Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-11-26 / 47. szám

Budapest, 1930 november 26. Független Budapest 3 A Dolgozó Polgárok Pártja nem indul önálló listával, hanem PássoQ Károlyt és a Nemzeti Szabad- elvapártot támogatja a községi választáson D. Virágh Oéza elnök javaslatára a párt választmánya egyhangúlag elhatározta, hogy a párt nem állít önálló listát A Dolgozó Polgárok Pártja a VII. kér. Függetlenségi és 48-as pártkor helyiségében az elmúlt szerdán választmányi ülést tartott. Az ülés tárgya a várt magatartása nolt a válasz­tásokkal kapcsolatban. Az ülésen a választ­mány csaknem teljes számmal jelent meg’. B. Virágh Géza elnök nyitotta meg a választmányi ülést. Beszédében rámutatott arra, hogy az új fővárosi törvény reakciós rendelkezései, különösen pedig az ab­ban statuált ajánlási rendszer, — amely a visszaéléseknek és üzérkedéseknek tág teret nyújt — a kisebb pártok részére teljesen lehe­tetlenné teszi a választáson való részvételt. Annak dacára tehát, hogy a Dolgozó Polgárok Pártjának erőteljes propagandája a. választó­polgárság ezreit toborozta a párt zászlaja alá, számolva a párt anyagi képességeivel, azt az indítványt terjesztette a választmány elé, hogy a párt a küszöbön álló községi válasz­tásokon — különállásának hangoztatása mellett — a Rassay Károly vezetése alatt álló és a párt elveivel és törekvé­seivel teljesen azonos Nemzeti Szabad­elvű Pártot teljes erővel támogassa. Ez a támogatás egyben demonstráció a pártnak ama régi álláspontja mellett, amely a polgári erők egyesítését célozza. B. Virágh Géza javas­latát a választmányi tagok egyhangúlag magukévá tették és elhatározták, hogy Rassay Károlyt a választ­mány határozatáról nyomban küldöttségileg ér­tesítik. A küldöttség tagjai: dr. Ladányi Miksa, di-. Schwarcz Vilmos, Groszmmm Ödön, dr. Bony- liárd Mór és Szabó Béla felkeresték a Nemzeti Szabadelvű Párt Erzsébet körúti központjában Rassay Károlyt és közölték vele a Dolgozó Pol­gárok Pártjának a határozatát. Rassay Károly a küldöttség tagjaival együtt néhány perc múlva megjelent a párt- körben, ahol megjelenésekor szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps fogadta. A választmány tagjai helyükről felállva hosz- szasan ünnepelték Rassay Károlyt, akit B. Virágh Géza elnök üdvözölt. B. Virágh, Géza elnök közölte, hogy a párt teljesen önzetlenül, minden feltétel nél­kül mondotta ki, hogy a fővárosi válasz­tásokon szívvel-lélekkel követik Rassay Károlyt. Benne bíznak, és tőle várják Budapest né­pének felszabadítását a mai reakciós rendszer uralma alól. Rassay Károly köszönetének adott kifeje­zést. Kiemelte B. Virágh Géza érdemeit, ame­lyeket a közéletben önzetlen munkásságával szerzett, majd elmondta, hogy nem mint idegen jött a Függetlenségi és 48-as Pártkörbe. A Pol­gárok és Munkások Szövetségének megalaku­lása idején, innen indultak ki azok a küzdelmek, amelyeknek egyes vezetői, akik őt nem tartot­ták eléggé radikálisnak, most a kormánypárti oldalon ülnek, azok pedig, akik őt radikálisnak mondották, most tőle balra helyezkedtek el a politikai életben. A polgárságnak valóban a kossuthi liberalizmus szolgálatában való tömö­rítését tartja legfontosabb feladatának, azok­nak a dolg’ozó polgároknak az egyesítését és megszervezését, akiknek a neve a párt elneve­zésében szerepel. A szociális és demokratikus tartalom­mal megtöltött kossuthi liberalizmus az a vezérelv, amit a Nemzeti Szabadelvű Párt zászlajára írt. Ennek a gondolatnak jegyében köszöni meg a csatlakozást, amely pártjának szervezkedő mun­kájában hatalmas etappet jelent. Percekig tartó lelkes taps fogadta Rassay Károly beszédét, Utána a. pártkör tagjai tag­avató vacsorára gyűltek össze, amelyen 