Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-29 / 4. szám

2 Független Budapest Budapest, 1930 január 29. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. VII., Dohány-u. 15 már megindíthatjuk a konkrét tár gyalusokat is, ha a közgyűlés előterjesztésünket ma­gáévá teszi. A tanács előterjesztéséről i BORVENDÉG FERENC tanácsnok a következőket mondotta munka­társunknak: — A három fővárosi üzem beruházó programját ismertettem a tanácsban, amely azt elfogadta. A tanács határozata alapján készítem konkrét előterjesztésemet, amelyet most már egészen rövid időn belül az ille­tékes szakbizottságok elé terjesztek. Borvendég tanácsnok előterjesztése termé­szetesen csupán a három üzem beruházási programjára vonatkozik, amely ^78 millió pengős kölcsönt igényel. A BSzKRt és az Autóbuszüzem még nem készült el ezzel a programmal, és így nem lehetetlen, hogy előbb csak ezt az üzemi beruházó kölcsönt veszi fel a főváros. Mindenféle magáOTizsgálalra, érettségire elftltésziiüíih. Sorrepefálunk. Teljes ellátást •----------­--------------------- adunk. — Vezetésért felelős: Sz abó tanár, Budapest, VI., Teréz-könit 24/b, I. em. 6. Ágyrőjáró lelhiismcret... írla : POSTA SÁNDOR Tudjuk régóta, — szomorú tapasztalatunk hogy ipar és kereskedelem Budapesten sor­vad és pusziid. A főváros hirdetővállalata mellett alakult új nagy reklámvállalat ucca- szerte harsogja, ordítja, hirdeti: „megszűnik“, „megszűnt“, „üzembeszüntetés miatt“, „kiadó“. A fizetésképtelenségbe, csődbe tömörített kereskedők, a munkáért, megbízásért hiába, talpaló iparosok évek óta zengik a halálba indulók kardalát. Senkit sem lepett meg, hogy az ágyrajárók között ezek a foglalkozási ágak olyan nagy szá­za'1 ékszámmal szerepelnek. De, hogy a nyomorúság Noé bárkájában annyi diplomás ember szorong, forgolódik, só­hajtozik, az borzalmas! Nem tudom, milyen álmuk volt bíráknak, ügyvédeknek, orvosoknak, tanároknak aznap, mikor a főváros statisztikai hivatala az albér­lők és ágyrajárók számát közzétette! Társaink nyolcesztendős középiskolai tanu­lásban, társaink sokéves főiskolai tanulmá­nyokban, társaink a hivatás vágyaiban, az élet színes álmaiban, elvongyolódoti ruhák lyukas zsebeiből kotorásznak kínfilléreket elő, hogy idegen ágyban roskadjanak régi élet, régi vágyuk félős álmaiba. Csak aki látott valaha ágyrajáró tömeg­szállást, az tudja megérteni, micsoda végtelen szégyene, milyen elviselhetetlen bizonyítványa a közlelkiismeretnek az a tény, hogy emberek, akik mások hibái, botlásai, bűnei fölött ítélkez­nek, emberek, akik a társadalom rendjének hi­vatott őrei voltak, emberek, aki ka legnagyobb társadalmi közkincs, az egészség áldozatos mun­kásai voltak, odáig jutottak, hogy mindenük: egy idegen szalmazsák. Emberek! Ti, akik élén álltok a különböző foglalkozási ágai: testületéinek, tudtok-e nyu­godtan aludni!? És Ti: palotát: és fényes intéze­tek márványtáblás alkotói, meghalljátok-e azt a szívettépő nyöszörgést sötét éjszakákon, ami az ágyrajáró diplomás testvéreitek lidérces ál­maiból élriasztóan felhangzik? Nem fojtogat a csillogó rendjel szalagja, nem szorít-e átkozottul a frakk és díszruha, nem pattan meg a. pohár a reszkető kézben a nagyságot ünneplő díszlakomáin, ha telketekbe fáklyázik a magyar jogrend, a, magyar egész­ség, a magyar kultúra idegen ágyakba döntött hivatott munkásának iszonyú serege?! Díszsír hely, emlékkő, emlékbeszéd, • emlék- ünnepély, szalagok, koszorúi: hirdetik az elhal- ta k m eg b ecsiilését. Az ágyrajáró diplomások serege ordítja az élő k esat avesztését! Hol van a nagy lelkiismeret, amely mai. életünk rokkant jaiért felel? Ágyra, jár! O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ Magyar Vasbeton Építési Váilaiat KEMÉNY és mZA Budapest, V., Mária Valéria utca 19 Telefon : Aut. 825- 42. Mindennemű vasvázas betonmunka, vízmedence, víztorony magas építkezés építése. 100 benzinkút-1000 kérvény Nyilvános versenytárgyaláson adják ki a benzinkút-engedélyeftef Szabályrendelet a Denzinkút-engedélyekröl Hosszas vajúdás után végre tárgyalás alá kerül a benzinkút-engedélyek ügyében készült szabályrendelettervezet. Mint ismeretes, az uc- cai benzinkút-koneessziók iránt ugyanolyan nagyarányú tülekedés tapasztalható, mint volt az autótaxi engedélyekért. Az emberek valami földöntúli egzisztenciát látnak a benzinkutak- bau és minden követ megmozgatnak, hogy egv- egy kút felállítására engedélyt kapjanak. Ezernél jóvá) több kérvény fekszik a tanács előtt és az igénylők végigkilincselték az összes város­atyákat is protekcióért, úgyhogy végül a ta­nács