Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-24 / 51-52. szám

4 Független Budapest Budapest, 1930 december 24. Budapest resztvesz az 1931. évi berlini városépítési kontlresszoson Részvételűül« idegenforgalmi és integritási propagandát szolgál írta: KARHAS REZSŐ tanácsnok Németország a jövő évben májustól októ­berig Berlinben nemzetközi városépítési és lakásügyi kiállítást rendez, melyen a Magyar- ország részére fenntartott teremben a közmunkák ta­nácsával és a Magyar Mér­nök- és Építészegylettel kar­öltve Budapest székesfővá­ros is résztvesz. A kiállítás igen nagysza­básúnak ígérkezik. «A vá­rosépítés és lakásügy utolsó tíz évben való fejlődésé­nek és aktuális kérdései­nek 'Szemléltető bemutatása» Karkas Rezső igen nagy anyagot tartal­maz ,s bizonyára ^ a német alapossággal való mintaszerű rendezés mellett a siker eleve biztosítva van. A németek erre a kiállításra nagy felké­szültséggel indulnak. Köztudomású, hogy ná­luk a háború óta talán még az amerikai vi­szonyokat is meghaladva, óriási lépésekkel ha­ladt előre a legkülönbözőbb társadalmi osztály­hoz tartozó lakosságnak a mai legmodernebb viszonyokhoz mért lakáshoz való juttatásának ügye. Majd minden városukban ezerszámra építettek és építenek lakásokat, nagyszerű «Sie- delungok», telepek formájában, melyek közül a. legjavát gipszmodellekfben mutatják be a ki­állításon. Ezzel kapcsolatosan bemutatásra ke­rülnek a legújabb városrendezési tervek, a modern lakások beépített bútoraikkal, felsze­reléseikkel, köztisztasági berendezések, forgalmi eszközök stb., ezek mai állapota, a tíz évvel ezelőttivel szembeállítva és a jövő lehetőségei. Mi magyarok a kiállítást felölelő tárgykör nagy részében a németekkel, sajnos, nem ve­hetjük fel a versenyt, mert a mi kislakásos telepeink, ha sok más országhoz viszonyítva jobbak is, de a német telepek mellett úgy számszerű­leg, mint elrendezés és kivitel tekin­tetében elmaradnak. Mindennek dacára minden reményünk meg­van. hogy kiállítási termünk, mint azt az utolsó évek majd minden kiállításán tapasztal­tuk, a legjobbak és leglátogatottabbak között lesz. Hiányzó modern telepeinket majd pótol­juk más száz értékkel, olyan keretben, mely minden látogatót megnyer. Kiállítási termünket egységesen, minden modern ízlést kielégítően képezzük ki. Szép virágdíszítéssel, a terem közepén elhelyezett szobrokkal, a helyet disztingváltan előkelővé tesszük. Amennyiben elegendő pénz áll majd rendelkezésre, néhány olyan ötletet valósítunk meg, amelyet eddig kiállításon még nem al­kalmaztak, s amely megfelelő applikációval a sikert magában biztosítja. Ha kellő idő áll rendelkezésre, a modern reklámvilágítás fur- fangjait is szolgálatunkba állítjuk. A kiállítási bizottságnak javaslatba hoz­tuk, hogy a 20 méter hosszú és 10 méter szé­les teremben^ második mennyezetszerűi eg egy velumot feszítsünk jkh mely fentről világítva a termet, igen barátságossá teszi. Erre egy ügyes ^művésszel stilizáltam halványan meg- festetjük Budapest látképét, mely ha jól sike­rül, igen ^ hathatós propogandaeszközzé vál­hat és másutt is alkalmazható. Tekintve, hogy a megfestés költsége nem haladja meg a 400 pengőt, a gondolat megvalósítható. Az utcai villamosmegállóknál alkalmazott diapora ti vök meglehetős nagy számmal állanak a székesfő­városi hirdetővállalat rendelkezésére a város legszebb épületeiről és műemlékeiről. Lehetsé­ges, hogy ezeket kivisszük Berlinbe és min­den kiállított tárgyat ilymódon mutatunk be, a hátulról világított diapozitív lemezekből összerakott falon. Ugyancsak tervbe vettük, hogy készíttetünk egy folytatólagos körfilmet és bemutatjuk a terem egyik falán vetí­tett képekben, Budapesten végigsétál­tatva fővárosunk minden látványossá­gát, szép tereinket, Margitszigetünket, TÁJKERTÉSZET tervezés és kivitel CIKKEK gyümölcs- és díszfák, gyümölcs- és díszcserjék, szőllőojtványok, rózsák, évelők és minden más a kertészethez tartozó anyagok elsőrendű minőségben