Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-26 / 8. szám
Budapest, 1930 február 26. Független Budapest o „A viimflvchiié! ne íörchedjcneh haszonra...“ A belügyminiszter ióváhü^yla a Vízmüveit külön üzemmé való átalakulásai Ezentúl nem kell a feleslegeket a községi alapnak átadni, hanem tartalékolni kell azokat A Vízmüvek önálló vagyonkezelésű üzemmé való átszervezését a belügyminiszter is jóváhagyta. A múlt héten érkezett le a belügyminiszter leirata, amely részletesen foglalkozik ezzel az átalakulással kapcsolatban az üzem jövőjével. Mindenekelőtt helyteleníti a belügyminiszter, hogy a Vízmüvek eddig keveset törődtek az üzem fejlesztésével, ami különben annak tulajdonítható, hogy nem állt kellő anyagi erő rendelkezésükre, mert a feleslegeket tartalékolás helyett bé kellett szolgáltatni a községi ház- t,artás javára. Az utóbbi években 8 millió pengőt juttatott a Vízművek a községi alapnak és ha ezt az összeget beruházásokra, tartalékolásokra fordította volna, ma nem lenne olyan súlyos helyzetben és a vízszolgáltatás körül sem volnának tapasztalhatók a mai kifogásolt állapotok. A belügyminiszter tehát utasította a fővárost, hogy a Vízműveknél ne törekedjenek haszon elérésére, hanem elsősorban kellő tartalékalap megteremtésére helyezzék a fősúlyt. A Vízműveknek egyáltalában nem kell a jövőben hozzájárulnia a községi háztartás terhei- hez, hanem esetleges feleslegeit a tartalékalap gyűjtésére és beruházásokra kell fordítania. Egyidejűleg az üzem alkalmazottainak ügyében is intézkedett a miniszter és felhívta a fővárost, hogy a Vízművek személyzetét, akik eddig a közigazgatás kötelékébe tartoztak, ebből a létszámból törölje és üzemi alkalmazottakká- minősítse át. A miniszteri leirat következtében a Vízmüvek már ebben, az évben sem, fogják feleslegüket a községi háztartásnak átengedni, hanem a tartalékalap megteremtésére fordítják. Erre az évre közel % millió pengő nyereséget lett volna kénytelen az üzem a községi alapnak befizetni, amely költségvetési tétel más forrásból eredő pótlásáról most a tanácsnak kell gondoskodnia. BAU JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. Pörnyertes lett a főváros az 500 hízott sertés miatt ellene indított perben A Királyi Tábla feloldotta a tör vény széK ítéletét és elutasította Keresetével a nagyváradi földbirtoKost A Független Budépest még a múlt év februárjában megírta, hogy a fővárost egy erdélyi földbirtokos érdekes éís nem mindennapi perrel támadta meg. A pereskedés előzményei a forradalom kitöréséig nyúlnak vissza. Olvasóink emlékezetének felfrissítésére röviden újból közöljük a tényállást. A háború alatt a budapesti lakosság élelmezési viszonyainak megjavítása érdekében a főváros nagyarányú sertéshizlalási akciót folytatott és állandóan sokezer sertést, tartott, különböző telepein. 1918-ban 1000 sertést makkoltatás végett elküldték a biharmegyei Margittá községbe, ahol a disznók rövid idő alatt szép kövérre híztak. Ezek között voltak Kohn Jenő nagyváradi földbirtokos disznói is. számszerűit mintegy ötszáz darab. Közbén kitört a forradalom, a környék lakóiból rablóbandák alakultak és garázdálkodásuk következményeképpen a főváros egész sertésállománya eltűnt az erdőből. A hírre Folkusházy Lajos akkori alpolgármester azonnal nemzetőröket és detektíveket küldött le Margittára az eltűnt 4000 sertés előteremtésére. A nyomozás csak fél eredménnyel végződött, mert Kohn Jenő állításait, karhatalmat adott melléje. melynek segítségével a nagyváradi földbirtokos a kőbányai fővárosi seriésszállásról az ott levő 291 kövér disznót elhajtotta. A főváros nem tehetett mást, tűrte az ellenséges karhatalom intézkedésének végrehajtását. Azóta telt-nmlt az idő, az egész sertésesetről mindenki megfeledkezett, csak Kohn Jenő nem. A föl db irtó kosnak a múlt évben eszébe jutott, hogy még 209 követelni való sertése van a fővárostól s ezek kiszolgáltatására pert indított a főváros ellen. Hónapokkal ezelőtt volt az érdekes pernek a törvényszéki tárgyalása, melyen a főváros — bár nem ismerte el, hogy Kohn Jenőnek .sertésekkel adósa. — elővigyázatosságból mégis j viszontkeresettél lépett fel és arra az. esetre, j ha a bíróság mégis megítélné neki a 209 darab disznót, rígy az állatok időközi eltartásáért és hizlalásáért járó díj megfizetését kérte. A törvényszék helyt adott mindkét keresetnek és kötelezte a fővárost a, sertések kiszolgáltatására és Kohn Jenőt pedig 21.000 pengő tartásdíj megfizetésére. Fellebbezés, folytán a napokban a Tábla elé került, az ügy, ahol a fővárost Széllé József dr. tiszti ügyész képviselte. A Tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatta és Kohn Jenőt keresetével elutasította. Az ítélet szerint a földbirtokos' keresete kártérítésre irányul, és pedig olyképpen, hogy kárát a főváros ne pénzben, hanem állatok szolgáltatásával természetben térítse meg. A. jelen esetben azonban a természetbeni kártalanítást tételes jogszabály egyenesen kizárja. Az 1928. évi XII. törvénycikk szerint ugyanis a törvényhatóság ellen kártérítési igény támasztható, úgy annak a természetben visszakövetelt tárgynak az értéke nem haladhatja meg most azt az értéket, mint amennyit akkor képviselt, amikor a tárgyra nézve a tulajdonos birtoklása megszűnt. Már pedig a sertések értéke ma lényegesen több, mint az 1918. évi koroaiaértékük. Kohn Jenő keresete, tehát ellentétben áll azzal a céllal, mely a törvényhozást a valorizációs törvény megalkotásában vezette, amidőn a törvényhatóság elleni kártérítési követelések átértékelését ki akarta', zárni. Kohn Jenő tulajdonképpen 100%-os valorizálást akart elérni azáltal, hogy a disznók természetbeni kiszolgáltatását kérte s ezért a Tábla az általa előadott tényállás valódiságának vizsgálata nélkül elutasította keresetét. Dipl. lug. Architekt- Baumeister Kosály Ödön oki. építészmérnöképítőmester Budapest, II., Keleti Károly-utca 15/B. Veíefo»?! Aiaiomata 570-41. | Kerékpárzománcozás és rürdőkádak fényezése Budapest, VII., Vörösmarty-u. 11/a. és Dob-u. 100, Szolid árak ! Szolid árak I GOLDBERG SALAMON Tel!:]. 38016! I ADDRESSÖCiHJIPH mULJíQmPM amerikai címírőgép amerikai sokszorosító és házinyomdagépek Képviselet: #&€i dress© gr» & Mulfi. Co. Vb, Vilmos császár-út 21. I. Telefon: L. 983—50. Makovsky Ferenc Fülöp Szász-Coburg Góthai herceg Ő kir. Fensége uradalmi építésze Budapest, VII., Abonyi-utca 4. Telefon: ]. 381-17. SÁNDOR M. FERENC „Ideál“ paplangyára Budapest, IV., Kamermayer Károly-utca 1. szám. Állami, városi és közintézmények szállítója. Fűtés, víz .qzentgyörgyi es Tarsa | urnnat %Ji Budapest, Vili, 8aroes-u. 88 [ Telefon: József 308 —97 találtak ugyan ötszáz sertést, melyeket azonban Kohn Jenő magáénak vallott, noha ezt bizonyítani nem tudta, A többi 3500 hízó földi maradványait füstöltoldalasok, sonkák, kolbászok és hurkák formájában találták meg a környék kéményeiben. A detektívek az 900 disznót, mint az értékes állomány' megmaradt részét Budapestre hozták. Mikor az oláhok bevonultak Budapestre, egyszerűen megjelent Kohn Jenő is, az elkobzott disznók állítólagos tulajdonosa és Mar dar esen, oláh tábornok előtt előadva az esetet, az 500 sertés visz- sza adásai követelte. A tábornok elfogadta VAS-U. 16. BOSCH SZOLGALAT Telefon: József 393—73. Köztisztviselők kedvező fizetési feltételek mellett kaphatnak nyugágyat, fiiggóágyat, sátort és hátizsákot TELEFON: J. 415-07. ALAPÍTVA: 1838-ban HAUSCHILD ALBERT BUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15. SZÁ.M. Szállít hivatalok részáre iratkötőhevedert, por- és padlótörlöruhát i Foelárusitás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76—02, 99—02. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz.
