Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-05 / 5. szám
Budapest, 1930 február 5. Független Budapest A belügyminiszter szigorű Kritikája a főváros gazdálkodásáról TaKaréKosságot és több jövedelmet a főváros vagyontárgyai után — Az egyes nagyüzemek Költségvetésének kritikája — Redukálni Kell az üzemvezetők jövedelmét A miniszter felhívja a főváros figyelmét a betterment tax-re Az idei költségvetésnek jóváhagyását kísérő belügyminiszteri leiratról kisebb-nagyobb közlések már megjelentek a sajtóban, azonban a leiratot részleteiben a közönség még nem ismeri. Most alkalmunk van a leiratot teljes részletességgel ismertetni. A belügyminiszter az 1930. évi költségvetés jóváhagyásával kapcsolatban többek között ■ezeket közli a fővárossal: Javulást lát a miniszter az idei költségvetésben — A költségvetés adataiból megállapítható, hogy a székesfőváros rendes jövedelmeiből és adóbevételeiből aránylag nagy összeget fordít rendkívüli kiadásokra. Ezzel a kedvező jelenséggel szemben azonban rá kell mutatnom arra, -— mondja a miniszter, — hogy az útépítési munkálatok 9,660.200 P költségeire csak 5,300.000 P-t, a csatornaépítési program 2,689.400 P költségeire pedig csak 2 millió pengőt vettek fel a költségvetésbe. Az általános kereseti adónál, a vigalmi adónál és a fogyasztási adónál csökkenés mutatkozik, amely csökkenést a pótadónak, az ingatlan vagyonátruházási illetéknek és a közlekedési adónak az 1930- évre magasabb összegben való előirányzása aligha fogja ellensúlyozni, mert ez az emelkedés állandónak nem tekinthető. — Az 1928. évi zárszámadásban megállapított 2,246.702 P háztartási felesleg időközben más célra használtatott fel. Másfelől természetes fejlődés révén a személyi és dologi kiadások emelkednek. Az új kórház és szeretetház létesítésével, valamint a közoktatásügyi intézmények fejlesztésével járó kiadások szintén ríj terheket fognak hárítani a székesfőváros háztartására. Az ostendei egyezmény értelmében az 1931. évi költségvetésben a háromrendbeli külföldi kölcsön kamatait valorizálva már teljes összegükben kell felvenni, — a székesfőváros clearingtartozásának kamata és tőketörlesztése fejében szintén az 1931. évtől kezdve — 20 éven át — évi 700.000 aranykorona új kiadással fogja terhelni a költségvetést. Minthogy pedig a székesfőváros bevételeinek legnagyobb részét kitevő közszolgáltatásokat tovább fokozni nem lehet és a székesfőváros egyéb bevételeinek növekedése sem tart lépést a kiadások emelkedésével, új jövedelmi források pedig nem állanak rendelkezésre: ennélfogva a kiadások előirányzásánál a bevételekhez kell igazodni és a pénzügyi egyensúly fenntartására és biztosítására fokozott éberséget és körültekintő gondosságot kell fordítani. — Készséggel elismerem, hogy a kiadásoknak az 1929. évi költségvetéssel szemben való szaporodása egészben véve nem olyan nagyarányú, mint a megelőző években volt, sőt egyes ágazatoknál, mint pl. az anyagszertárnál a személyi kiadások számottevő összeggel csökkennek. Megnyugvással látom azt a buzgó munkáissóigot is, amelyet a székesfőváros tanácsának pénzügyi osztálya a kiadások apasztása és a sok oldalról támasztott igények mérséklése körül kifejt: mégsem hallgathatom el, hogy a költségvetésben most is nagy szóimmal vannak olyan tételek, amelyek a méltányos igények és a közérdek sérelme nélkül mellőzhetők, i vagy legalább lényegesen le szállíthat ók ne lennének. Az egyesületi segélyek redukálása — Az előbbi évek költségvetéseinek felülvizsgálata alkalmával felhívtam a székesfőváros közönségét, hogy az egyesületek és intézmények segélyezését vegye alapos vizsgálat alá, mert sok egyesület ahelyett, hogy működését a társadalom áldozatkészségére alapítaná, mindinkább nagyobb mértékben veszi igénybe a székesfőváros támogatását. Az 1929. évi költségvetés felülvizsgálása alkalmával pedig kijelentettem, hogy az 1930. éyi Í Bory és