Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-17 / 37. szám

8 Független Budapest Budapest, 1930 szeptember 17. Megtörténik o csoda: megkezdik a tiaray-piac építését Vájná íanácsnoh ismerteti a piac átépítésének fejleményeit Kötetet temmének ki azok a cikkek, amelye- két a Garay téri piac újjáépítéséről írtunk. Két év óta húzódik ennek az építkezésnek az elinté­zése és ez idő alatt hónapról hónapra változott az ügy állása. Ha a sok mindenféle bonyodalom nem jött volna közbe, a Garay téri új piac már rég készen lenne. Most aztán végre, rengeteg herce-hurca után mégis eljutott a dolog odáig, hogy az építkezés csakugyan megindult és már a jövő héten, a kormány ható sápi jóvá­hagyást be sem várva, megjelenik a verseny­tárgyalási hirdetmény, amely elindítja a Garay téri piac újjászületését. VÁJNÁ EDE tanácsnok, a közegészségügyi ügyosztály veze­tője, a meginduló munkáról a következőkép nyilatkozott a Fiippétién Budapest munkatár­sának: — A sokat bolygatott és sokat vitatott vá­rosrendezési kérdések közé tartozik a Garay téri piac modernizálása. Két és fél évvel ezelőtt ha­tározta el a közpyűlés. hogy a Garay téren nyilt piacot épít és a költségekre, a dollárkölcsön terhére, 1.5 millió vem pót szavazott mep. Ettől I kezdve egész mostanáig' bonyolódott az építke­zés ügye. A belügyminiszter, mint ismeretes, módosította a terveket és azt követelte, hogy a pince helyett emeleti kiképzéssel építsük meg a piacot. Ugyanis a Garay téri árusok száma oly nagy, hogy azok valamennyien a földszinten nem férnének el s ezért az eredeti terv az volt, hogy a falusi kofák részére a‘ piac alatt pince- helyiséget létesítünk. Ehhez azonban a belügy­miniszter mem járult hozzá, hanem a pincehe­lyiség helyett a falusiak részére emeleti áru­sítóhelyek létesítését kívánta. E megoldás mel­lett a 7524 négyzetméternyi piac-területből 4070 négyzetméter épülne be, azonkívül létesülne 1042 négyzetméternyi áruhely és 190 négyzetmé­ter pince. — Az új megoldás persze több költséget igé­nyel, de mép több költsépet jelentenek azok a kiviteli terv módosítások, melyet az időközben felévült óbudai és krisztinavárosi zárt piacok- nál szerzett tapasztalatok alapján a Garay téri piac építésénél is utólap tervbevettek. Ig-y külö­nösen az árusítófolyosóknak üvegtetővel való befedése, az árufülkék falainak olajmázolás he­lyett csempével való burkolása, a homlokzatnak tartósabb anyagból való kiképzése, a piacterü­letnek új anyaggal való burkolása okoz több költséget. Kétségtelen, hogy ezek a tervmódosí­tások nem csak a köztisztaság szempontjából előnyösek, hanem az árusok és a közönség ké­nyelmét is jelentékenyen szolgálják. — A tervmódosítások folytán a piac építési költsége 1,935.0(10 pengőre emel­kedett. Eleinte úgy terveztük, hogy hitelezési formá­ban, a ferdinándtéri piaccal egy id őben építtet­jük meg a Garay téri piacot és erre vonatko­zóan tárgyalások is folytak, de mint köztudo­mású, az illetékes bizottságok a kivitelezésnek ezt a formáját ellenezték és így csupán a Garay téri piac építésére kerül sor. A munkálatokat nyilvános versenytárgyalás útján adjuk válla­latba. — Az építési költségekkel egyidejűleg gondoskodni kell az árusok ideiglenes elhelyezéséről is és részükre ideiglenes bódékat kell felállítani. A piac felépítése egy évet igényel és a jelenlegi kedvezőtlen viszonyok között, amikor a válsá­gos helyzetet a piaci kofák is érzik, nem volna méltányos, hogy őket terhelje az ideiglenes át­helyezés költsége. Egyébként is árubódéik leg­többje olyan ócska és korhadt, hogy azokat le­bontani és másutt elhelyezni nem lehet. A főváros elhatározta, hogy saját költ­ségén állítja fel az egységes típusú ide­iglenes fabódékat és a költségekre 90.000 pengőt irányoz elő.