Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-26 / 47. szám
Budapest, 1930 november 26. Független Budapest 3 A Dolgozó Polgárok Pártja nem indul önálló listával, hanem PássoQ Károlyt és a Nemzeti Szabad- elvapártot támogatja a községi választáson D. Virágh Oéza elnök javaslatára a párt választmánya egyhangúlag elhatározta, hogy a párt nem állít önálló listát A Dolgozó Polgárok Pártja a VII. kér. Függetlenségi és 48-as pártkor helyiségében az elmúlt szerdán választmányi ülést tartott. Az ülés tárgya a várt magatartása nolt a választásokkal kapcsolatban. Az ülésen a választmány csaknem teljes számmal jelent meg’. B. Virágh Géza elnök nyitotta meg a választmányi ülést. Beszédében rámutatott arra, hogy az új fővárosi törvény reakciós rendelkezései, különösen pedig az abban statuált ajánlási rendszer, — amely a visszaéléseknek és üzérkedéseknek tág teret nyújt — a kisebb pártok részére teljesen lehetetlenné teszi a választáson való részvételt. Annak dacára tehát, hogy a Dolgozó Polgárok Pártjának erőteljes propagandája a. választópolgárság ezreit toborozta a párt zászlaja alá, számolva a párt anyagi képességeivel, azt az indítványt terjesztette a választmány elé, hogy a párt a küszöbön álló községi választásokon — különállásának hangoztatása mellett — a Rassay Károly vezetése alatt álló és a párt elveivel és törekvéseivel teljesen azonos Nemzeti Szabadelvű Pártot teljes erővel támogassa. Ez a támogatás egyben demonstráció a pártnak ama régi álláspontja mellett, amely a polgári erők egyesítését célozza. B. Virágh Géza javaslatát a választmányi tagok egyhangúlag magukévá tették és elhatározták, hogy Rassay Károlyt a választmány határozatáról nyomban küldöttségileg értesítik. A küldöttség tagjai: dr. Ladányi Miksa, di-. Schwarcz Vilmos, Groszmmm Ödön, dr. Bony- liárd Mór és Szabó Béla felkeresték a Nemzeti Szabadelvű Párt Erzsébet körúti központjában Rassay Károlyt és közölték vele a Dolgozó Polgárok Pártjának a határozatát. Rassay Károly a küldöttség tagjaival együtt néhány perc múlva megjelent a párt- körben, ahol megjelenésekor szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps fogadta. A választmány tagjai helyükről felállva hosz- szasan ünnepelték Rassay Károlyt, akit B. Virágh Géza elnök üdvözölt. B. Virágh, Géza elnök közölte, hogy a párt teljesen önzetlenül, minden feltétel nélkül mondotta ki, hogy a fővárosi választásokon szívvel-lélekkel követik Rassay Károlyt. Benne bíznak, és tőle várják Budapest népének felszabadítását a mai reakciós rendszer uralma alól. Rassay Károly köszönetének adott kifejezést. Kiemelte B. Virágh Géza érdemeit, amelyeket a közéletben önzetlen munkásságával szerzett, majd elmondta, hogy nem mint idegen jött a Függetlenségi és 48-as Pártkörbe. A Polgárok és Munkások Szövetségének megalakulása idején, innen indultak ki azok a küzdelmek, amelyeknek egyes vezetői, akik őt nem tartották eléggé radikálisnak, most a kormánypárti oldalon ülnek, azok pedig, akik őt radikálisnak mondották, most tőle balra helyezkedtek el a politikai életben. A polgárságnak valóban a kossuthi liberalizmus szolgálatában való tömörítését tartja legfontosabb feladatának, azoknak a dolg’ozó polgároknak az egyesítését és megszervezését, akiknek a neve a párt elnevezésében szerepel. A szociális és demokratikus tartalommal megtöltött kossuthi liberalizmus az a vezérelv, amit a Nemzeti Szabadelvű Párt zászlajára írt. Ennek a gondolatnak jegyében köszöni meg a csatlakozást, amely pártjának szervezkedő munkájában hatalmas etappet jelent. Percekig tartó lelkes taps fogadta Rassay Károly beszédét, Utána a. pártkör tagjai tagavató vacsorára gyűltek