Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-12 / 6. szám

Budapest, 1930 február 12. Független Budapest A hormónu a fővárossal akarja kifizettetni a tervezett új állami kid költségeinek legnagyobb részét, a költségek másik részét a hídvámok térítenék meg A fővárosnak nem szabad részt vállalni a kötelezettségekből Ma, szerdán tartják meg' a kereskedelmi minisztériumban a borárostéri híd ügyében összehívott ankétet. Mint a Független Buda­pest jelentette, a megbeszélésre meghívást ka­pott a főváros is, amelyet Csármán Ferenc tanácsnok fog- képviselni. Megjelennek az ankéten ezenkívül a főváros nagy üzemeinek, köztük a BSzKRt-nak a képviselői is, mert sok olyan részletkérdés kerül megvitatásra, amely ezeket a közüzemeket közelről érinti. Különös megdöbbenést keltett városházi körökben a Független Budapestnek az a köz­lése, mely szerint a kormány a hídépítés költségeinek jelentékeny részét a fővárosra akarja áthárítani. Éltről a szándékról a kereskedelmi miniszter leiratban értesítette a fővárost és közölte azt is. hogy ezt a hozzájárulást oly módon képzeli el, hogy a városnak azok az üzemei, amelyek a létesítendő hídon át csöveket, kábeleket, síneket fognak vezetni, tehát: a villamosvasút, a gáz-, víz- és elektromosművek, a híd hasz-; ná'lata címén vagy egy összegben járulnának hozzá az építési költségekhez, vagy bizonyos időn át amortizálnák a rájuk kivetendő hozzá­járulási összeget. Természetesen a kormány nem néhány százezer pengőre, hanem jó néhány millióra, a hídépítés költ­ségeinek legalább 50%-ára gondol. Az állam tulajdonképpen ingyen jutna a híd birtokába, mert az építkezési költségek másik felét néhány éven belül visszaszerezné a hídvám bevételeiből, A városházán a legélénkebben tiltakoznak a kormány eme újabb fővároselle­nes szándéka ellen, mert lehetetlen, hogy az állam minden őt illető terhes feladatot a fővárosra hárítson, viszont a várossal szemben minden kötelezett­ség teljesítése elől kitérjen. A városi üzemek­nek semmi érdekük sem fűződik az új híd meg­építéséhez és így teljesen érthetetlen, miért akarja az állam éppen a városi üzemekkel meg’- fizettetni a hídépítés költségeit? Sem a Gáz-, sem az Elektromos-, sem a Vízműveknek nem lesz több a bevételük és különösebb előnyük sem származik abból, ha vezetékeiket, csöveiket a Ferenc József-híd mellett a létesítendő borárostéri hídon is át­vezethetik. Az ankéten a főváros képviselői a legmere­vebben állást foglalnak a kormány minden ilyen terve ellen és a leghatározottabban fog­ják kijelenteni, hogy a főváros a hídépítés költségeihez sem­mivel sem hajlandó hozzájárulni. A kérdés fölött bizonyára nem ezen az ankéten hangzik el az utolsó szó és kétségtelen, hogy a kormány nem fog egykönnyen lemondani követeléséről. Különben is a borárostéri híddal kapcsolatban az állam az anyagi igények egész sorát készül a főváros mellének szegezni, mert nemcsak magához a hídépítés költségéhez kér hozzájárulást, hanem a híd pesti és budai kör­nyékének rendezési költségeit is teljes mérték­ben a városra akarja hárítani és újra napi­rendre tűzi azt a követelést, hogy a műegyetem mögötti teiüiletet a f őváros í millió pengő költ­séggel töltse fel. RÁD JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. Győzött a nyilvánosság A Garay téri piac építését nyilvános versenytárgyalás útján adják ki Általános megelégedés fogadja a tanács döntését Sok herce-hurca után dűlőre jutott a Ga­ray-téri piac sorsa is. Ezt a határozatot ugyan már két év előtt is meghozhatták és végre­hajthatták volna, de azért moist is megelége­déssel fogadjuk, egyrészt, mert munkaalkal­mak teremtésének szükségessége ma is idő­szerű, másrészt, mert egy kielégítő döntés jobb későn, mint soha. A Garay-téri piac ügyét jól ismerik a Füg­getlen Budapest olvasói. Mi emeltünk először \s\zdt a piac n\odernizálása érdekében \és kö­veteltük, hogy a piac továbbra is jelenlegi he­lyén maradjon. Amikor már az összes tervek átmentek ai különböző fórumok szűrőin, a fő­város ezt az álláspontot tette magáévá és el­határozta egyben, hogy a Ferdinánd-téri piacot is egyidejűleg megépíti. A belügyminiszter tervmódosítása azután megnehezítette az épít­kezés gyors megkezdését, mert a miniszter emeletes piacot kívánt a Gamy-térre, ami a költségeket jelentékenyen növelte. így azután a rendelkezésre álló pénzösszeg kevésnek bizo­nyult az építkezések keresztülvitelére. A köz­élelmezési ügyosztály közben arra az elhatáro­zásra jutott, hogy alkalmas vállalkozóval rész­letfizetésre építteti fel a piacot. Már a ^ múlt évben elfogadásra ajánlotta az ügyosztály a Margalitt Andor és Ödön cég ajánlatát, mell­ben a cég vállalkozik a két piac megépítésére, arra az esetre, ha a főváros versenytárgyalás mellőzésével juttatja neki a munkát. A cég va­lamilyen saját szabadalmai rendszer szerint fix — előre megállapított — egységáron építette volna men a piacokat, anyagi feltételei pedig ab­ban állottak, hogy a 3.5 milliós kikalkulált épí­tési költségből a főváros 2 milliót az építkezés folyamán fizet, 1.5 millió pengőt pedig 5 évi részletekben. Ezt az ajánlatot a pénzügyi bizottság^ an­nakidején nem találta elfogadhatónak és a piacok modernizálása ezért el is maradt. Több mint fél évvel később Vájná Ede tanácsnok újra megismételte ilyen értelmű előterjesztését, de most a tanács foglalt állást a terv kivitele AuvwuvmvmvwvmuvmwMwwuuvmw Tapétázást, szobafestést, mázolást SÄ REITZER FERENC ÉS FIAI R T. testőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa utca 32. Telefon : József 311 81. és 444—73. ellen. A tanácsban Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok tiltakozott az ellen, hogy a főváros költségvetésében évekre előre több százezer pengét lekössenek, amikor a pénzügyi helyzet amúgy is állandóan! súlyosbodik. Különben is a pénzügyi tanácsnok figy találta, hogy a versenytárgyalás mellőzésével hitelezési alapon végrehajtott középítkezés jelentékenyen drá­gább, mintha a, főváros készpénzért és verseny­tárgyalás útján foganatosítaná az építkezést. Ezt az érvelést a tanács is magáévá tette és úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a Mar- galitt cég ajánlatait és egyelőre csak a rendel­kezésre álló összeg erejéig hajtja végre a piac modernizálási promgramját. A fővárosnak ezidőszerint 1,600.000 pengője van ilyen célra, a Garay-téri piac újjáépítése pedig 2,200.000 pengőbe kerül. Ez az építkezés tehát keresztül­vihető olyképen, hogy a hiányzó 600.000 pengőt a jövő évi költ­ségvetésben biztosítják. Különben a Garay-téri piac építése legalább 2 évet vesz igénybe, úgyhogy az építkezés mene­tét ez egyáltalán nem befolyásolná. A Ferdinand téri piac átépítése lekerül a napirendről, mert bizonytalan, hogy mikor kerül erre is pénz. A tanács döntése mindenüttt megelégedést keltett, főként vállalkozói körökben és a néhány napon belül kiírandó versenytárgyaláson a cé­gek nagy tömegben szándékoznak részt venni. Hír szerint főként a nagycégek, példátlanul olcsó