Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-03 / 35. szám
Független Budapest Budapest, 1930 szeptember 3. é> Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,BáBvány-u.23. VII., Oohány-u. 15 Megindul a mnnko fíözmunhák egész sorozatát indítják el a legrövidebb idő alatt - A polgármester rendeletet adott ki a közmunkák kiadására és ellenőrzésére A főváros rendkívüli intézkedései a munkanélküliség enuhltésérc Minden illetékes tényező, még- a legfelsőbb fórumok is belátták végre, hogy a gazdasági válságon és a nagyarányú munkanélküliségen csak tényleges cselekedetekkel, minden végrehajtandó közmunka azonnali megindításával lehet segíteni. A kormány tagjai részéről erőteljes nyilatkozatok hangzanak el és rendeletek, leiratok látnak napvilágot a közmunkák érdekében, de ezek a rendeletek és leiratok minden teendőt, minden felelősséget a városokra, községekre, elsősorban pedig a fővárosra hárítanak át. A kormány legfeljebb annyiban igyekszik a felelősség alóí szabadulni, hogy most már kivétel nélkül és soronkíviil jóváhagyja a közmunkákkal kapcsolatosan felterjesztett határozatokat, úgyhogy ezáltal legalább nem akadályozza a maga részéről az érdemleg*es munka megindulását. A belügyminiszter a múlt héten leiratot küldött a fővároshoz a munkanélküliség enyhítése ügyében. Felszólította a fővárost, hogy adjon vállalatba minden közmunkát, amelyre költségvetési fedezete van. Elismerte a miniszter, hogy a főváros már eddig is mindent megtett ezen a téren és elől járt a jó példával, azonban a mai nehéz viszonyok szükségessé teszik, hogy az összes elvégzendő közmunkákat kiadják. A belügyminiszter felszólította a polgármestert, hogy személyesen ellenőrizze a munkák sürgős kiadását, egyben közölte, hogy a főváros készítsen kimutatást a jövőben mindazokról a vállalkozókról, akik a fővárostól közmunkát kapnak, valamint azokról az összegekről is, amelyeket a főváros közmunkákra fordít. Külön rovatban kell feltüntetni azokat az összeg-eket, amelyeket ennek keretében anyagbeszerzésre és külön, amit munkabérekre költenek. * 15 A miniszteri leirat alapján a polgármester rendeletet bocsátott ki, amelyben egyebek közt a következőket mondja:- Elrendelem, hogy úgy a polgármesteri ügyosztályok, valamint az üzemek és intézmények vezetői a legsürgősebben adják vállalatba mindazokat a közmunkákat, amelyek szabályszerűen engedélyeztettek és amelyeknek pénzügyi fedezete az évi költségvetésben vagy a felvett beruházó kölcsö- nökben biztosítva van. — Amennyiben pedig valamely közmunkának, illetve közszállításnak vállalatba adása akadályokba ütköznék, hassanak oda, hogy a fennálló akadályok elháríttassanak, ha pedig ez hatáskörüket meghaladná, avagy személyes intézkedésük eredménnyel nem járna, tegyenek hozzám jelentést abból a célból, hogy az ilyen ügyekben a gyors elintézés iránt külön intézkedhessen^ A rendeletben kijelenti a polgármester, hogy azok ellen, akik a rendeletnek nem tesznek pontosan eleget, szigorú vizsgálatot fog indítani. Az összes ügyosztályok, üzemek és intézmények e rendelet folytán máris komoly intézkedéseket foganatosítottak és néhány héten belül a közmunkák végtelen sora kerül kiírásra, Nemcsak azokra a munkálatokra és beszerzésekre hirdetnek pályázatot, amelyek már el vannak rendelve, hanem azokra is, amelyeket az illetékes fórumok még nem engedélyeztek, Ezért a törvényhatósági tanács legközelebbi ülésén beterjesztik jóváhagyás végett az összes közmunkaalkalmakat, úgyhogy mire az engedélyezés megtörténik, a lejáró pályázatok alapján a tényleges munkálatok is megindulhatnak. A Kórházi főorvosok fizetésjavítást és jobb előlépést Kérnek Kérésük teljesítése 51.780 pengőjébe kerülne évenkint a fővárosnak A főváros tisztviselői karja tudja, hogy a város mai anyagi helyzete nem alkalmas fizetésjavítási mozgalmuk kedvező elintézése szempontjából. Egyesek mégis próbálkoznak: háthal Az elmúlt napokban a kórházi orvosok terjesztettek memorandumot a polgármesterhez státusrendezés érdekében. A memorandumban azt kérik, hogy a kórházi orvosok részére a jer lenleg érvényben levő és általában csak középiskolai előképzettséget igénylő, tisztviselői állásokéval egyenlő javadalmazási rendszer helyett a főiskolai végzettséggel rendelkező tisztviselőkkel egyenlő, a jelenleginél legalább egy fizetési osztállyal magasabb fizetési, és legalább két fizetési osztállyal kedvezőbb előlépési lehetőség biztosíttassék. Példákkal is illusztrálják mai helyzetüket, amely szerint az osztályvezető főorvosok, akiket a VII. fizetési osztályba neveznek ki, csak 15 év múlva kerülnek a VI. fizetési osztály első fokozatába és ezzel meg is szűnik minden további előlépésük. A IV. fizetési osztályt csak a központi kórházigazgató éri el. Azt kérik, hogy az osztályvezető főorvosokat ezentúl a VI. fizetési osztályba nevezzék ki, ahonnan a IV. fizetési osztály első fokozatáig léphessenek elő, a központi igazgató pedig a III. fizetési osztályba tartozzék. Kérik, hogy a laboratóriumi, Röntgen- stb. osztályok főorvosai, akik hatványozott veszélynek teszik ki életüket és magángyakorlat folytatására lehetőségük nincs, úgy mint külföldön, 30%)-os pótlékban részesüljenek és ezt a pótlékot a nyugdíjba is számítsák bele. Ugyanilyen pótlékot kérnek a főorvos titkárok részére is, akik jelentős adminisztrációs munkát végeznek. A szolgálati idő tekintetében szintén van követelésük a kórházi orvosoknak. Nevezetesen; miután a főorvosok csak 40—45 éves korukban kezdhetik el szolgálatukat és nem sok idejük marad az előlépésre, azt kérik, hogy a korhatárt 05 év helyett 70 évben állapítsák meg. A memorandum indokolásában kifejtik, hogy a kórházi főorvosok, a többi tisztviselőktől eltérően, csak 20—25 évi tanulás és tanulmányozás és más intézményeknél eltöltött szolgálat után kezdhetik meg működésüket. A budapesti kórházakban számos, nemzetközi viszonylatban is elismert tudós működik. Mindazonáltal a kórházigazgatót helyettesítő főorvos egyenlő javadalmazást kap a gondnokkal, a többi főorvos fizetése pedig a kórházi házfelügyelőkkel egyenlő. Az iskolaorvosokat, tisztiorvosokat, kerületi orvosokat elég tisztességes díjazásban részesíti a főváros és elismeri nagy és felelősség-es munkateljesítményüket és csak a kórházi orvosok részesülnek méltánytalan elbánásban. Hivatkoznak a Társadalombiztosítóra is, ahol szintén jobban honorálják az orvosi munkát. Eddig fizetésjavítási kérésüket mindig azzal utasították vissza, hogy a kórházi főorvosok magángyakorlata tág kereseti lehetőséget nyújt részükre. A magángyakorlat, mint megélhetési alap, mindjobban elveszti jelentőségét. Az egyre szaporodó, ingyenes kezelést nyújtó pénztárak, alapok, a Társadalombiztosító, klinikák, ambulanciák mind az orvosi magángyakorlat rovására terjesztik ki működési területüket. A kórházi orvosoknak erősen megcsappant a magángyakorlatuk és ezzel szemben ép az előbb említett okokból megrövidült a szabad idejük. A berlini kórházakban (>0l)—800 márka egy főorvos fizetése, míg nálunk 378 pengő. Hivatkozik a memorandum arra, hogy a főorvosok kérésének teljesítése év ént é mindössze 51.780 pengő többkiadást okozna, ami a közel 14 millió pengős kórházi költségvetésben nem játszik jelentősebb szerepet. A polgármester a memorandumot a közegészségügyi bizottság, majd a törvényhatósági tanács elé terjeszti. Ünnep után Most, hogy lezajlottak a Szent Imre Év és