69 új tagot vettek, illetve avattak fel. A kör új tag- jait B. Virágh Géza üdvözölte a tagavató vacso­rán, akinek nevében Steiner Béla, az Országos Reklámszerző Tisztviselők Társaságának el­nöke lelkes és tartalmas beszédben köszönte meg az üdvözlést, Gyárfás Oszkár lelkesen fo­gadott, magasan szárnyalást! beszédben a Dol­gozó Polgárok Pártjának vezetőségét üdvözölte. A vacsorán résztvevők lelkes örömmel fogad­ták azt az elhatározást, mely a Nemzeti Szabad­elvű Párttal való együttműködés útján kívánja a párt nemes céljait szolgálni. Nemzeti gyermeKhét EvenKént országos gyermeKhetet rendez­nek a gyermekvédelem propagálására A társadalom vezetői külföldi példára el- hatarozták, hogy Magyarországon is rendsze­resítik a gyermekhetet és a gyermeknevelés kultuszát hatékony eszközökkel fogják propa­gálni. Az akciót, amely már hónapok előtt megindult, most már teljesen kialakult és Gaár Vilmos ny. kúriai bíró, fővárosi bizottsági tag elnöklésével megalakította az akció vezetőségét és több ülésen át megtárgyalta a rendezendő nemzeti gyermekhét programját, A legutóbbi ülésen paragrafusokba foglal­ták a gyermekhét szabályait, mely szerint a nemzeti gyermekhét célja a magyar társada­lom figyelmét ráterelni arra a kötelességére, amellyel a magyar g’yermeknek tartozik és a hatóságok támogatásával összefogni azokat az erőket, amelyek, a gyermekegészség, gyermek- védelem ápolására hivatottak. A gyermekhét szervezésére alakult bizottság ebből a célból évenként egy héten át tartó előadás- sorozatot és kiállítást rendez és ezzel igyekszik az ország és a főváros lakos­ságának minden társadalmi rétegét tájékoz­tatni a nevelésügyi, gyermekegészségügyi in­tézményekről és ezek működéséről. Az első nem­zeti gyermekhét rendezését a szervezőbizottság végzi, később pedig a megalakítandó nagybi­zottság kezébe megy át ez a feladat, A gyer­mekhétnek tagja lesz minden világi és egyházi hatóság, intézmény, tudományos testület, egye­sület. Felvesznek a tagok sorába felekezeti és pártkülönbség nélkül minden 18-ik életévet be­töltött férfit, vagy nőt, aki törvénykönyvbe üt­köző, erkölcsileg megbélyegzett cselekedet miatt elítélve nem volt. NÁDOR LAJOS tervező iparművész BUDAPEST, VII., Wesselényi ucca 41. sz. Telefon: József 344 —68 Tíz év története Budapest életében GALLINA FRIGYES (Ír. könyve Hétről-hétre riportok egész sorában számol be a Független Budapest a főváros életének eseményeiről, egy-egy mozaikkocka minden egyes riport, de hogy mikor lesz ebből a sok kis kavicsból kép, azzal nem gondol a hét- } köznapok szürke krónikása. I Nem is ér rá erre. M.oíst itt a kép. Művészkéz állította egybe, a sok kis ri­portból nagy riport lett, az egymásután lefolyt hetek tö­megéből tíz teljes esztendő. Nemes objektivitásra töre­kedett Gallina Frigyes dr., az elnöki ügyosztály vezető ta­nácsnoka, amikor „Tíz év tör- | ténete Budapest életében“' cím­mel megírta és sajtó alá ren­dezte ezt a szép kiállítású Dr. oaiiína Frigyes ,könyvet, amely előttünk fek­szik. Objektivitásának legfőbb J bizonyítéka, hogy csak az eredmény érdekli, | mert, mint mondja: „a maradandóság és a köz | önzetlen szolgálata szempontjából nem is fon­tos az, hogy mi hogyan jött létre“. Igaza van: nyert-e, gazdagodott-e Budapest, ez a kérdés; mi az aktívum, ez a fontos. Hogy az egyes ered­mények kiknek a működése révén, vagy gán­cs p kodása ellenére keletkeztek, az az idők táv­latából teljesen irreleváns: kit érdekel, hogy a velencei köztársaság vezetői közül kik voltak részesei a Szent Márk tér alapításának, mely városatyáik, vagy köztársasági politikusok sza­vaztak mellette és kik ellene? Budapest törté­nőiéből tudjuk, hogy például a városligeti fa­sor, a mai Vilma