Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-17 / 37. szám
Független Budapest Budapest, 1930 szeptember 17. Q Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. f Nagyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. V!l., Qohány-u. 15 100 új benzinkút Elkészült a benzinkút-szabályrendelet tervezete — Ezernél több pályázó benzinkutakra Esztendők óta húzódik a benzinkútengeclé- ] yek szaporítása. Ezen a téren tudvalévőén éppen olyan nagy ostrom indult meg, mint az autotaxirendszámokért. A városházán ezernyi kérvény hever és a benyújtók minden befolyást és protekciót igénybevettek, hogy a ma még jól jövedelmező, kitűnő exisztenciát nyújtó benzinkútkoncesszióhoz jussanak. Éppen a nagy tülekedés miatt határozta el a főváros, hogy mielőtt az engedélyek kiadásához hozzákezdenek, előbb szabályrendeletet alkotnak az uccai benzinárusításról és a benzinkutak létesítéséről és ebben a szabályrendeletben állapítják meg a kiadható koncessziók számát is. Hosszú ideje tanácskoztak ennek a szabályrendeletnek a megalkotásán az illetékes tényezők, míg a sok sürgetésre Szemethy Károly tiszti főügyész néhány nap előtt átadta a kész szabályrendelet-tervezetet Lobmayer Jenő tanácsnoknak, a közlekedési ügyosztály vezetőjének, akinek hatáskörébe tartozik majd az új benzinkút-engedélyek kiadása. Egyelőre még titokban tartják, mit tartalmaz a szabályrendelet, de úgy értesülünk, hogy körülbelül százzal akarják szaporítani a koncessziók számát és a szabályrendelet állapítja majd meg a fizetendő közterületfoglalási díjakat is. E tekintetben ugyan végleges intézkedést nem tartalmaz a szabályrendelet, mert szó van arról, hogy a díjakat ne egységesen állapítsák meg, hanem a hely forgalmának megfelelően, vagy esetről- esetre, vagy bizonyos kategória szerint, sőt van egy terv. amely a közterületfoglalási díjat a benzinkút forgalmának bizonyos százalékában állapítaná meg. A szabályrendeletet a közjogi bizottságnak és a törvényhatósági tanácsnak már a legközelebb bemutat jóik, úgyhogy a régen vajúdó kérdés végre elintéződik s remény van rá, hogy január 1-én életbe is léphet a rendelet. Az új engedélyek kiosztását óriási harcok fogják megelőzni és alkalmasint a törvényhatósági tanács osztja majd szét — szokás szerint politikai szempontok mérlegelésével, — a koncessziókat. Természetesen — még a választások előtt. Telefon : 1# AC I I IC (Telefon : József 393—73. IVi József 393—73. BOSCH AKKUMULÁTOROK Javítása és eladása. Elkészült a földalatti Budapest térképe Négy évi hatalmas munka eredménye — Zaitz László műszaki főtanácsos beszámol a nagy munkáról Égy igen nagy fontosságú, hézagpótló munka fejeződött be négy évi szakadatlan tevékenység után a fővárosnál. A csatornahálózat felvételezésének és térképezésének munkálatai jutottak el befejezéshez és ezáltal olyan felbecsülhetetlen értékű, hiánytpótló alkotáshoz jutott, a főváros, melynek nélkülözése eddig igen sok kellemetlenséget és még több anyagi kárt okozott. Mióta Budapest fennáll, mem voltak hiteles adatok a csatornahálózatról. Sokszor egyes uccákat eg'ész szélességben fel kellett ásni a keresett csatorna miatt, holott ha hiteles adatok állottak volna rendelkezésre, milliméternyi pontossággal lehetett volna számontartani ezek hollétét. Zaitz László műszaki főtanácsosnak, a főváros csatornaépítési alosztálya kitűnő vezetőjének az érdeme, hogy a csatornahálózat tekintetében sét, minőségét és minden adatát. Nem kell már ásatásokat végezni, egész uccákat felbontani, ha a csatornát keressük, mert minden adatot leolvashatunk ezekről a térképszelvényekről, amelyeken évtizedekre visszamenően minden legkisebb csatorna fel van tüntetve és még az