Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-22 / 42. szám
Budapest, 1930 október 22. Független Budapest 9 NAGY GYULA lakatosárugyára BUDAPEST, Vili., Köris-utca 10. sz. Telefon : J. 348— 15. I Szobafestést, mázolást, tápétázást és aranyozást KÄS; KÖRNYEY LAJOS festő Iroda : Budapest, X. Szőrénv-u. 5. III. 16. Tel. József 441—99 Wiedermann Ágoston építési vállalata Budapest,ill.,SanMarcóucca5. Tel.: Aut. 626-38 llfliállRalaello Budapest Lakás: Petneházyucca 75/b. Gyár: VI., Jász ucca 74. sz. Telefon: Automata 919—12. az. Pozsgay Dezső oki. kőművesmester és burkolási vállalkozó Budapest, VII., Kjörvasút sor 8 (Saját telepén) SiOls JcnO oHI. mérnöK, építőmester Budapest, WEB, Szeníhíráliji u. 55 Telefon: József 429 —43 Donáth József gépgyár és vasöntöde, faipari és bőripari gépek gyára, nyomóidomok, csatornázási vasszerelvények Újpest, Váci út 27 és Baross ucca 6-8. Tel.: 920-00,901-24 A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt a Szent Gellert Gyógyfürdő legtökéletesebb berendezésű Inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. A törvényhatósági tanács a maga hatáskörében osztja hi az egyesületi segélyeket A Költségvetésbe csaK a hitelKeretet veszik fel, amely nem lesz nagyobb, mint amennyit a belügyminiszter engedélyezett Az egyesületi segélyek körül az idén sok bonyodalom keletkezett, de előreláthatólag ezek a zavarok, legalább is ilyen mértékben, nemi fognak többé megismétlődni. A belügyminiszter előbb egymillió pengőben, végül az egyházi segélyekkel együtt 1.3 millióban állapította meg a főváros által kiosztható összes segélyek végösszegét és több leiratban utalt arra, hogy ezt az álláspontját semmiképpen sem, hajlandó revízió alá venni. A főváros tehát tartozik szigorúan alkalmazkodni ehhez a határozathoz és a jövőévi költségvetésben ennek figyelembevételével irányozták elő az egyesületi és felekezeti segélyek hitelkeretéi. Különös hangsúlyozást igényel az, hogy ezúttal a főváros a segélyeméi csupán hitelkeretet állapított meg, mert a megjelölt összegeken belül a szétosztást a törvényhatósági tanács fogja eszközölni. így tehát a közgyűlésnek nem lesz beleszólása az egyes segélyek megállapításába, miután a közgyűlés csak a, keretet engedélyezi és csak a költségvetés jóváhagyása után osztja fel az összegeket a törvényhatósági tanács az egyes egyesületek és felekezetek között. A vita tehát a törvényhatósági tanácsban, zári ajtók mögött fog lefolyni afelett, hogy melyik egyesület és melyik felekezet mennyi szubvencióhoz jusson. * 60 A felosztás már csak a jövő évben, a választások után fog* megtörténni és a pénzt még a belügyminiszter« jóváhagyása előtt ki is fizetik, miután a miniszter, ha a segélykeret nem haladja túl a megengedett mértéket, nem gördít akadályt az összegek kiutalása elé. A polgármester az egyes ügyosztályok ellenőrzése alá tartozó egyesületi segélykereteket a következő összegekben állapította meg: az V. ügyosztályhoz tartozó közgazdasági egyesületi intézmények segélyére 14.400, a tanügyi osztályhoz tartozó magániskolák, közoktatási intézmények és diákjóléti egyesületek segélyére 74.000, sportegyesületek segélyére 40.500, a IV. ügyosztályhoz tartozó népjóléti és szegény gondozói intézmények segélyére 170.600, közművelődési egyesületek segélyére 68.000, a X. ügyosztályhoz tartozó magánkórházak és egészségügyi intézmények és egyesületek segélyére 119.000 pengőt engedélyeztek. A felekezetek rendes évi segélye 256.500, rendkívüli segélye 413.000 P-t tesz ki. Mindezeken felül, úgy mint az idén, a jövő évben is a rendes kereteken kívül a Vöröskereszt Egyesület 40.000, a Mentőegyesület 40.000, a Tűzoltótestület 6000, az V. kerületi általános