királynő út létesítésének vol­tak ellenzői, vájjon érdekli-e ez ma azt a pesti polgárt, aki a fasor vadgesztenyefái közt sétál­tatja gyermekét?! ... És mégis ... Ez az objektivitás szubjegtivi- tássá emelkedik, ha végigtekintettük ezt a ri­deg beszámolót. Indokolt melegséget, emelke­dett ellágyulást érzünk, mert hiszen a mi vá­rosunkról van szó, a mi életünk egy-egy da­rabkája néz felénk a könyv lápjairól, csak ép­pen nem érkezünk észrevenni hétköznapokon, amikor a robotold élet űz, hajszol bennünket szöges korbácsával. Gallina Frigyes elénk tette, megmutatta nekünk: köszönet érte. De igaza van Gallinának, hogy nem említ neveket, már csak azért is, mert ebben a város­ban gyanakvóak az emberek. Azzal, hogy ki- j kapcsol minden személyi vonatkozást, önkén- i telenül is hozzájárul a városi polgáriság önbi­zalmának növeléséhez. Mi csináltuk ezt, mi, a főváros polgársága, mi vagyunk a fundamen­tum, amelyből mindez kicsirázott, minden ér­dem a miénk, nem vesz el tőlünk ez a. könyv semmit sem, hogy odaadja egyeseknek, vagy pártoknak. Másrészt meg elkerüli, hogy ebben a mai, választások előtti hangulatban, a rossz- j májúak esetleg együtt emlegessék azzal a bizo- : nyos kortesfiizeteoskével, amely ugyancsak tíz év munkájával dicsekszik. Gallina nem dicsek- i szik, rideg történetíró akar maradni: nem tehet | arról, hogy nem tudjuk izgalmas öröm nélkül : szemlélni a tíz, nagyon nehéz tíz óv munkájú- i nak eredményeképpen megmaradt pluszt. Azt, j ami érték, ami nemcsak jelen, de jövő is. Csupa szép kép, csupa örvendetes szám, csupa optimizmust sugárzó adat. Szükség is van rá. Hisz még így is ott settenkedik a. fény mögött az árnyék, az eredmények mögött a könny és vér. Amikor beszámol a főváros szo­ciális tevékenységéről, még az idegennek is. aki pedig csak a szépet és .jót látja, meg kell érez­nie, hogy súlyos sebek variak itt, gyógyulásra várók, beteg társadalom, lázas vergődésben lihegő. Budapest élete most új fordulathoz érkezik. Ez a könyv befejező szakasza a mai Budapest­nek, utána új, kérdőjeles évek jönnek. Meg­nyugtat Gallina ezzel a könyvvel mindenkit; ki részese, felelőse a főváros életének; nyugodt ön­tudattal lapozhatja és elmondhatja Szent Pál szavait: „Szép harcot harcolánk“. Az adminisz­tráció minden téren csak alkotást, produktivi­tást tár elénk, Budapest talpraállását és elin­dulását a jövő felé a nagy tragédia után. Hogy mi lesz ezután? Ebben már nem optimista a szerző. „Attól tartunk — írja a könyv zárósza­vaiban —, hogy a jövőben a köz szolgálása és kielégítése még nagyobb megpróbáltatást jelent majd...“ Ez a peszimizmus ott lappang mind­nyájunkban, akik ebben a fojtó atmoszfárájú, villanyossággal telített levegőben élünk, amely a, világ nagy társadalmi és gazdasági átalakulá­sát előzi meg. Kínosan vergődünk mindnyájan a vihar előtti bizonytalanságban, nem tudjuk, mi lesz holnap: mikor szabadul fel az emberi­ség a lidércnyomás alól, élünk, fejlődünk-e hol­nap, vagy özönvíz omlik-e a, világra, ször­nyűbb, rombolóbb a bibliai vízözönnél? De lesz, ahogy lesz: mi dolgozunk, amíg mécsesünk ki nem alszik és visszük előre diadalmas- útján Budapestet, a magyar szellem és alkotótehet­ség szimbólumát, bizonytalanságunkban az egyetlen bizonyosságot. Ehhez ad erőt és biztatást Gallina munkája. Ezért vau szuggesztív ereje minden látszólagos ridegsége és történetírói objektivitása mellett. Utat mutat előre: a munka felé. L. Gy. Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermek­bőrkabátok és szőrméskabátok Fővárosi tisztvise­lőknek engedmény. Külön mértékosztály. Kiss Gyula bőrruházati üzlete BUDAPEST, IV., Ksmermayer Károly ucca 1 Telefon: Automata 895—82. szám'

Next

/
Oldalképek
Tartalom