Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-01 / 39. szám

Budapest, 1930 október 1. Független Budapest 5 5 Olaplttatott 1888 Alapíttatott 1888 Palm Albert „ Tsa Különlegességi üzem-feszmérőK gyártása BUDAPEST, IX.. Rádaij utca 3. sz. Az Orsz. Gőzkuzánvizsgáió Egyesület hivatalos szállítója FeszmérőK (Manometer) - LégürmérőK (Vaeu um meter) — HőmérőK (Thermometer) Fém-pyrométer (Metall-Py­rometer) - HúzómétereK (Zugmesser) — Rugóegyen- súlyzó (Springbalancen) — Vízál lásmérőh (Hydrometer) - Vízmérlegei! (Wasserwaagen) UIDI Buda IMRE Budapest, Vili., Német u. 41-43 Teleíon: József 401—83 CRISTOEOLIEPPIENE0ILD0 épííészmérnöh és építőmester ^ Budapest, Damjanich-utca 26 Telefon: József 382—67 Pajor Aladár és Ferenc festő, mázoló és tapétázó üzeme Budapest, III., Ernőd ucca 70 — Tel.: 626-95, 950-37 ál Mátyás kőfaragó­mester Elvállalok kő- és műkő építkezési és temetői munkáka Rajzokkal és költségvetéssel díjmentesen szolgálok B R! ffl a n O C t Telep: III., Bécsi út 3005. szám UU£Spca( Lakás: üli., Poiaár tér 5. szám BERÉNYI IOAÁC építőmester Budapest, VI. kerület, Nagymező-ulca 68. szám. Telefon : Automata 295—64. ÁKOS FRIGYES Buöapast, VII., Kertész u. 24 -28. Tel.: J. 301-40 TOLLÁR LAJOS épület- és diszműbádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés é s csatornázási-vállalat Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefón: Aut. 183-32 Hildán ác Rrnarlan 3 legtökéletesebb mügrafitos kenö­UllUdy CO Uícallay anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai ipartelepnél és autóüzemnél használatban. Arrn Tnrt Aron.Qoaiit amerikai formálható azbeszt fedő- ftlCÜ lUp, MlLU Otdlll, és szigetelő anyagok, 10-30 évi élettartammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőállő festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Vezérkép- I4 f|fl \QHiHAT’ Budapest, IV., Ferenc viselet: 1\U11 ŰdlIliUl józsef-rakpart 1$. az. Alapítási év : 1892. SQrgOnyclm : KUNSHIP. Telefon: József 361—23 m ZILAHI-BALOGH GYULA m ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, 1,,BQRNEMISSZA-U, 36. TELEFON: LÁGYMÁNYOS 2-32 F el akarják támasztani a hid­VÁMOT. Lúdbőrös lett az emberek háta, amikor ezt a rémhírt elolvasták a lapokban, ösodálkozva néztek egymásra: lelietséges-e, hogy valakinek eszébe jusson hídvámra gondol­ni ma, a huszadik században'? Lehetséges: va­lakinek eszébe jutott és ez a valaki nem szé- gyelte magát ezt az ötletét nyilván osságra hozni. Pedig szégyelhetné. Ha Párizsban, a Szajna-hidakon megállí­tanák az embereket, hogy fizessenek azért, hogy átmehetnek a hídon, azt hinné mindenki, hogy a hídpénzszedők őrültek. Tébolydába vin­nék őket. Ha Londonban, a Temze-hidakon állna az angol elé a hídvámos, bizonyosan knookoutolnák. Józan ésszel nem tudnák el­képzelni, hogy fizetni kelljen a hídon való át­kelésért. Nálunk se lehetett elhinni, de a való­ságban mégis forradalomnak kellett jönnie, hogy eltűnjön a vámőr a hidakról. Eo-y^ újabb forradalom talán majd a Margitsziget elől is el: söpri a pénzszedőket. (Mikor lesz már? ...) Hai bevezetnék a hídvámot — ami a budai lakosokra kiszabott külön pénzbírság lenne, amiért Budán mernek lakni, — újból külön város lenne Budából. Mert a két város igazi egyesülése akkor kezdődött, amikor eltörölték a híd- és alag'út-vámot. Igaz, hogy az autó meg­jelenése is erősen hozzájárult Buda fellendülé­séhez, de vámsoroimpót emelni a két városrész közé, olyan bizarr ötlet, hogy csak mosolyogni lehet rajta. Éppen ezért félünk attól, hogy előbb-utóbb valóság lesz belőle. Hogy az a két krajcár nem számít? ... Hát nem igaz. Eszünkbe jut diákköri sze­relmünk, amely azon bukott meg, hölgy az imá­dott kislány mindenáron Budára