egységárral akarnak pályázni, hogy ezzel is, igazolják a versenytárgyalások nélkülözhetetlenségét, és megcáfolják azt a hitet, hogy versenytárgyalás mellőzésével elő­nyösebb szerződést lehet kötni. A VII., kerület polgársága is örömmel veszi tudomásul, hogy megkezdődik a város egyik legforgalmasabb, de legzüllöttebb állapotban levő piacának modernizálása, ami az egész környék képét át fogja varázsolni és közegészségügyi szempont­ból is óriási előnyöket hoz a Csikágó lakossá­gának. Sok makadámút, kevés az olaj Az idén 20 százalékkal kevesebb makadám- utat olajoznak, holott a makadámutak hossza alig csökkent Az utak alapozásával minden évben bajok vannak. A lakosság egy része követeli a minél bővebben való öntözést olajjal, mások viszont tiltakoznak, hogy egész nyáron az olaj kelle­metlen szagával árasszák el lakásuk környé­két, de az autósok sem közlekednek szívesen a csúszós, olajos utakon. Közegészségügyi szem­pontból, a por megkötése érdekében azonban szükség van egyelőre az olajozási rendszer fenntartáséira, legalább is addig, amíg min­denütt olyan utaink nem lesznek, amelyeken neni; képződik por. A fővárosnál többször sür­gették a makadámutak átépítését, mert ez je­lentős megtakarításra vezetne, nem kellene évente egy milliót olajozásra fordítani. Fede­zet hiányában azonban az utak átépítése csak igen lassú tempóban folyik. Tavaly még 1 500.000 négyzetméternyi makadám-úttest szorult ola­jozásra, s azóta csak nagyon kevés makadám- úttest kapott végleges burkolatot. Az idei költségvetésben szereplő meg­szorított hitelből már nem telik az összes utak olajozására és ezért az idei nyáron legfeljebb csak 1,200.000 négyzetméternyi úttest lesz por mentesítve, tehát 20%-kai kevesebb, mint a múlt évben. Előreláthatóan idén is több vállalat fog megbízást kapni az, olajozási munkák végzé­sére. A tanács már ki is írta a nyilvános ver­senytárgyalást március 11-iki határidővel, rész­ben olaj szállítására, részben az öntözési mun­kák végzésére. Az útépítési ügyosztályt ynost fokozottabb mértékben fogják szorítani, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzék a makadámutak megszüntetésére. Az olajozásra szánt költségek egy részét is szívesen áten­gednék lítépítési célokra,^ mert ez a befektetés nagy kiadásoktól mentesítené a fővárost. Ter­mészetesen hosszú évekre van szükség, amíg az összes budapesti makadámburkolatok meg­szűnte tbetők lesznek és addig az olajozást is fokozatosan csökkenő arányban, de fenn kell tartani. SÁMUEL GYÖRGY egészségügyi berendező és bádogos udapest, VI., Aradi-utca 45. szám. — Telefon: Automata 22T-G2. PARKETTA SZÉK- ÉS FAARUGYÁR R.-T. azelőtt JAUERNIK ISTVÁN Budapest, X., Kőbányai-út 41/a. szám. Telefon: József 346—43. Főbb gyártmányaink: Mindennemű székek és éttermi asztalok, színházi csapószékek, parkett és szabadalmazott klozett- ülések stb. VASBETON TERVEK. SíauberJózsef STATIKAI SZÁMÍTÁSOK. építészmérnök Tanácsadás konstr. kérdésekben. G^^i^u^ca^.^szim OLCSÓ ÉS SZOLID MEGOLDÁSOK. TELEFON: 522-09. ■SIC EK elektrotechnikai és B9l£i ÍiCSLeI Irik Eb. lel «2» műszaki ipáivá lalata Budapest, VI!. Baross tér 18. Teletöm i J. 382—27. Vállal: Elektromos jelzőcsengő, telefón és erőátviteli ueicímezéseket helyben és vidéken. Schuszlik Ágoston mázolómesfer „ lakás: II, Kapás-utca 36. Telefon: Budapest, műhely; p , Tölgvfa-utca 8. Autóm. 505 33. SAMARA mozgóképszínház ¥ V M V ¥ % J V ¥ V J \ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
Oldalképek
Tartalom