Walther építési vállalkozók É Telefon: L. 964—14. Rákospalota, Földvári-utca 60 sz. I költségvetésben erre a célra összesen 1 millió pengőnél nagyobb összeget fordítani nem lehet és ennél nagyobb összegnek előirányzásához hozzájárulni nem fogok. Felhívom tehát a székesfőváros közönségét, hogy a szóbanlevő segédeket — különösen pedig a most első ízben megszavazott segélyeket, valamint a felemelt segélyösszegeket — tegye újabb megfontolás tárgyávái és a segélyeket az 1 millió keretén belül állapítsa meg. A segélyösszegek megállapításánál elsősorban azokat a szociális, egészségügyi és kulturális egyesületeket és intézményeket kellene figyelembe venni, amelyek köztudomás szerint évek óta üdvösen és eredményesen működnek és amelyek a székesfőváros részéről eddig is támogatásban részesültek- Bízom benne, hogy a székesfőváros közönsége a segélyek engedélyezésénél bölcs körültekintéssel, tárgyilagosan és a politikai szempontok teljes kizárásával főig* határozni. A magam részéről a segélyek ügyében akkor fogok dönteni, amikor az azok engedélyezése ügyében hozott határozatok jóváhagyás végett hozzám felterjesztetnek. A költségvetést megállapító közgyűlési határozat egyes bizottsági tagok indítványára a „Charité Poliklinika, továbbá a budapesti szegénysorsú tüdőbetegek, valamint a József kir. herceg Szanatórium Egyesülete és a budapesti autonóm orthodox hitközség orvosi rendelőintézete évi segélyeinek az 1929. évi összegekre való kiegészítésére szükséges 5000, 4000, 4000 és 800 pengőt póthitel útján engedélyezte. Ezt a rendelkezést nem vehetem tudomásul és pedig nem azért, mintha a nevezett egyesületek nem fejtenének ki olyan közhasznú tevékenységet, amely őket az 1929. évben megállapított segélyösszegekre érdemessé nem tenné, hanem kifogásolom költségvetési szempontból. Szellemi szüKségmunKa és munkanélkülisegéiy A szellemi szükségmunkára 200.000 pengőnek és a munkanélküliek segélyezésére szintén 200.000 pengőnek előirányzását érintetlenül hagyom, azonban ezúttal is nyomatékosan felhívom a székesfőváros közönségének figyelmét arra, hogy a munkanélkülieknek pénzzel való segítése elvileg nem helyeselhető. — Tekintettel a küszöbön lévő szervezeti változásokra, a közigazgatás^ tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámát ezúttal nem kívánom részletes bírálat tárgyává tenni, de már most felhívom a székesfőváros közönségét, hogy a, közigazgatásnál és az egyes intézményeknél csak a feltétlen szükséges személyzetet alkalmazza és hogy az ideiglenes alkalmazottak és az altisztek számának apasztására törekedjék. Apasztani Kell a létszámot — A tisztviselők létszámával (2085) szemben feltűnően nagy a szerződéses és külön tanácsi határozattal alkalmazottak (68), az ideiglenes hivatalnokok (657) és a havidíjas hivatalnokok (617) száma. Még feltűnőbb, hogy 2085 tisztviselővel szemben 2192 altiszt van. Felhívom a székesfőváros közönségét, hogy a külön munka díjak túltengésének vessen gátat. A főváros jövedelmeinek bírálata A miniszter a betterment gondolatát veti fel — Háztartási kiadásaink legnagyobb részét a főváros adótermészetű bevételeiből fedezi. Az üzemekben fekvő vagyon jövedelmezősége alig kielégítő; kevés a bérházaik tisztái hozadéka, ellenben aránytalanul nagy összegekre rúgnak a bérházaknál és kislakásoknál alkalmazottak járandóságai és a fenntartási költségek. A miniszter ezután a közraktárak csekély jövedelmezőségét bírálja, a Ferencvárosi helyi kikötő hasznosítását sürgeti és az erdőterületek gazdaságosabbá tételét. Majd így folytatja: — A székesfőváros háztartásának jelentékeny jövedelmi forrásává lehet fejleszteni a székesfőváros nagyobb üzemeit. Komolyan kell foglalkozni a kérdéssel, hogy az üzemek termelését mily módon lehetne fokozni és egyben gazdaságosabbá, olcsóbbá és produtivebbé tenni. E részben felhívom a székesfőváros közönsége figyelmét a rokoncélú és tulajdonképen együvé tartozó üzemek koncentrációjának kérdésére, mert meggyőződésem, hogy egy célszerűen keresztülvezetett üzemkoncentráció, valamint egy a mai kor igényeinek megfelelő üzemkoncentráció keresztül vezetése esetén felelhetnének meg az üzemek ama rendeltetésüknek, hogy egyrészt szolgáltatásaikat jutányosán adják a fogyasztóközönségnek, másrészt pedig a bennük fekvő nagy vagyon arányában járuljanak hozzá a háztartás költségeihez. A vagyon és a községi üzemek jobb kihasználása mellett a székesfővárosnak olyan gazdasági politikát kellene folytatnia és olyan gazdasági terveket kellene kezdeményeznie, amelyek a forgalom fokozására alkalmasak és új kereseti lehetőségek .nyújtásával a megélhetési viszonyokat javítják. E program megvalósításával járó terheket az érdekeltség aránya szerint átháríthatná és e célból foglalkozhatnék az értékemelkedési járulék (betterment tax) behozatalának gondolatával. — Tekintettel a nagy áldozatokra, amelyeket a székesfőváros az idegenforgalmi hivatal fenntartására hoz, a hivatal működésének eredményéről tájékoztató jelentést várok. Az inségadó fejében előirányzott 1,261.000 P csak abban az esetben lesz igénybevehető, ha a népjóléti- és munkaügyi miniszter úr ennek az adónak az 1929. évi jövedelemadó után az 1930. évben való szedését engedélyezni fogja. A vízműveknek az önálló vagyonkezelésű intézmények közé sorozására nézve pedig elhatározásomról pótlólag fogom a székesfőváros közönségét értesíteni. Az 1928-ban kiadott rendeletem értelmében a központi tüzelőraktárt a gázgyárral egyesíteni kellett. Minthogy azonban a tüzelőszerraktárnak fentartása érdekében a törvényhatósági bizottság felterjesztése alapján külön tárgyalás van folyamatban, az egyesített üzemnek a g*áz- gyárba való beolvasztása ügyében a tárgyalások befejeztéig a tüzelő szerraktár költségvetésének jóváhagyását függőben tartom. A nagyüzemek költségvetéséről a következőket mondja a belügyminiszter: — Az üzemek és vállalatok behatóbb bírálatába ezúttal nem bocsátkozom, csak megemlítem, hogy az üzemvizsgálóbizottság által még az 1925. évben kifogásolt hiányok megszüntetése iránt alig történt valami. — Felhívtam a székesfőváros közönségének figyelmét arra, hogy az egyes székesfővárosi üzemek és vállalatok szolgálatában álló alkalmazottak járandóságát a jelenlegi összillet- ményhez képest lényegesen mérsékelni kell és egyben meg is jelöltem azokat a maximális összegeket, amelyek az üzemvezetők javára, az illető üzem javára átvállalt közterhek és adó- megtérítések, természetbeni szolgáltatások leszámításával engedélyezhet ők volnának. Megnyugvással látom ugyan, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagjai között az újabb időben ilyen irányban tárgyalások vannak folyamatban, viszont .sajnálattal kell megállapítanom, hogy ebben a székesfőváros gazdálkodására is mélyen kiható kérdésben ezideig elhatározó lépés még nem történt. Felhívom ennélfogva a székesfőváros közönségét, hogy ebben a kérdésben hozzon megfelelő közgyűlési határozatot és azt legkésőbb 60 nap alatt kormányhatósági jóváhagyás céljából terjessze elő. — Annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a székesfőváros közönsége különösen a takarékosságra irányidó észrevételeimnek az egész vonalon a legmesszebbmenő módon érvényt fog szerezni. Baranyi Gyula és Társa Vegyipari vállalata R.-T. Budapest, VII., Izabella-tér 1. Telefon: József 423—89.---------------- Festékek : hézagmentes padló----------------1G OLDBERG SALAMON ' Budapest, VII., Vörösmarty-u. 11/a. és Dob-u. 100, Szolid árak ! Szolid árak I K-A-ÍLDOS GYXJLA cirokszalma export és import seprőgyár kefe, ecset, meszelő. Iroda: Budapest, VII , Uka-utca 26. ,, Telefon: Telep: Kisp st, Üllői úr 22. ^ József 360—36. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ f V # m M V 1 V M \ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!