akart át­menni sétálni, nekünk viszont nem volt nyolc krajcár a zsebünkben, hogy a híd- és alaigút- pénzt fizetni tudjuk. Persze, ezt nemi vallottuk be. csak egyszerűen kijelentettük a Lánchíd előtt, hogy utáljuk Budát. Ebből összeveszévs lett és szomorú vége egy bimbózó szerelemnek. Ezt akarják a hídpénz-visszaállítók?!... Volna hozzá szivük?... M űsoron következő szám: haty­TYŰDAL. A „hattyúdal“ a költségvetési vitában fog elhangzani. Énekli a távozó város­atyák kara. Bús őszi idő, költöznek a fecskék, gólyák, darvak, de ők visszatérnek tavasszal a régi helyre. Milyen jó nekik! De ki biztosítja a köz­gyűlési távozót hogy lesz számára tavlasz, hogy enyhüli a lóg és vidul még a határ?!... Nem, egyáltalán nem biztos. Szomorú el­gondolni, de mégis mindig gondolni kell rá, hogy többen vannak olyanok, akik nem tagjai a törvényhatósági bizottságnak, mint akik tag­jai. Már pedig ebben az esetben jobb a kisebb­séghez, mint a többséghez tartozni. Tehát, mielőtt menni kell. szóljon a dal! A hattyúdal. Itt a költségvetési vita, itt az utolsó alkalom. Nincs tovább, moist még mindenki te­het, de ha a költségvetési vitának vége, több tét nem áll. Pedie nyerni csak akkor lehet ennél a hazárdjátéknál, ha az ember a maga tétjét is odateszi az asztalra. Ebben az esetben az utolsó tét a hattyúdal, amelyet sietve oda kell tolni a nagy bankár, a választópolgárság elé, hátha nyerni lehet vele. Szent választó, jövel és segíts!... H ogy ki mivel áll a választók ELÉ, az mindig egyéniség kérdése. Petro­vácz Gyula, mint megírtuk, azzal kezdi a választási kampányt, hogy kijelenti: nincs lét- jogosultsága a szolid polgári gondolkozásnak, szélsőségekre van szükség. A komoly pártvezérek, a gondolkozó politi­kusok készülnek a pártprogramra, aggodalma­san latolgatják, mit Ígérhetnek, mert nem akarnak többet mondani, mlint amennyit — fe­lelősségük tudatában úgy érzik — mondhatnak. Dolgoznak, készülődnek az elvek és programok nagy összecsapására komolyan, gondos mérle­geléssel. Petrovácz máskép tesz. Előgurítja a hordót, amelyre feláll, hogy onnan uszítson szélsősé­gekre. Az aztán nem baj, sőt egyenesen hasz­nos, ha a hordó elgázolja a dolgozó polgárt, aki aggodalmasan lesi, hoz-e a jövő munkát és kenyeret az ő számára. A szélsőségek kellenek a „konstruktiv politikusnak“, a Ielkiismerete ezzel teljesen megelégszik. Ha Petrovácz írta. volna, bizonyára így kezdte volna Ady gyönyörű versét: Góg és Demagóg fia vagyok én ... címkés gyártmányokat mindenki bizalommal fogadja, mert kitűnöanyagból a leggondosabban készülnek! Ide tartoznak a különféle hengerelt kereske­delmi árukon kívül az ipari stabilmotorok, lokomobilok, traktorok, cséplőgépek és más mezőgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlő- és útgyalu) gépek, lakókocsik. Vas- és acélöntvé­nyek, öntöttvascsövek, karikás kályhák és ke­reskedelmi öntvények. Teherautomobilok, autóbuszok a „MER­CEDES-BENZ" gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megfe­lelő kivitelben készülnek. Kombinált tűzoltó- és locsoló-autók. Lajtos öntözőkocsik. Jobbágy féle szab. folytonégő kályháink a háztartásokban és középületekben (iskolákban, hivatalokban stb.) a legjobban használhatók. Kérjen felvilágosítást és árajánlafof 1 M. kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Budapest, X., Kőbányai-út 21. Telefon: ]. 460-29. CYKI0P íl ADlíiF Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb auto- U/IK L garagea 500 férőhellyel, zárható boxoK, Központi fűtés, úrvezető szolgálat, éjjel nappal benzin, olaj, műhely Kiszolgálás. Autószalon, bérautók. VII., Kertész ucca 24-28. poifásl^ie'fónj'réjjeífs :9»?ózBéf33 7 2 94

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom