Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-05 / 5. szám
/ / HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 február 5 a. 5, szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér ■■■■IIMBHaHEMMIIKBHBBMHHHBHHHHinBHESSiaaBBSBMSnnnBKHHHBnflBnMI Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Utolsó roham... írta: POSTA SÁNDOR A közigazgatási bíróság döntött. És ez a döntés azt bizonyítja, hogy a fővárosnak még mindig több joga van, mint amennyit a pártpolitika közjogi éleslátása elégnek tartott. Félek, hogy ez a legmagasabb bírói megállapítás a fővárosi autonómia «közgyűlési harcos védelmezőinek» újabb ötletet ad! Újabb rés, amit az líj fővárosi törvény- javaslaton a parlamenti igazítások és simítások során be lehet vakolni! Sor kerülhet tehát mégegyszer a törvényhatóságban arra, hogy a már ismert fővárosi törvényjavaslat Budapest' képviseletének egyetemétől kapja meg a nyilvános kritikáját. Összegyűlhetnek a városatyák és hitet tehetnek arról, vájjon Budapesti egész népe kívánja-e azt, hogy a mindenkori kormányhatalom döntsön a főváros vagyonáról, jövedelmeiről, hogy akár egy nyílt választással beközigazgatott parlamenti többség, akár egy fegyveres erőhatalom alapján uralmon levő kormányzat törvényes jogok erejével rendeljen el a főváros polgárságára nem kí- vána 1 os ingatlanvásárlásclkat, áramátvételeket, telekátengedéseket és állami feladatokat törvényes jogon háríthasson a fővárosra? Senki sem vetheti a szememre azt, hogy a városházi gazdálkodás rendszerével túlsá- | gosan elégedett volnék. Igenis, úgy van, mint azt annyiszor hangoztattuk! Programtalan, észszerűtlen, ötletszerű gazdálkodás, kicsinyesség egyfelől, nagyzoló túlzás másfelől, jellemzik a főváros hivatalos sáfárkodását. Be hogy ennek a fővárosi törvény avultsága lenne az oka, azt kereken tagadom! Az egyedüli ok: a főváros vezetésének gyökeréig nyúló pártpolitika! Minden vonalon csak az a szempont uralja a kérdéseket, mit és mennyit jelentenek a pártpolitika, szemüvegén át! A fontos az, mennyiben erősíti valamely akció a saját-, vagy az ellenpártot. A tisztviselők kiválasztásánál, az állások betöltésénél kezdődik, amikor érdemes és szolgálati években előlálló emberek mellőzésben részesülnek, vagy elbuknak, mert mások pártpolitikai szaglásban fejlettebbek. Miképpen várhatunk városhivatali munkaértékeket akkor, mikor nem a szaktudás, hanem a politikai «szagismeret» az, amire törekedni kell. Folytatódik a munkák szétosztásánál, odaítélésénél. Politikai iparos- és kereskedő- listák egyeztetésénél. És mindezekre az áldatlan állapotokra, amelyeket, hitem szerint, a város érdemes tisztviselőkara leikéből utál, ráteszi a koronát az állandó paktálás! A nagynyilvánosság előtt lefolytatott elvi ütközeteket minden esetben az alkudozás követi! Paktumok és paktumodé, személyi, tárgyi egy ességek: — a politikai pártok széirnaránya szerint! Számárán yszerü igazságos osztozkodás az igazgatósági tagságokon, tanszemélyzetén stb., stb., végül még a nyomorakción is! Világszemléletek, közjogi és gazdasági elvek a boci-nesze kulisszáival... Nem a főváros autonómiája a hibás! Hibás az a többségi párt, amely nem intézményekben, alkotásokban kereste hirdetett elveinek igazolását és erejét, hanem szavazóinak és szavazatgyüjtőinek elhelyezésében. és hibás az az ellenzék, amely átmeneti és részletéredményekért paktumokat kötött ugyancsak pártpolitikai személyi alapon. Az autonómia ilyen használatából nem kérünk, de a beígért újfajta autonómiából még kevésbé! A réginek megvan az az előnye, hogy egy tiszta, kitartó elvi harc erejével meg lehet szabadítani a várost a párturalomtól, az újnak megvan az a hátránya, hogy a legsikeresebb elvi győzelem esetén sem érvényesülhet a szabad polgárság, hanem kizárólag a központi hatalom akarata. Hogy a központi hatalom mennyire párturalmat jelent, azt látjuk a mai parlamenti helyzetből. Gondoljon a többségi párt arra, hogy hátha lesz egy olyan kormányzat, amelyet nem támogat, és jöhet oly változása az időnek, amikor kisebbséggé válik. Saját előrelátásának hiánya lesz az oka annak, ha ezt a. fővárost az ő akarata nélkül, esetleg az ellen vezetteti a kormányzat annak a törvénynek erejével, amelyet ma mint többségi1 és kormánytámogató párt, életre segít. Az ellenzék pedig ne feledje, hogy a főváros törvényhatóságában együttes számával van akkora súlya és ereje, amely parlamenti munkájának értékéit megsokszorozza. Ebben