is kitűnik, hogy a csatornarész közpénzen vagy magános által létesült-e. A kirendelt mérnököknek 15.000 mélységi és ugyanannyi magassági pontot kellett felmérniük, búvárok éveken át keresztül-kasul járták a, földalatti Budapestet, hogy megállapítsák a csatornák mélységét, elágazásait, átmérőit, anyagát. A budai hegyvidék csatornahálózatáról külön térkép készült. — A felmérés során megállapítottuk, hogy megszületett az első hiteles térkép és kimutatás, Budapest csatornájának hossza ma 512.000 méter, amely Budapest fennállása óta feltünteti a földalatti összes csatornákat, azok elhelyezését, méreteit, földalatti mélységét, anyagát és mind- j azokat az egyéb adatokat, melyek a csatorna- hálózat ismerete szempontjából fontosak és nélkül özhetetlenek. Négy évig folyt a körültekintő, gondos munka, amíg ez a hatalmas tájékoztató megszületett. A főváros, de elsősorban a munka vezetői és résztvevői méltán lehetnek büszkék erre az alkotásra, amelyhez hasonlóval nyugaton is kevés nagyváros dicsekedhetik. Felkértük ZAITZ LÁSZLÓ műszaki főtanácsost, ismertemé a csatornázási j felvételezés jelentőségét. Kérdéseinkre a kö- I vetkező információt kaptuk: j Örömmel közölhetem, hogy a vezetésem alatt álló mérnöki osztály befejezte négy esz- tendő óta tartó szakadatlan munkálkodással a 1 óváros egyik sokat nélkülözött, hiányzó műszaki alkotását, a csatorna-fel vételezési térképet. A laikusok talán első pillanatra nem tudjak elképzelni ennek a munkának a, fontosságát, de tabui mégis fogalmat alkothatnak maguknak a, .jelentőségéről akkor, ha megemlítem, bogy most, a térképezés elkészültével, egy pillanat alatt megállapíthatjuk a főváros bármely pontján, uccájában elhelyezett csatorna fekvéOETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. > Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sx. TELEFON : József 308—32 és József 308—31. i—.. .... riTTTfdfWMipiDH míg 1890-ben mintegy 219.000 méternyi csatornából állott a hálózat. Azóta sok ucca a feltöltések folytán magasabb szintre került, kiszélesedett, sok helyen új uccák nyíltak és bizony nagy költségbe és felesleges fáradságba került a földalatti létesítmények esetről esetre való felkutatása. — 'Nagyon fontostak tartanám, ha a hasonló felvételezés nemcsak a csatornahálózatra vonatkozna, hanem kiterjedne más földalatti létesítményekre is. Külön hivatalt kellene szervezni az összes földalatti vezetékek nyilvántartására, hogy azok pontos hollétéről, ásatások, kutatások nélkül lehessen sürgős adatokat beszerezni. Lépten-nyoüion előfordul, hogy csatom a ép í tk e zés n él, ott, ahol nem is számítunk, beleütközünk víz- vagy gázcsőbe, kábelekbe és más vezetékekbe. Az ilyen váratlan akadályok elhárítása drágítja meg a közművek elhelyezését. A város fejlődésének a kezdetén nem vetettek súlyt az ilyen vezetékek gondos elhelyezésére, mert nem számítottak rá, hogy valamikor egymás útjába kerülmeik. De a város rohamos fejlődése folytán óriási (irányban növekedtéla földalatti közmüvek. 1874-ben például a gázvezetékek hossza 63.2 kilométer volt, tavaly 840.(i km, a vízcsövek hossza 104.5-ről 929.1 kilométerre, a csatornáké 218.9-ről 512 kilométerre növekedett. A telefonvezetékek szaporodására elég ha megemlítem, hogy 1885-ben 674 telefonállomás volt Budapesten, míg ma 36.454. — A térképek elkészítésével 'egyidejűleg az összes uccák csatornái ka r totók -rendszerrel törzskönyvezve lettek, az összes adatok feltüntetésével. Az adatokat félévenként kiegészítjük az időközben bekövetkező változásokkal, új építkezésekkel. Szeptember tizenkilenc... írta: POSTA SÁNDOR A középiskolákban úgynevezett első diák voltam, és a felejthetetlen zirci papok, akik