Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-22 / 42. szám

Független Budapest Budapest, 1930 október 22. Egy kis betekintés a főváros üzemeinek költségvetésébe Az Elektromos művek az egyetlen jövedelmes üzeme a fővárosnak, a többi üzem jövedelme alig jelent hasznot a községi háztartásnak — A legtöbb üzem nyere­ség nélkül tartja fenn magát — Nincs már deficitje az autóbusznak Deficitesek a fürdők A főváros most megjelent költség-vetésében j az érdekes adatok egész tömege rejlik. A költ- i ségve tés tárgyalását csütörtökön kezdi a tör- j vényhatósági tanács. Bizonyos, hogy sok fel- ] szólalás fog elhangzani az üzemek gazdálkodó- j sáról és az is kétségtelen, hogy éles kritika fogvja ezt a gazdálkodást kísérni. Kiderül ugyanis a költségvetésből, hogy a fővárosnak, egy-két kivétellel, alig van olyan üzeme, vagy vállalata, amely számottevő jövedelmet juttatna a köz­ségi háztartásnak. Az üzemeik nagy része olyan minimális össze­geket fizet be a központi pénztárba, hogy joggal ! felmerül a kérdés, érdemes e, szükséges-e ezek fenntartása? Még több joggal tolul előtérbe ez a kérdés, amikor azt látjuk, hogy a közüzemek egész sora egyetlen fillér nyereséget sem tud produkálni, sőt deficitekkel terheli a községi háztartást. geinél is takarékoskodik. A községi alapnak juttatandó nyereséget mégis emeli az intézet és . kereken 75.000 pengő nyereséget ad a fővá­rosnak. A fürdők közül egyedül a Rudas-fürdő rentábilis, de ennek a jövedelmezősége is harmadára csökkent. 390.000 pengős bevételi irányzat mel­lett alig 50.000 p&ngő tiszta haszon jut a községi háztartásnak, az idei 80.000 pengő helyett. De még ezzel is meg lehetünk elégedve, mert a Széchenyi- és a Gellért-fürdő helyzete változatlanul súlyos. Általában a fíirdőiizeimek, mint a Függet­len Budapest már többször megírta, kezdenek nagyon terhes intézményei lenni a fővárosnak. Nemcsak a gazdasági válság, de a rossz időjá­rás is hátrányosan befolyásolja ezek jövedel­mezőségét. Multheti számunkban már ismertettük a Gáz- és az Elektromosművek új költségelő­irányzatait, és megírtuk, hogy ez az a két köz- j üzem, amely jelentékeny üzleti nyereséget mu- j tat ki. Az Elektromosművek 48.5 millió bevétel mellett 6.2 milliót, a Gázművek 29,850.000 pengő bevétel mellett 500.000 pengő hasznot produkál­nak, amit a községi háztartásnak juttatnak. A többi üzemek nyeresége ezek mellett eltörpül és együttvéve nem tesz ki többet félmillió pengőnél. Itt van mingyárt az Ásványvízüzem, amely 785.000 pengős bevétel mellett csak 22.000 pengő nyereségre tud szert tenni, ami 25%-kai keve­sebb az idei előirányzatnál. Érdekes, hogy ju­talmakra 25.000 pengőt irányoz elő, tehát töb­bet, mint amennyi az üzem tiszta nyeresége. A Községi Élelmiszerárusító üzem 21.5 mil­liós bevétel mellett mindössze 32.500 pengő nye­reséget mutat ki. Amíg a bevétel 1.5 millióval szaporodik, a nyereségtöbblet csak 1700 pengő az ideivel szemben. A Községi Kenyérgyár 1.8 milliós bevételé­ből 29.500 pengő hasznot tud biztosítani. A Lóhúsüzem 2.8 millió bevétel mellett 12.800 pengő haszonra tesz szert. Tetemesen csökken a kátrány ózó és bitu- menező telep bevétele, amely csak 1.3 millió pengő lesz, 20%-kal kevesebb az ideinél és én­nek megfelelően nyeresége az idei 100.000-ről 83.800 pengőre mérséklődik. Ez az üzem tekin­tettel volt a helyzetre és a jutalmakat meg se­gélyeket a felére csökkentette, nem úgy, mint az Ásványvízüzem. Más téren is mérsékelték a dologi kiadásokat és a tartalékalap javadalma­zását is a harmadára mérsékelték. A Tattersall 177.500 pengős bevételi elő­irányzata 27.000 pengővel kevesebb az idei elő­irányzatnál, de a kiadások hasonlóarányú le­építésével az igazgatóság elérte azt, hogy jö­vőre 500 pengővel több nyereséget tud a köz­ségi alapnak juttatni, összesen 37.500 