- Eszerint tehát mintegy 2,025.000 pengőbe kerülne a Garay tér átépítésének költsége, de mi csak ennek 90%-ára kérünk fedezetet, mert számítunk arra, hogy a vállalkozók között ki­alakuló verseny legalább 10%-os megtakarítást fog eredményezni. Ilyenformán tehát összesen 1,823.000 pengőre van szüksé­günk és erre teljes egészében fedezet is áll rendelke­zésre a 20 millió dolláros kölcsön megmaradt összegében. A csütörtöki törvényhatósápi ta­nácsülésen előterjesztést teszünk az összep en­gedélyezése és a munkálatok haladéktalan el­rendelése iránt, úgyhogy a versenytárgyalást már a jövő héten remélhetőleg kiírhatjuk. Az ideiglenes bódék felállítása haladéktalanul meg - kezdődik.' úgyhogy még a tél előtt az árusok egy részét ki is telepíthetnénk és a piac építése, amely részletenként fog megtörténni, szintén megindulhat ez évben. \BSzKRt új menetrendje A BSzKKt új menetrendje szeptember 15-én, hétfőn lépett életbe. Az rG menetrend a viszonylatok számának csökkentése és a relá­ciók útvonala tekintetében több változtatást tartalmaz: nyolc viszonylat megszűnik, nyolc viszonylatnak az útirányt pedip részben megváltozik. Mindezeket a változtatásokat az illetékes halósápoknak az az intézkedése tette szüksé- pessé, amellyel a Rákóczi út és a Károly körút, illetőlep Múzeum-kőrút torkolatánál a beka­nyarodó vápányok megszüntetését rendelték el. A kormányhatósáp, a székesfőváros és a rend­őrség egyértelműen mep állapították, hogy a városnak ezen a rendkívül forgalmas pontján az egyre növekvő utcai közlekedés rendjét és biztonságát csak úgy lehet fenntartani, ha, a, villamosvasút vágányai ugyanolyan módon szelik át egymást, mint a Rákóczi út és a Nagy­körút keresztezésénél, vagyis úgynevezett tiszta vágánykeresztezésben, A hatóságok ezen intézkedésének természetesen az a köz­vetlen következménye, hotry a Rákóczi út és a Károly körút, illetőleg Múzeum körút között a BSzKRt nem tarthatja fenn a közvetien forgalmat és az utazóközönség kénytelen lesz éppen úgy átszállni, mint a Rákóczi út és Nagykörút keresztezésé­nél. Ezt az áldozatot azonban mind a BSzKRt-nak, mind a közönségnek meg kellett hoznia az egyre fejlődő uccai közle­kedés rendjének és biztonságának fenntartása érdekében. A 15., 33., 35., 54. és 65. számú viszonylatok a bekanya­rodó vágányok megszüntetése következtében népi tarthatók fenn. Ezeknek a relációknak a megszüntetése még további változtatásokat tett szükségessé, mivel az ilyen mélyreható vál­tozás természetszerűen kihat a viszonylatvezetés egész rend­szerére. Mivel pedig « BSzKRt a viszonylatok számának csökkenése révén nem kiván kevesebb kocsit járatni, sőt ellenkezőleg, állandóan növeli kocsiparkját, — azokat a járatokat, amelyek eddig a megszüntetett relációkban közleked­tek, a többi viszonylatokon használják fel, a közlekedés tehát lényegesen sűrűbb és egyenletesebb lesz. A vonatok sűrűbb já­ratása viszont feleslegessé teszi az olyan relációk fenntartását, amelyeknek útvonalát egyéb, az új menetrendben már lényege­sen több kocsival közlekedő viszonylatok teljesen kiszolgálják. Ezért volt megszüntethető a 31., 69. és 77. számú viszonylat. A men szüntetett, viszonylatok pótlásáról a megmaradó vi- szonylatok vonatainak ■megjelelő sűrítésével gondoskodik a BSzKRt, s így a közönség éppen olyan gyorsan jut el utazá­sának céljához, mint eddig, csupán a Rákóczi út Károly körút, illetőleg Múzeum körút között kell majd átszállania. A vonatsűrűség fenntartása és a közönség kényelme érdé kében egyes viszonylatok eddigi útiránya részben módosul. A 8-as viszonylat útiránya csak annyiban változik, hog: jelenlegi útvonalán túl, a Kálvin tértől a Közvágóhídig fos közlekedni. A 19-es reláció vonatai a Múzeum körút és Ferenc Józse híd helyett a Kossuth Lajos uccán és Erzsébet hídon át fog nak a Gellért rakpartra jutni, mivel a Rákóczi útról nen kanyarodhatnak be a Múzeum körútra. A 37-es reláció csak annyiban változik meg, hogy jelenleg útvonalán túl, a Baross tér és az Állatkert között is fog köz lekedni. A 48-as viszonylat mai lítvonala annyiban módosul, hog. Kelenföld helyett csak a Horthy Miklós úti Körtérről fog ki indulni és a Berlini tér helyett a Török uccáig fogj járni. 1 Kelenföld és a Horthy Miklós úti Körtér között közlekedő 19. 