Kisrákos helyén való új igazgatósági székházépítés. Ezt a lelket már 1913-ban kijelölte a közgyűlés ilyen célra, de a háború miatt a terv nem kerülhetett rn eg v a I ósí 1 á s ra. Szó volt közben arról is, hogy esetleg a régi piarista épületbe költözzenek át az üzem hivatalai, de az átalakítás legalább 700.000 pengőbe került volna és ezt a nagy költségei az ideiglenes megoldás nem érné meg. Az egyedül helyes megoldás tehát a Kis Rókus helyén való építkezés, ami az azzal kapcsolatos más munkálatokkal együtt í.5 millió pengőt igényel. Itt helyeznénk el a Gázművek összes irodáit, előadótermét, bemutató és eladási helyiségeit, úgyhogy a felszabaduló bérletekkel jelentékeny megtakarítást érnénk el. Több lakás is létesülne az új székházban, amely ilyen módon jövedelmet is hajtana. —- A gázfogyasztásnak az eddigi arányban várható emelkedése és a termelés gazdaságosságához fűződő érdekek szükségessé teszik a Gázművek termelőképességének fokozását. Itt több alternativa merült fel, így többek között egy új gázgyár építése, amely 25 milliós költséggel járna, tehát nagy áldozatot igényelne. Gondoltunk arra is, hogy esetleg a régi ferencvárosi gázgyárat helyeznénk üzembe a termelés fokozására, ez azonban szintén nagy költséggel járna, azonfelül az elavult berendezés folytán nagyon megdrágítaná a termelést. Mint harmadik és legmegfelelőbb alternativa merült fel az óbudai gázgyár kibővítése. A mai berendezés mellett, ez a gyár évi 100 millió köbméter gázt tud szolgáltatni. A szükséglet ezt a mértéket rövidesen eléri, ennek megfelelően fokozódik a napi legnagyobb fogyasztás mértéke is, úgyhogy egyre növekedő mértékben kell a- vízgázgyártást is igénybe venni, ami a vízgáz drágasága miatt emeli a termelési önköltségeket. Ezért tehát a gazdaságosság érdekében arra kell törekednünk, hogy a normális fogyasztást kőszén- és generátor-gázzal tudjuk fedezni és csak ritkán legyen szükség vízgáz szolgáltatására. Ennek megfelelően úgy akarjuk kibővíteni az óbudai gyárat, bogy annak teljesítőképessége évi 144 millió köbméterre legyen fokozható. Az ezzel járó munkálatok költsége (> millió pengőt tesz ki. — A beruházó program egyik jelentős pontja a benzolgyár létesítése. Ezt az új üzletágat egyrészt nemzetgazdasági szempontból, másrészt az üzem jövedelmének fokozása érdekében akarjuk bevezetni. A gázgyártásnak ugyanis igen értékes mellékterméke a benzol, Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA10R-SANAT0RIDI SZÍV. ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdülök gyógyhelye, víz gyógy intézet, nap- és légíürdök.