belénk a műveltséget ojtogatták, büszkén mondták, hogy ez a gyerek már negyedikben tudott latinul, de még németül is megtanult folyékonyan. Nagy szó volt az akkortájt, főkép a némettel, mert abban az időben nem neonacionalista, csak egész egyszerű nacionalista szelemben oktattak bennünket, és latin dicsőség ide, német büszkeség odri, mégis csak a magyar történelemnek volt a legnagyobb becsülete. Nem is bujt ki az emlékezetünk rostáján egyetlen esemény sem, amely nemzetünk életére vonatkozott. De számokkal, dátumokkal alig volt bajunk. Boldogemlékezetű történelemtanárunk mindig azt hajtogatta, hogy ne számokkal töltsük meg koponyánkat, hanem az események szellemét jegyezzük meg. így aztán, ha akadt is köztünk olyan fiú, aki az 1222-i dátum fontosságát nem tudta, olyan nem volt, aki ne tudta volna, hogy az aranybullában mi van. Éppen ezért én soha egy magyartól sem venném rossz néven, hogyha nem tudná, hogy szeptember tizenkilencedike azért nevezetes dátum, mert aznap született Kossuth Lajos! Gyűlölném azonban azt a magyart, aki elfelejtette, — ki volt Kossuth Lajos! Mert az lehetséges, hogy huszonöt-harminc esztendő előtt nem egyformán tanították a magyar gyerekeket a magyar történelemre, és benne Kossuth Lajosra, de az akkor előírt tankönyveket, az akkor hivatalos történelemtanítást fölrúgta egy hétmérföldes csizma, amely keresztülgázolt nemzetünk életén. És ma nincs magyar, aki ne tudná, hogy ha Kossuth Lajos politikai próféciáját követtük volna, nem éri nemzetünket a trianoni bukás, és Kossuth Lajos politikai hitvallása az, amely föltámadásunkhoz segíthet! Lord Bothermere annak az angol nemzetnek kimagasló egyénisége, amely a magyar nemzetet a trianoni papirossírba lökni segítette! És koszorút küld Kossuth Lajos sírjára, és ő az, aki meggyőződéssel hirdeti, hogy a kos- suthi magyar igazságnak ellenállni nem lehet! Lehetnek magyarok, akik ezt a dátumot elfelejtették, lehetnek még többen, akiknek babérra, virágra pénzük nem maradt, de egy nemzet történelmében nem a szó, amely elszáll, mint a szellő, nem a virág, amely clhervad, és nem a naptár a lényeg. A lényeg a cselekvés, a történés, amely lehet a nemzet életére hátrcmyos, és lehet előnyös, fölmentést azonban csak akkor nyerhet, ha a nemzet szelleméből fakadó igazságból ered és annak betöltésére irányul! Ma már, — a világháború tompuló ekhó- jában — tudja mindenki, hogy a legnemzetibb, a legmagyarabb igazságok hirdetője Kossuth Lajos volt, és tudjuk, hogy hirdetett igazságainak legnagyobb része betöltetlen. A magyar léleknek az ő igazságaihoz való zarándoklása egyre tart, mert hiányzik a tett, a cselekvés, amely az ő igazságait betöltse és elmúlt eszmékké avassa. Kossuth Lajosról mint a magyar nemzet géniuszáról emlékeznek meg itthon és a külföldön. Nincs addig történelmi jogunk ahhoz, hogy ezzel büszkélkedjünk, amíg Kossuth Lajos alakjához bennünket csak dátumok, koszorúk és beszédek fűznek! Ha majd a kossuthi magyar igazságokkal telített magyar törvénykönyvet helyezhetjük a sírjára, akkor dátum és koszorú nélkül is elmondhatjuk: mi vagyunk Kossuth Lajos nemzete! Erre gondoljunk szeptember tizenkilencedikén! VARGA JÁNOS KŐMŰVESMESTER BUDAPEST ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ x.f gergely-ütca 53. Pajor Aladár és Ferenc festő, mázoló és tapétázó üzeme Budapest, III., Ernőd ucca 70 — Tel.: 626-95, 950-37 Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz. Telefón: 230-71, 108-58, 141-52 Évi toljesítőképcssőg : 12.000 vágón cement, 5.000 vágón mész, 80,000.000 dlb. tégla, 8,000.000 drb. cserép Por/bindcemeutgyítr : iébatlan. — Mészégető: LAbatlan Téglagyárak: Buda, Kőbánya, Nyergcsújfaíi;.