a Szent István Hét ünnepségei, talán nem tekinti senki sem ünneprontásnak, ha szóvá- teszünk e.a.y olyan jelenséget, amely feltűnő volt az ittjárt külföldi vendégek előtt is, de meg ütközést keltett a fővárosi ünneplő tömegek körében is. Ez a jelenség az a szegényes „ünnepi dísz“, amely a főváros uccáin, illetve házain volt, mert ha a székesfőváros a, főbb útvonalakat, ahol a menetek elvonultak, fel nem díszítteti, egyenesen kétségbeejtő képet mutatott volna — a háztulajdonosok nemtörődömsége miatt — az ünneplő főváros. A házak nagy többségén egyáltalában nem volt zászló. Ahol volt, azok közül a legtöbbön piszkos, gyűrött, sok vihart megélt és a házak méreteihez képest nevetségesen apró lobogók éktelenkedtek. Elenyészően kevés volt — a középületeket kivéve — az olyan ház, amelyen kifogástalan volt a lobogódísz, vagy ahol az uccai lakások tulajdonosai ablakaikat, erkélyeiket feldíszítették. Az ilyen nemzeti vagy városi örömünnepeken a külföld valamennyi városában mindenki ünnepel. Nálunk, — amint most legutóbb is tapasztalhattuk, — ünnepel a nép, a nagy tömeg, ünnepelnek a hatóságok, sőt talán a háztulajdonosok is résztvesznek belsőleg az ünnepekben, elfelejtik azonban az ünnepnek méltó dísszel való keretezését, ami végeredményben mégis csak az épületek tulajdonosainak a kötelessége. Miután pedig évek óta azt lettjük, hogy a hatóságok, társadalmi egyesületek, testületek felhívása többé-kevésbé eredménytelen. a főváros vezetőségének kell gondoskodnia arról egy szabályrendelet alkotásával, hogy felhívásra a megfelelő lobogódíszt alkalmazzák a házak tulajdonosai. Ebben a szabályrendeletben meg lehet állapítani 1., 2. és 3. fokú zászlódíszt, olymódon, hogy a legegyszerűbb dísznél egymástól 10—15 méter távolságban, mondjuk az I. emelet magasságában kell meghatározott egyforma méretű zászlókat kitűzni, a második fokú díszítésnél egy emelettel feljebb is egy zászlót alkalmazni az alábbiak között, a 3. fokú díszítésnél pedig olyan díszt előírni, amely tényleg dísz legyen. Elő lehet írni egy négy-öt emeletes bérház homlokzatán 5—6 megfelelő méretű lobogó elhelyezését, az erkélyek kidíszítését, sőt esetleg az ablakok kivilágítását is. Az a költség, amivel a zászlótartók felszerelése, zászlók beszerzése jár, aránytalanul kicsi s az erkélyes lakások bérlői is beszerezhetnek megfelelő díszt, amit a szükséghez képest alkalmazhatnak. Ezenfelül övezetekre lehet osztani a várost és osztályokba sorozni az uccákat is, mert az bizonyos, hogy ugyanolyan lobogódísz nem kell a külvárosi kis uccákban, mint a nagy és széles körutakon. Ha rendelet lesz rá, annak mindenki eleget tesz. Van rá példa is, mert — olyan ünnepi díszben még nem igen voltak a házak és lakás- ablakok, mint 1919 május 1-én. Akkor külsőleg ünnepelt Budapest népe s ha ez lehetséges volt, akkor igazán könnyen lehetséges az is, hogy amikor a lakosság tényleg ünnepel, ez külsőleg is kifejezésre jusson. Ha kérésre nem, hát parancsra! CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Automata 120—07. GyárkémériYépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építésé és tervezése KARDOS GYULA cirokszalma export és import seprőgyár kefe, ecset, meszelő. Iroda: Budapest, VII , llka-utca 26. w Telefon: Telep: Kispest, Ullől-út 22. ^ Jó2sef 360—36. Volt Wellisch Náthán Utóda Fischer Zsigmond munkáló gyáros Iroda: Budapest, X., Asztalos Sándor u. 6. Tel.: J. 310-89 Nagy aktár épületfában, zsaluzó-anyagban, állványpallóban, gombában és asztaiosáruban. Famcgmunkáló-gyáram bérmunkát is v:\llal SOLTY LÁSZLÓ kertépítő KERTÉSZETI TELEPEll BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II., Pftgaréti-üt 129. Aut. 644-31. Pest mogye