kereskedelmi­es tájkertészet Budapest, VII. kér., Erzsébet királyné-íit 39. szám. Tost és Molnár Telefon : lözsef 396 36 a várat, szebb épületeinket, községi bér­házainkat és telepeinket, a város kör­nyékét, egy motorossétát a Dunán. Elvezetjük az idegent a nagyüzemeinkbe, mint pl. az új autóbuszgarageba, bemutatjuk az autóbuszok tisztítását, és a garage üzemét. Megnézünk egy tűzesetet s hogy működnek modern niagarafecskendőink, elvezetjük a né­zőt a köztisztasági hivatal új szemétgyűjtő gé­peinek bemutatásához, nézze meg, hogy épül az új szeretetház, elvisszük fürdőinkbe s min­denhová, ahol szépet és érdekeset láthat. He­lyenként egy-egy mókát és tréfás utcai jelene­tet is fogunk a filmbe beiktatni, hogy az ér­dekesség mellett a jó kedély is biztosíttassák. Lehetséges, hogy csináltatunk egy transzpa­renst is, melyen irredenta célokat szolgáló nagy- és csonkamagyarországi viszonyokat mutatunk be. A kiállítás nem annyira szakemberek, mint a nagyközönségnek szól, azért lehetőleg kevés táblázat és statisztika, de annál több szép kép kerül bemutatásra. Statisztikai adatainkat kis füzet formájában bocsátjuk az érdeklődők ren­delkezésére, mert a bemutatott nagy anyagban a nézőt az ilyen táblák rendesen untatják és nem érdeklik, a képek melletti adatkészletet is csak a. legszűkebb s legkevésbé feltűnőbb for­mában. talán írógépes jegyzetek útján óhajtjuk rendelkezésre bocsátani. A legutóbbi nálunk megtartott építészi kongresszussal kapcsolatos nemzetközi terv- kiállításnál is tapasztaltuk, hogy sikert és tet­szést kizárólagosan az utolsó tíz év modorá­ban alkotott munkák arattak, azért nem állít­juk ki azoknak az objektumoknak képeit, me­lyek nem felelnek meg a legújabb stílusbeli kívánságoknak. A kiállítási anyagba bevesszük a gyermek- védelem céljait szolgáló gyermekjátszótereket a Gellérthegyen és a különböző lakótelepeknél, • valamint csecsemővédelem intézményeit Egy- - két modern iskolát, talán a Vass-utcait é& Pro­li ászka Ottokár-uteáit, a svábhegyi erdei isko­lát, a Népszálló és Szeretetotthon képeit és' tá­lán az elhunyt Lajta műépítész által tervezett Fővárosi Könyvtár terveit. Egy-két^ képet a művésztelepről, vásárcsarnokról, közvágóhidaE ról, tűzoltósági és köztisztasági üzemekről, s az autóbuszüzemmel kapcsolatos érdekes képeket. Diapozitív repülőfelvételeken bemutatjuk a raktár-utcai, a bécsji úti, Haller-utcai, fehér­vári—hengermalom-úti stb. bérházak és lakó­telepek elrendezési képeit. Fürdőinkről az is­mert szépd iapozit ivókat', úgyszintén a mar­gitszigeti új uszodáról és a dandár-utcai nép­fürdőről néhány képet. Ebben a keretben va­lószínűleg bemutatásra kerül a Gellért-,, Budas- fiirdő sétányának akkorára elbírált tervpályá­zata is. Bemutatjuk Budapest történetét néhány jellegzetes stádiumban és annak fejlődését az utolsó száz évben. A város geológiai helyzetét,, a budapesti állami és fővárosi dunai kikötőt,- a város forgalmi viszonyait és eszközeit, köz­műveit és azok teljesítményeit, csatorna-, vízvezetéki és gázművi hálózatát és azok tel­jesítményét, úgyszintén az elektromos müvek berendezéseiről és teljesítményeiről szóló* álla­potokat vázoló táblázatokat és képeket síik­A ni szempontunkból ez a kiállítás ki­mondottan s talán mondhatnák kizáró­lagosan idegenforgalmi és integritási propagandacélokat szolgál. Ha mi magyarok külföldön, idegenek közt va­lamit bemutatunk, az minden tekintetben a legjobban kell. hogy megállja a helyét, A ma­gyar kultúrát az idegennek csak a legjobb színben szabad látnia, annak toronymagasság­ban kell állnia a területeinket elvett országok kultúrája felett. Ezer éven át védtük a nyu­gati kultúrát a kelet és a dél támadásai ellen s régi hazánk minden talpalatnyi földje hir­dette ezt. Biztosra vesszük, hogy a jövő évi berlini lakásügyi és városrendezési ^ kiállítá­sunk is minden tekintetben bizonyítéka lesz*, annak, hogy a magyar géniusz ezeréves sze­repének folytatásába szükség van. Reméljük,, hogy