pengőt. A H irdetővállalai jövedelme valamivel emelkedik és ezzel arányban nyeresége is. A bevétel 1,072.000, a nyereség 170.000 pengő. A nö­vekedő jövedelmezés ellenére a segélyeket és jutalmakat ez az intézmény sem növelte, ellen­ben! többet költ a tartalékalap javadalmazására és területhasználat címén 200.000 pengőt, 10%- kai többet acl a fővárosnak. A Községi Temetkezési Intézet 2,223.000 pengő bevételre számít, ami 68.000 pengővel ki­sebb az ideinél, miután a rossz gazdasági vi­szonyok miatt a közönség a temetések költsé- j KELLER PÁL épület- ós díszműbádogos, légszesz,vízvezeték, csator­názás, központi fűtés és egészségügyi berendezési vállalat. — Garagirozás, olaj- ós benzintöltöállomás Budapest, I., Svábhegy, Költő út 8. Telefon : Aut. 662-72 Riiflsfc okleveles gépészmérnök ^ * .3 "* ** ■-•'»-BCa a mérnöki kamara tagja Központi fűtés, víz-, villany-, gáz- és ^ egészségügyi berendezések vállalata ^ Budapest, Vili., Vas ucca 5. sí. Telefoni J. 333—04 Pestszentlőrinci, Szurmay ucca 6. A Gellért-fürdő és szálló 70.000 pengő­vel csökkentette jövő évi bevételi elő­irányzatát, amely ilyenformán 2.6 millió pengő lesz. De ez is csak abban az esetben következik be, ha a községi alap megtéríti az eddig felmerült 521.000 pengős deficitet, mert ha ez nem törté­nik meg, úgy a fürdőüzem a jövő évben ismét fél millió pengős hiánnyal zárja mérlegét. A Széchenyi-fürdő 410.000 pengős bevé­teli csökkenésre számít, ami 30%-os visszaesésnek felel meg, úgyhogy egész évi várható bevétele 1,330.000 pengő. A Széchenyi-fürdő szintén arra számít, hogy a községi alap 140.000 pengő deficitet megtérít, mert ennek elmaradása esetén ilyen összegű hiánnyal kell számolnia. Igaz, hogy a fürdők rentabilitását súlyosan rontja a beruházási löké amortizációjának terhe is, ami a Gellért- fürdőnél 1,043.000. a Széchenyi-fürdőnél 423.000 pengőt tesz ki. Ezután következik azoknak az üzemeknek sora, amelyek sem deficitre, sem egyetlen fillér nyereségre nem számítanak. Első soriban kell ezek között említeni az Autóbuszüzemet, amely a tavalyi egymilliós deficittel szemben a jövő évben igyekszik helyrehozni pénzügyi egyensúlyát. Az üzem bevételei előreláthatóan 9.1 milliót tesznek ki. A bevételekből 1.6 milliót a kölcsöutörlesztésre és a tartalékalapok dotá­lására fordítanak. A Vízművek sein számítanak nyereségre, dacára 11.5 milliós bevételüknek. Bizonyára közrejátszik ebben az a körülmény, hogy köl­csöntöri esztésre és kamatra közel 2.2 milliót, a nyugdíjalapra 180.000 pengőt kell fordítani, ami mind új teher. A Budai Hegy pálya az autóbusz áldo­zata. Mióta autóbuszok közlekednek a Várba, a sikló j forgalma igém megcsappant. A jövőévi elő­irányzat egy negyeddel csökkenti a bevételt, amely 83.500 pengőt tesz ki. Az üzemnek így egy fillérnyi nyeresége sem lesz és csak a legna­gyobb fokú takarékossággal sikerült a deficitet elkerülni. A Községi Müszerüzem 1,870.000, a Községi Gyógyszerüzem 1,350.000, a Tüzel ószerraktár 2.9 millió pengő bevétel mellett ugyancsak egy fil­lér nyereség nélkül irányozzák elő költségveté­süket, noha bevételük elég jelentősen emel­kedik. Mint a fenti adatok is mutatják, a a főváros üzemei 141.5 milliós bevétel mellett mindössze 7.2 millió üzleti fe­lesleget érnek el és ennek túlnyomó része az Elektroinosinűveknek köszön­hető. Méigálhipítható, hogy az Elektromosművek te­kinthetők az egyetlen komolyan jövedelmező üzeminek, míg a többiek arra törekszenek, hogy ö nnuagii ka t táp 1 álj ák. I JÉf O. M.T. K. védjegyül palackiéiban az erő | NAGY ANTAL bútorgyára Budapest, Vili., Víg u. 22. Tel.: J. 438-64 Lakásberendezések művészi tervek után. Fogalomzavar írta: PÓSTJ1 VÁNDOR Ahova lépek, ameddig a hallásom ér, zúg, harsog a csatakiáltás; a dolgozó polgárság, a dolgozó tömegek! De még ennél is gyakrabban