49. és 51. számú viszonylatokban olyan mértékben szaporítjál a vonatok számát, hogy ez a három reláció teljesen pótoln fogja a 48-as viszonylat részbeni elvonását. A 49-es reláció útvonalában szintén csak annyi a változás hogy eddigi útvonalán túl: a Lipót körút—Margithíd—Margi körúton át a Déli Vasúiig fog járni. Az 53-as viszonylat a PálíTy téren túl a Török uccáig fos közlekedni. A 71-es viszonylat megtartja jelenlegi útvonalát, de ; Városliget helyett a Baross térről fog indulni,'viszont a Szél Kálmán téren túl: a Margit körút—Margithíd—Lipót körútoi át a Sólyöpi uccáig fog járni. Az ú.j menetrend életbeléptetésével egy­időben kezdődnek meg a Rákóczi úton a vágányát helyezési munkálatok. A székesfőváros az illetékles hatóságokká egyetértve, tudvalevőén elrendelte a vágd nyaknak az úttest közepére helyezését. Ennél a célszerű intézkedésnek a magyarázata az hogy míg ma a villamosvasút vágányai háron részre tagolják az úttestet és sem a két sínpá: között, sem pedig a vágányok és a gyalogján között nemi marad elég heíy a kocsiközi ekedéi számára, — abban az esetben, ha a vágányo Icát az ütést közepén, egymás mellett helyezd el, a kocsiút tágasabbá válik és a, gyalog járt mellett is több hely jut a kocsik és autó) részére; A tökéletesebb megoldás természetesei a vágányok külön pályatesten való vezetése - amint ezt az utóbbit a BSzKRt keresztül i vitte az újonnan épült Villányi úti vonalon é a Bécsi irton, ahol erre mód kínálkozott, — két ségtelen azonban, hogy a/, adott lehetőségek között a Rákóczi út túlterhelt forgalmán sokat fog javí­tani a vágányok új elhelyezése s a BSzKRt anyagi áldozatok árán is törek­szik megfelelni a hatóságok kívánságárnak. A vágányáthelyezés munkálatait azzal a gyorsa­sággal és a forgalom lehető legkisebb megza­varásával fogja a BSzKRt végrehajtani, úgy, mint tavaly a Kossuth Lajos uccában, ahol a vágányáthelyezés gyors lebonyolítása a közön­ség és az érdekelt üzlettulajdonosok teljes elis­merésével találkozott. Ami magát az útközepes vágányelrendezést illeti, ez a rendszer régóta bevált Európának legtöbb nagyvárosában. A megállóhelyeken építendő járdaszigetek teljes biztonságot fognak nyújtani a közönségnek s egyúttal az utasok kényelmes fel- és leszállá­sát is elősegítik. A BSzKRt kéri az utazóközönséget, hogy a közlekedés rendje és biztonsága érdekében szükségessé vált intézkedéseket fogadja megér­téssel. A BSzKRt minden lehetőt megtett oly irányban, hogy az említett rendelkezések a közönség kényelmének minél kisebb érintésével legyenek végrehajthatók. A közönség tájékoz­tatása céljából a BSzKRt térképpel ellátott menetrendet adott ki, amely célszerű felvilágo­sítással és útmutatással szolgál a közönségnek. A menetrend a kalauzoknál, ellenőröknél és ko­csirendezőknél 15-étől kezdve példányonkint 6 fillérért kaphatók. PARKETTA SZÉK- ÉS FAÁR ü GYÁR R.-T. azelőtt JAUERNIK ISTVÁN Budapest, X., Kőbányai-út 41/a. szám. Telefon : József 346—43. Főbb gyártmányaink: Mindennemű székek és éttermi asztalok, színházi csapószékek, parkett és szabadalmazott klozett- ülések stb. IlflZüI ÓtípIIŐ c§ sal&ktfcnnelő vállalat Telefon-szám: 813—96 FRITSCH ÉS TÁRSA Cégtulajdonos: Fritsch Emil (1904. óta) bádogos-, vízvezeték-, légszesz-, csatornázás- és egészségügy nüszaki vállalat Budapest, II., Margit-körút 11. Tel. :Aut. bö5-50 M. kir. postatakarékpénztárt számla 49.096 Alapította Tabármann Gusztáv 1872-ben WSHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350-97. 'cheíher liihiós okleveles gépészmérnök % mjjB központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések Budapest, VII.. Vörösmarty-u. 19. Telefon J 352-92. SCHÁFFER KÁROLY oki. mérnök, vasút-, út-, beton-építési vállalkozó, kövezőmester Budapest, VIII., AggteleKi-u. 17. Tel.: J. 325-88. Özu. Langermann Sakabné Budapest, I., Németvölgyi út S (saját ház] GUÜlGt" 6S fiS&f WÁII^I Ánölal. A r* mindem r» épület- és miilakatos üzeme ház) Vállal épület- és minden e J szakmába vágó munkákat! AM KOVÁCS A. ÖDÖN Ä központi fűtés vízvezeték, csatornázás Uudiipest, VIII., ISczcrédi-utca 8. szám. Telefon: József 382—93, József 408—78. Volt Wellisch Náthán Utóda Fischer Zsigmond munkáló gyáros Iroda: Budapest, X., Asztalos Sándor u. 5. Tel.: J. 310-89 Nagy aktár épületfában, zsaluzó-anyagban, állványpallóban, gomb­ában és asztalosáruban. Famegmunkáló-gyáram bérmunkái is vállal

Next

/
Oldalképek
Tartalom