össze, amelyen 69 új tagot vettek, illetve avattak fel. A kör új tag- jait B. Virágh Géza üdvözölte a tagavató vacsorán, akinek nevében Steiner Béla, az Országos Reklámszerző Tisztviselők Társaságának elnöke lelkes és tartalmas beszédben köszönte meg az üdvözlést, Gyárfás Oszkár lelkesen fogadott, magasan szárnyalást! beszédben a Dolgozó Polgárok Pártjának vezetőségét üdvözölte. A vacsorán résztvevők lelkes örömmel fogadták azt az elhatározást, mely a Nemzeti Szabadelvű Párttal való együttműködés útján kívánja a párt nemes céljait szolgálni. Nemzeti gyermeKhét EvenKént országos gyermeKhetet rendeznek a gyermekvédelem propagálására A társadalom vezetői külföldi példára el- hatarozták, hogy Magyarországon is rendszeresítik a gyermekhetet és a gyermeknevelés kultuszát hatékony eszközökkel fogják propagálni. Az akciót, amely már hónapok előtt megindult, most már teljesen kialakult és Gaár Vilmos ny. kúriai bíró, fővárosi bizottsági tag elnöklésével megalakította az akció vezetőségét és több ülésen át megtárgyalta a rendezendő nemzeti gyermekhét programját, A legutóbbi ülésen paragrafusokba foglalták a gyermekhét szabályait, mely szerint a nemzeti gyermekhét célja a magyar társadalom figyelmét ráterelni arra a kötelességére, amellyel a magyar g’yermeknek tartozik és a hatóságok támogatásával összefogni azokat az erőket, amelyek, a gyermekegészség, gyermek- védelem ápolására hivatottak. A gyermekhét szervezésére alakult bizottság ebből a célból évenként egy héten át tartó előadás- sorozatot és kiállítást rendez és ezzel igyekszik az ország és a főváros lakosságának minden társadalmi rétegét tájékoztatni a nevelésügyi, gyermekegészségügyi intézményekről és ezek működéséről. Az első nemzeti gyermekhét rendezését a szervezőbizottság végzi, később pedig a megalakítandó nagybizottság kezébe megy át ez a feladat, A gyermekhétnek tagja lesz minden világi és egyházi hatóság, intézmény, tudományos testület, egyesület. Felvesznek a tagok sorába felekezeti és pártkülönbség nélkül minden 18-ik életévet betöltött férfit, vagy nőt, aki törvénykönyvbe ütköző, erkölcsileg megbélyegzett cselekedet miatt elítélve nem volt. NÁDOR LAJOS tervező iparművész BUDAPEST, VII., Wesselényi ucca 41. sz. Telefon: József 344 —68 Tíz év története Budapest életében GALLINA FRIGYES (Ír. könyve Hétről-hétre riportok egész sorában számol be a Független Budapest a főváros életének eseményeiről, egy-egy mozaikkocka minden egyes riport, de hogy mikor lesz ebből a sok kis kavicsból kép, azzal nem gondol a hét- } köznapok szürke krónikása. I Nem is ér rá erre. M.oíst itt a kép. Művészkéz állította egybe, a sok kis riportból nagy riport lett, az egymásután lefolyt hetek tömegéből tíz teljes esztendő. Nemes objektivitásra törekedett Gallina Frigyes dr., az elnöki ügyosztály vezető tanácsnoka, amikor „Tíz év tör- | ténete Budapest életében“' címmel megírta és sajtó alá rendezte ezt a szép kiállítású Dr. oaiiína Frigyes ,könyvet, amely előttünk fekszik. Objektivitásának legfőbb J bizonyítéka, hogy csak az eredmény érdekli, | mert, mint mondja: „a maradandóság és a köz | önzetlen szolgálata szempontjából nem is fontos az, hogy mi hogyan jött létre“. Igaza van: nyert-e, gazdagodott-e Budapest, ez a kérdés; mi az aktívum, ez a fontos. Hogy az egyes eredmények kiknek a működése révén, vagy gáncs p kodása ellenére keletkeztek, az az idők távlatából teljesen irreleváns: kit érdekel, hogy a velencei köztársaság vezetői közül kik voltak részesei a Szent Márk tér alapításának, mely városatyáik, vagy köztársasági politikusok szavaztak mellette és kik ellene? Budapest történőiéből tudjuk, hogy például a városligeti