az utolsó rohamban vissza kell verni az autonómia ellenségeit, mert különben a városházán örökre a párturalom marad az úr! „... Negyven bizottsági tag kérelmére össze „kell“ hívni a rendkívüli közgyűlést.. — mondja a közigazgatási bíróság ítélete Törvényes jogszabályt sértett a főpolgármester, amihor nem hívta össze a közgyűlést — Á Közgyűlésnek panaszjoga van a főpolgármesterrel szemben is Bár mindenki el volt készülve erre a döntésre, mégis a szenzáció erejével hatott a köz- igazgatási bíróság ítélete annak a panasznak az ügyében, melyet a közgyűlés ellenzéki pártjai nyújtottak be Ripka Ferenc főpolgármester döntése ellen, aki a múlt év végén megtagadta a rendkívüli közgyűlés összehívását. Az ítélet politikai szempontból súlyos jelentőségű, amelynek erős kihatása lesz a jövőben. Az ítélet folyományaképpen Bródy Ernő dr. az ellenzék nevében újólag kérte a rendkívüli közgyűlés egybehívását, aminek Ripka Ferenc főpolgármester eleget is tett. Kétségtelenül viharos lefolyású lesz ez a. rendkívüli közgyűlés, amelyen súlyos támadások fognak elhangzani a fővárosi törvényreform ellen. A közigazgatási bíróság az ítéletet közel másfélórás tanácskozás után hozta meg Wlas- sics Gyula báró elnöklete alatt Bokros Gyula dr. közig, bíró előadásában. Az ítélet szerint a közigazgatási bíróság Bródy Ernő és társai panaszának részben helyt ad és a főpolgármester intézkedését, amellyel negyven bizottsági tagnak a rendkívüli közgyűlés összehívására előterjesztett írásbeli kérését megtagadta, megsemmisítette, egyebekben azonban a panasznak nem ad helyt. Az ítélet indokolása szerint a közgyűlési ügyrendnek az a megállapítása, hogy a főpolgármester bármikor összehívhatja a rendkívüli közgyűlést, nem jelenti azt, hogy csak a főpolgármester hívhatja össze. A közgyűlési ügyrend kimondja, hogy kéthetenként egyszer rendes közgyűlést kell összehívni, a rendkívüli közgyűlésekre vonatkozólag pedig azt mondja, hogy ezek összehívhatok. Ebből az következik, hogy rendes közgyűléseket tartani kell, rendkívüli közgyűlések tartása pedig- nem kötelező. Az ügyrend felsorolja azokat, akiknek rendkívüli közgyűlés összehívásához joguk van, de nem teszi hozzá, hogy ezt a jogukat csak akkor gyakorolhatják, ha a főpolgármester is szükségesnek találja a rendkívüli közgyűlés összehívását. Ha a rendkívüli közgyűlés összehívása a főpolgármester diszkrecionális joga volna, felesleges lenne ez a felsorolás és értelme sem lenne, de éppen abból, hogy felsorolja, altiknek a közgyűlés összehívásához joguk van, és a felsoroltakat „vagy“ szócskával köti össze, feltéttől biztossággal következik, hogy a fölsoroltak közül bármelyiknek joga van az összehívásra, még pedig nemcsak a főpolgármester hozzájárulása esetén. Az ügyrend megalakulási körülményei is arra vallanak, hogy sem az autonómia, sem az autonómia határozatát jóváhagyó kormányrendelet nem akarta a főpolgármester hozzájárulásától függővé tenni a rendkívüli közgyűlés összehívási jogát. A régi szöveget azért is változtatták meg, hogy a rendkívüli közgyűlés a főpolgármester kívánságától függetlenül is ösz- szehívható legyen és ilyen értelemben is hagyta jóvá a megváltoztatott szöveget a belügyminiszter. Az ügyrend első szakasza a törvénnyel-nem ellenkező módon állapítja meg, hogy negyven bizottsági tag kérésére össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést, tekintet nélkül arra, hogy a közgyűlés elnöke azt megokoltnak tartja-e. Ezt a törvényes szabályt sértette meg intézkedésével a főpolgármester. Intézkedése a törvényhatóságra sérelmes, mert törvényben biztosított jogának érvényesítésében akadályozta. Igaz, hogy a törvény- hatósági bizottság felirati jogát rendes közgyűlésen is gyakorolhatta volna, ez azonban nem szünteti meg- a törvényhatóság sérelmét, mert nem kétséges, hogy a rendkívüli közgyűlés egy üggyel sokkal behatóbban foglalkoz- hatik, mint a rendes közgyűlés, amelynek tárgy- sorozatán számos ügy szerepel és hamarább is kerül a rendkívüli közgyűlés összehívásával az. ügy tárgyalásra. Ez föltétlenül sérelme az autonómiának, még akkor is, ha a felirati joga gyakorlására más utak is rendelkezésére állanak. A közgyűlésnek azt a panaszát, hogy a főpolgármester törvényes hatáskörében tett intézLeg modernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUIH BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdülök gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők.