közjótékonysági egyesület 42.000 és a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 16.000 pengő állandó segélyt kap. M fi] Ónnal hifiok teljes építési költségét a fővárosra akarta a kormány hárítani \ főváros nem vállolhafja a hcl úí híd és a Hargithíd hihővíféséneh óriási költségeit — Állami feladat a hídépítés Az új hidak építését néhány hónapon belül megkezdik, mielőtt azonban ehhez a munkához a kormány hozzáfog, a fővárossal tisztázni akarja az anyagi hozzájárulás kérdését. Kezdettől szó volt arról, hogy bizonyos költségeket a fővárosnak kell vállalnia, illetve a köz,üzemeknek azon a címen, hogy az Elektromos-, Gáz- és Vízművek, valamint a BSzKRt, a lefektetendő csövek, kábelek és sínpárok révén használják a hidakat. Már a tárgyalások legelején kijelentette a kormány, hogy ezeknek az üzemeknek, vagy egy összegben, vagy amortizáció formájában használati díjat kell lerontok a hidak igénybevétele fejében. Most azonban a fővárost az a kellemetlen meglepetés érte, hogy a kormány nemcsak az üzemekre kivetendő hozzájárulást követeli, hanem a hídépítési költségek teljes összegét, legalább is nagyobb részét akarja a fővárosra áthárítani. A kereskedelmi miniszter ezt a tervet már konkrét formában közölte is a főváros vezetőségével és nem kevesebb, mint 60 millió pengő megtérítésére tart igényt, mert nemcsak a Bor áros-téri és az óbudai új hidak, hanem a kibővítendő Margithíd építési költségével is a várost akarja megterhelni. A kormány ugyanis hirtelen arra a felfedezésre jutott, hogy a hidak létesítése, ma már nem lehet állami feladat, hanem a fővárosé, amelynek fejlődését és közlekedését javítják meg az új hidak. Ettől á szemponttól vezéreltetve, a kormány igyekszik a terhes feladattól szabadulni és bár az építkezést a maga hatáskörében hajtaná végre, a költségeket nem hajlandó vállalni. Ma még az a helyzet, hogy a kereskedelmi és a pénzügyminiszter a költségek 100 %-át akarjak a fővárosra hárítani, de bizonyos, hogy csak azért fokozzák az igényeket ilyen magasra, hogy a várost valamilyen nagyobb hozzájárulás vállalására bírják. Bizonyos, hogy az állam nagyon meg lenne elégedve akkor is, ha _ a főváros 20—25%-kal járulna hozzá a hídépítési költségekhez. Természetesen a hozzájárulás lefizetésére hosszúlejáratú törlesztési kedvezményt biztosítana a kormány, miután a. hídépítkezést maga is a felveendő kölcsönből fogja fedezni. A uralt héten értekezlet volt ebben az ügyben a kereskedelmi minisztériumban, ahol a főváros vezetői is résztvettek. Itt tájékoztatta a kereskedelmi miniszter az említett tervekről a főváros képviselőit, akik természetesen tiltakoztak a terhek áthárítása ellen és hivatkoztak nemcsak a főváros súlyos helyzetére, hanem törvényes rendelkezésekre is, amelyek a hidak építését állami feladatnak deklarál jóik. Miután ezen az első értekezleten egyik fél sem engedett a maga álláspontjából, a kereskedelmi miniszter a tárgyalást elhalasztotta. A városházán most mindent elkövetnek, hogy olyan megoldást találjanak, amely a súlyos terhek viselését igazságosan megosztja állam és főváros között. Zwillingen Gyula építész I I Budapest, VII.,Csengery--u. 30 / I Telefon : József 435 — 69 Valnicsek Béla és Fia Első magyar gyógyszertárberendező és bútorgyára Dudapest. vili. Érdélül u, 4. Tel.: 1.325-40 I IJT7 LAKK- és festékgyár r.-t. ■ V B mm BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÁM. Hlavay Kálmán tervező és építőmester Budapest, VI., Kassai ucca 68 Építőanyagok, padló és falburkoló vállalat ebestyén Gyula Budapest, VII., Sajó ucca 4 — Telefon: József 330-77 SP ITZ GYula. bp EST építőszerszám Kereskedés BSSS9HHÍH VI., Aradi ucca 17. sz. Telefon : 143 — 20