fasor, a mai Vilma királynő út létesítésének voltak ellenzői, vájjon érdekli-e ez ma azt a pesti polgárt, aki a fasor vadgesztenyefái közt sétáltatja gyermekét?! ... És mégis ... Ez az objektivitás szubjegtivi- tássá emelkedik, ha végigtekintettük ezt a rideg beszámolót. Indokolt melegséget, emelkedett ellágyulást érzünk, mert hiszen a mi városunkról van szó, a mi életünk egy-egy darabkája néz felénk a könyv lápjairól, csak éppen nem érkezünk észrevenni hétköznapokon, amikor a robotold élet űz, hajszol bennünket szöges korbácsával. Gallina Frigyes elénk tette, megmutatta nekünk: köszönet érte. De igaza van Gallinának, hogy nem említ neveket, már csak azért is, mert ebben a városban gyanakvóak az emberek. Azzal, hogy ki- j kapcsol minden személyi vonatkozást, önkén- i telenül is hozzájárul a városi polgáriság önbizalmának növeléséhez. Mi csináltuk ezt, mi, a főváros polgársága, mi vagyunk a fundamentum, amelyből mindez kicsirázott, minden érdem a miénk, nem vesz el tőlünk ez a. könyv semmit sem, hogy odaadja egyeseknek, vagy pártoknak. Másrészt meg elkerüli, hogy ebben a mai, választások előtti hangulatban, a rossz- j májúak esetleg együtt emlegessék azzal a bizo- : nyos kortesfiizeteoskével, amely ugyancsak tíz év munkájával dicsekszik. Gallina nem dicsek- i szik, rideg történetíró akar maradni: nem tehet | arról, hogy nem tudjuk izgalmas öröm nélkül : szemlélni a tíz, nagyon nehéz tíz óv munkájú- i nak eredményeképpen megmaradt pluszt. Azt, j ami érték, ami nemcsak jelen, de jövő is. Csupa szép kép, csupa örvendetes szám, csupa optimizmust sugárzó adat. Szükség is van rá. Hisz még így is ott settenkedik a. fény mögött az árnyék, az eredmények mögött a könny és vér. Amikor beszámol a főváros szociális tevékenységéről, még az idegennek is. aki pedig csak a szépet és .jót látja, meg kell éreznie, hogy súlyos sebek variak itt, gyógyulásra várók, beteg társadalom, lázas vergődésben lihegő. Budapest élete most új fordulathoz érkezik. Ez a könyv befejező szakasza a mai Budapestnek, utána új, kérdőjeles évek jönnek. Megnyugtat Gallina ezzel a könyvvel mindenkit; ki részese, felelőse a főváros életének; nyugodt öntudattal lapozhatja és elmondhatja Szent Pál szavait: „Szép harcot harcolánk“. Az adminisztráció minden téren csak alkotást, produktivitást tár elénk, Budapest talpraállását és elindulását a jövő felé a nagy tragédia után. Hogy mi lesz ezután? Ebben már nem optimista a szerző. „Attól tartunk — írja a könyv zárószavaiban —, hogy a jövőben a köz szolgálása és kielégítése még nagyobb megpróbáltatást jelent majd...“ Ez a peszimizmus ott lappang mindnyájunkban, akik ebben a fojtó atmoszfárájú, villanyossággal telített levegőben élünk, amely a, világ nagy társadalmi és gazdasági átalakulását előzi meg. Kínosan vergődünk mindnyájan a vihar előtti bizonytalanságban, nem tudjuk, mi lesz holnap: mikor szabadul fel az emberiség a lidércnyomás alól, élünk, fejlődünk-e holnap, vagy özönvíz omlik-e a, világra, szörnyűbb, rombolóbb a bibliai vízözönnél? De lesz, ahogy lesz: mi dolgozunk, amíg mécsesünk ki nem alszik és visszük előre diadalmas- útján Budapestet, a magyar szellem és alkotótehetség szimbólumát, bizonytalanságunkban az egyetlen bizonyosságot. Ehhez ad erőt és biztatást Gallina munkája. Ezért vau szuggesztív ereje minden látszólagos ridegsége és történetírói objektivitása mellett. Utat mutat előre: a munka felé. L. Gy. Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermekbőrkabátok és szőrméskabátok Fővárosi tisztviselőknek engedmény. Külön mértékosztály. Kiss Gyula bőrruházati üzlete BUDAPEST, IV., Ksmermayer Károly ucca 1 Telefon: Automata 895—82. szám'