háílszik a jelszó, hogy meg kell csinálni a polgári össze­fogás tömör frontját, mert a szélsőségek, de főkép a szociáldemokrácia nemzetközi moloch ja magába falja a polgárságot! Az utóbbi nem újkeletű jelszó, régi, sokéves gondolat. Se szeri, se száma azoknak a politikai kí­sérleteknek, amelyeknek kimondott vagy el­hallgatott célja ez volt, és tény az, hogy a leg­szebb nacionalista eszm\ék, a legkiválóbb poli­tikusok, a legnagyobb szónokok is, — csupán a töredékeit tudták a polgárságnak tömöríteni. A polgárság pártokra szakadozva, megosz­tottan támogatja ezt vagy azt a jelszót, programot — és lassan, de fokozatosan erősíti azt a nemzeti veszedelemnek jelzett szociálde­mokrata mozgalmat, amely ellen harcba akar­ják állítani! Mert csalódik, mert a részére ígért program valóra nem válik, mert életfeltételei alapjuk­ban rendültek meg, nem lát a saját részére biz­tató tevékenységet, s végül — mert proletari- zálódik! Mindez azért van így, mert a gazdasági ese­mények oly polgári rétegződést váltottak ki, amely magát a polgári társadalmat egymástól elkülönített, élesen elhatárolt gazdasági töm­bökre osztja! A mai társadalmunk nemzeti és nemzet­közi gazdasági és politikai részekre oszlik. Nemzetközi a szociáldemokrácia politikailag és gazdaságilag, de nemzetközi a tőke is, — leg­alább is, ami a gazdasági vonatkozásait illeti! Az sem vitatható, hogy a nagyipar és nagykereskedelem, vele a nagybirtok, oly mélyreható nemzetközi gazdasági önkéntes vagy kényszerű kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek nem bírnak cl százszázalékos naciona­lizmust anélkül, hogy a saját gazdasági kárai­val számolnia ne kellene! A helyzet az, hogy azt a polgári réteget, amely minden tekintetben és maradék nélkül— a nemzet testét alkotja, ezeken a társadalmi, illetve polgári rétegeken túl kell keresnünk! Ez a réteg a középosztályú úgynevezett kispolgári tömeg, amely ma, — saját gazdasági helyzetét tévesen a polgári jelző alatt keresi és még nagybb tévedésből folyóan, a külön­böző polgári pártoknak a tömegeit jelenti! Céljait a mai keretekben soha el nem ér­heti, de a nagy nemzeti célnak sem felelhet meg! Mert az összes polgári pártok összetételé­ből — bármily jelszó, bármily program alapján működjenek is — hiányzik a gazdasági érdekek egysége! Az a politikai párt, amely a középosztályú és kispolgári dolgozó tömegek érdekeit vál­lalja, nem vállalhatja egyúttal a nagypolgári, a bankokrácia, az arisztokrácia, nagyipar, nagykereskedelem százszázalékos érdekvédel­mét, mert gazdasági abszurdumot próbál. Mint ahogy az események is azt igazolják, hogy mindig a közép- és kispolgári érdek húzta és húzza a rövid ebbet, ha gazdasági kérdések eldöntése a szereplő polgári politikai pártoktól függött. A párt, belső sruktúrája, anyagi ereje a benne helyet foglaló nagypol­gári érdekszálakon függ, a közép- és kispolgári tömeg elsősorban csak — szavazó! Ha tehát valaki komolyan gondol arra, hogy a nemzetközi veszedelmeken a valódi nemzeti erő úrrá legyen, ha őszinte a magyar polgárságnak az a meggyőződése, hogy a ma­gyar nép életét a magyar történelmi nemzeti mivoltában biztosítani kell, akkor a közép- és kispolgári rétegnek egyetlen politikai pártba kell tömörülnie! A saját gazdasági szín vonala által egyöntetűvé szabott politikai. párt az egyetlen lehetőség arra, hogy a közép- és kis­polgári dolgozótársadalom a saját érdekét és ezekben a nemzeti élet komoly feltételeit meg­védje — szemben a szociáldemokráciával, de függetlenül a nagytőke, a nagybirtok, a nagy­ipar, a nagykereskedelem nemzetközi kötele­zettségeitől és érdekeitől! TÓTH WPili- ÉS CSERÉPFEDÖMESTER Eternit-cserépfedés, facement és bőrlemez­fedés, tetők jókarbantartása és tatarozása Budapest, VII., Akácfa ucca 45 Telefonhívó: J. 349-52

Next

/
Oldalképek
Tartalom