a kiállítás hozzájárul minden magyar* ember szíve kívánságának beteljesüléséhez: egész magyar hazánknak a szeretet jegyében való visszaszerzéséhez. Készül a bcflermeiK-törvénu Rahovszhu Iván. a Közmunkatanács elnöke előterjesztést lett Bethlen miniszterelnöknek a telekértekemeikedési adó Bevezetése iránt na bevezetik a betiermenfel elejtik a hídvám tervéi Az illetékes minisztériumokban — a köz­ségi üzemekről szóló törvényjavaslaton kívül, amelyről legutóbb részletesen beszámoltunk, erősen dolgoznak egy nagyjelentőségű törvény- javaslatnak a tervezetén, amely a főváros kö­zönségét közelről érdekli. A telekértékemelkedési adónak a beve­zetéséről van szó. Az e címeyi várható bevételből akarják fe­dezni bizonyos városrendezési tervdk végre­hajtásának költségeit. A telekértékemelkedési adó bevezetésének terve már esztendők óta foglalkoztatja az illetékes városházi és kor­mánytényezőket, aktualitást azonban ez a terv csak most kapott, amikor a Duna-hidak és az Erzsébet sugárút megépítése napirendre ke­rült.^ Ezeknek a városrendezési problémáknak előtérbe nyomulása erősen észlelhető hatást gyakorolt az ingatlanforgalom alakulására. A fővárosi ingatlanforgalomban ugyanis egy idő óta rendkívüli élénkség mutatkozik, ami­nek az a magyarázata, hogy a főváros különböző építkezési tervei mozgásba hozták a spekulációt, amely minden irányban érdeklődik a bekap­csolódási lehetőségek iránt. Erről a mozgoló­dásról, valamint a betterment-törvény előké­szítéséről Becsey Antal, a főváros törvényhatósági bizottságának ki­tűnő közgazdasági szakértője, a következőket mondotta a Független Budapest munkatár­sának: — Különösen az Erzsébet sugárút megépí­tésének a terve, valamint a két Duna-híd léte­sítésére ' vonatkozó előkészületek izgatják a fantáziát. Annyi bizonyos, hogy úgy az Er­zsébet sugárút vonalában, mint a két Duna­iad környékén nagy kereslet mutatkozik. A két Duna-híd budai és. pesti hídfői körül sok telke man a Közmunkák Tanácsának, de a legutóbbi időben sok telket szereztek meg ezen a kör­nyéken magánosok is. Kormánykörökben élénk figyelemmel kísérik a telekspekulációnak ezt az alakulását és arra törekszenek, hogy ezt a spekulációt megadóztassák. A telekértékemel­kedési adó bevezetéséről van szó. Ebből a jö­vedelemből bizonyos közcélok költségeit akar­ják fedezni, így például az Erzsébet sugárút közterületeinek a megépítésénél jelentkező költ­ségeket akarják fedezni, de arra is gondolnak, hogy a Duna-hidak körül elterülő betterment- jéből nagyobb összegeket lehet elővarázsolni, ezt az összeget azután a hídépítési költségek egyrészének a fedezésére fordítanák. — Tudomásom van arról, hogy Rakovszky Iván volt belügyminiszter ebben a kérdésben konkrét előterjesz­tést tett Bethlen miniszterelnöknek. A Közmunkatanács elnöke az Erzsébet sugárút megépítésének a tervéivel^ kapcsolato­san tett előterjesztést a telekértékemelkedési adó bevezetése iránt. Ennek az új adónemnek a bevezetését, a kulcsot és az e címen várható jövedelem behajtását csak törvényr állapíthatja meg, tehát mindenképpen a törvényhozás elé tartozik ennek a problémának a megoldása. Ügy tudom, hogy illetékes helyen komolyan foglalkoznak ezzel az előterjesztéssel. Mindem esetre sürgős volna a döntés, mert itt az új Duna-hidak környéke is érdekelve van. Ügy tudjuk, hogy Rakovszky' Iván volt belügyminiszternek az előterjesztése alapján készül is a javaslat a telekértékemelke­dési adó bevezetéséről. A fővárost közelről érdekli ez a. kérdés, mert hiszen a. betterment bevezetése esetén az új Duna-hidakon nem kellene vámot szedni. A lúd vámból szedhető bevételt, ami a főváros hozzájárulása lenne, pótolná ez az új adó. Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermeft­Fövárosi tisztvise­lőknek engedmény. Külön mértékosztály. bőrkabátok és szőrmeskabátok Kiss Gyula bőrruháiati Üzlete BUDAPEST, IV., Kiimermayer Käroly ucca 1 Telefón: Automata 895 — 82. szám-

Next

/
Oldalképek
Tartalom