Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

CORDATIC 16 F üggetlen Budapest Budapest, 1930 december 24. Miért deficitesek a fürdők és miért kell az Elektromos és Gázmüveknek nagyobb összegeket tartalékolni A belügyminiszter kifogásaira a főváros kifejti, miért kell ragaszkodni az eddigi rendszerhez Elsőnek közölte a Független Budapest, hogy a belügyminiszter lefcüldte a főváros­hoz az 1928. évi zárószámadás jóváhagyását és a leiratban súlyos kritikát gyakorol az üze­mek gazdálkodásáról. Közelebbi részleteket ak­kor nem volt módunkban nyilvánosságra hozni, de később a miniszteri leiratot közreadták és így az már nem nyilvánítható bizalmasnak. A belügyminiszter közlésének különösen két ■pontja keltett nagy feltűnést. Az egyik az. melyben bejelenti, hogy a fürdőüzemeknél tapasztalható deficit okainak kikutatására a miniszter, va- gyonfelügyeleti hatáskörénél fogva, vizsgálatot indít, a másik az, hogy a miniszter Láng Lajos fel­lebbezésének helyt adva, súlyosan elítélte a nagyüzemeknél folyó tartalékolási rendszert. Kifogásolta a miniszter azt is, hogy az üzemek hatalmas jövedelmei mellett csak csekély felesleget mutatnak ki. így az Elektromos művek nyeresége a va­gyonérték alig 2‘4%-a, míg a Gázműveknél a nyereség az egyszázaink alatt marad. Vég­eredményben a miniszter felhívta a fővárost, hogy úgy az Elektro­mos-, mint a Gázművek tartalékpolitiká­ját tegye vizsgálat tárgyává, a fürdők­nél pedig céltudatos kezeléssel és meg­felelő üzemvitellel igyekezzék a deficitet kikerülni. A súlyos kritika arra készteti a főváros vezetőségét, hogy a miniszter leiratát tárgya­lás végett napirendre tűzze és a maga állás­pontját válasziratban közölje. A főváros vé­leménye nem egyezik a. kormányéval és amel­lett szól, hogy igenis szükség van a nagy tartalékolásra, mert. csak ezáltal biztosítható az üzemek fej­lesztése. Illetékes helyen főváros álláspontját a következőkben fej­tették ki a Független Budapest munkatársá­nak:- Meglepődtünk a miniszter leiratán, noha nem először kifogásolja ugyaneze­ket a tényeket. Az, hogy a fürdők deficite­sek, nem tulajdonítható sem a rossz gaz­dálkodásnak, sem a. helytelen üzemvitel­nek, mert köztudomásúak azok az ^ okok, amelyek ez intézmények rentabilitását fel­borították. A fürdők jövedelmezősége nem­csak a gazdasági helyzettől függ, hanem az időjárástól is. Az, utóbbi évek zord tele és hűvös nyara erős' mértékben csökkentette a fürdők látogatottságát és ezen semmi­féle jobb gazdálkodással és üzemvitellel se­gíteni nem lehet. A fürdők kiadásai azon­ban egyformák, akár sok a látogató, akár kevés. — Ami a nagyművek tartalékpolitiká­ját illeti, e tekintetben sem oszthatjuk a kormány álláspontját. Jelentésünkben mindig kimutattuk, hogy a külföldi városok közüzemei sokkal nagyobb arányú tartalékolást eszkö­zölnek, mint a mi üzemeink. Ugyanez tapasztalható a leírásoknál is. Az ilyen nagyüzemeknek, mint az Elek­tromos-, vagy Gázmüvek, .számolniok kell a technika folytonos haladásával, mert a modern berendezések, amelyek gyors idő­közökben váltják fel egymást, mind olyan újításokat tartalmaznak, amelyek segítsé­gével az üzemvitel sokkal gazdaságosab­ban, takarékosabban oldható meg. Épp ezért a mi üzemeinknek lépést kell halad- niok a korral, és nemcsak a természetes fejlődésnek, a többfogyasztásnak megfe­lelően kell az üzemeket bővíteni, hanem a technika haladását figyelembe véve, a modern berendezésekről is tudomást kell venniök. Ezek céljaira szükséges a nagyobb mérvű tartalékolás, mint más természetű üzemeknél. Az egyre váltakozó, megújuló berendezések miatt viszont a leírások is gyakoriabbak és nagyobb méretűek. — A tartalékok szolgálnak arra, hogy a sürgősebb, aránylag kisebb befektetése­ket igénylő beruházásokra fedezetet nyújt­sanak. A főváros presztízse nem engedi meg, hogy a tartalékolások helyett minden apró-cseprő szükségletet kölcsönből fedezzünk. A tartalékolás abból a szempontból sem kifogásolható, hogy ezáltal kevesebb jut a községi háztartásnak, vagy drágábbak az egységárak. Ha a tartalékrendszer helyett kölcsönhöz kellene folyamodniy a. helyzet rosszabbodna., mert a kamatok és az amor­tizációk terhei nagyobb összeget tennének ki, mint a tartalékolásra fordított össze­gek. — Végeredményben újból le kell szö­geznünk, hogy jelenlegi politikánkat továbbra is he­lyesnek és követendőnek tartjuk. Ezt az álláspontunkat felterjesztésben ad­juk majd a kormány tudtára. Míexy György oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata BUDAPEST, V., FALK MIKSA U. 26-28 Közúti gőz- és mo- toriiengerlést vállal WOLFF ERNŐ Budapest-Kelenföld, Budaörsi út 101 Telefon; Lá. 13—82 — Sürgönyeim: WolffeKe SZMLMY FERENC HX9HH5SBBB építőmester Budapest, VII., Rákóczi út 14. Telefon; J. 408—04 Ozu. Langermann épület- és mülakatos üzeme Budapest, I., Németvölgyi út S (saját ház) Vállal épület- és minden e J szakmába vágó munkákat! •kölni“ KAro,* ■% építési vállalkozó Sq V VII, Dob-utca 106, földsz. 6.— Telefon; J. 363—02 CORDATIC

Next

/
Oldalképek
Tartalom