felfüggesztette az engedélyek kiadását mindaddig, amíg egységesen nem szabályozzák, hogy ki és milyen feltételek mellett juthasson, ilyen koncesszióhoz. Ilyen előzmények után határozta el a fővá­ros, hogy szabályrendeletet készít a benzin­kutak felállításáról és az engedélyek mikénti kiadásáról. A szabályrendelettervezetet a közle­kedési ügyosztály a tiszti ügyészséggel együt­tesen dolgozta ki és hosszú vitát folytatott a két hivatal az egyes paragrafusok megszövege­zése köi*iil. Többszöri sürgetésre mégis elké­szült a tervezet, amely értesülésünk szerint 100-ban kontingentálja a kiadható ben- zinkút-eiigedéiyek számát, úgyhogy a. négyszerese lenne a mostani meny- nyiségnek. Épúgy, ahogy a bérautóstandokat, a benzinkutak céljaira elfoglalható helyeket is előzetesen bizottság- jelöli ki. Ezeket a helyeket azután nyilvános árverésen, a legtöbbet ígérő­nek fogják hosszabb időre bérbeadni. Hosszabb bérleti időt azért kell megállapítani, bogy a beruházás költségeit a benzinkút-tulajclonos amortizálja. Ilyenformán természetesen csak nagyválla­latok fognak kútengedélyhez jutni, mert csak megfelelő tőkével rendelkező pályázó tud majd az árveréseken a kisemberekkel szemben má­gus bérösszeg-e t kínálni. A szabályrendelet küszöbön álló tárgyalá­sán e rendelkezés ellen erős felszólalások fog­nak elhangzani. A baloldali pártok a kisembe­rek érdekében szállnak síkra és követelni fog­ják, hogy előre megállapítandó bérösszeg elle­nében kisembereknek juttassák az új benzin- kút-koncessziókat­Kontárok paradicsoma: Budapest Az ipari érdekeltségek eredménytelen küzdelmet folytatnak a kontárok ellen: a hatóságok nemtörődömsége a kontárokat segíti Az ipartestületek kivétel nélkül elkeseredett harcot indítottak a folyton szaporodó kontárok letörése érdekében. Ezt a törekvésüket a keres­kedelmi miniszter is támogatja és már több rendeletet adott ki, amelyekben felhívta a ha­tóságokat a. kontárul: üldözésére és tettenérés esetén példás megbüntetésükre. Ezeknek a ren­deleteknek, úgy látszik, kevés foganatjuk van, mert az ipartestületek legújabb panaszából ki­derül, hogy a kontárok elleni küzdelem ép a hatóságok nemtörődömsége folytán, nem vezet sikerre. A kerületi elöljáróságokon, hónap-, sőt év­számra feküsznek a feljelentések és mire ott nagynehezen elszánják magukat arra, hogy a vizsgálatot megindítsák, az esetek nagyrészében a feljelentett egyént már meg sem találják. Előfordult már olyan eset is, hogy az elöljáró­ság a feljelentéstől számított két év múlva in­tézett átiratot az ipartestülethez és kérte a pa­naszolt kontár címét. Míg egy-egy feljelentés a hatósági fóru­mokat megjárja évek telnek el és az esetleg kiszabott büntetésnek már semmi foganatja nincs és sokszor el is évül. Még most is folyik eljárás olyan kihágási ügyekben, amelyben az első ítéletet a koronavilágban hozták, a fizetendő büntetés tehát olyan mini­mális, hogy a kontárok egyáltalán nem ijed­nek meg az ilyen retorzióktól. Az ipartestületek elhatározták, hogy a kereskedelmi miniszterhez és a polgár­mesterhez fordulnak panasszal ,s' nemcsak a. fővárosban, hanem az egész or­szág területén a kontárügyek soronkívüli letár- gyalását kérik, mert különben a szabadon, meg­torlás nélkül garázdálkodó kontárok végpusz­tulásba kergetik a munka nélkül tengődő adó­fizető polgárságot. Remélhető, hogy az iparos­ság eljárásának meglesz a kívánt eredménye és rövidesen erélyes rendelkezések fogják meg­húzni a lélekharangot a kontárok garázdálko­dása felett. Minden 17-ik lakó albérlő vagy ágyrajáró Laky Dezső statisztikai könyve Budapest albérlőiről és ágyrajáróiró! Illyefalvi Lajos, a Statisztikai Hivatal ki­tűnő igazgatójának szerkesztésében, Laky Dezső tollából ismét értékes statisztikai munka hagyta el a sajtót. Az albérlők és ágybérlők szociális és gazdasági viszonyait boncolja a vaskos műben a nagytudású szerző. A kötet érdekes fejezeteiből kiderül, hogy 1927-ben Budapesten 32.017 albérlő és 24.850 ágy­bérlő lakott a legutóbbi összeíráskor. Az I. kerületben 3344, a II. kerületben 2563, a III. kerületben 1547. a IV. kerületben 1610, az V. kerületben 4204, a VI. kerületben 10.829, a VII. kerületben 13.192, a VIII. kerületben 12.412, a IX. kerületben 5694, a X. kerületben 1472 volt az al- és ágybérlők száma. Ez adatokból kitű­nik, hogy Budapest lakosságából minden 17-ik ember albérlő, vagy ágybérlő családfő. , A. statisztikai hivatal 1927. évi adatgyűjté­sének egyik legérdekesebb része arra vonat­kozik, hogy az ágy- és albérlők miként oszla­nak meg iskolai tanultság szerint. Ezekből az adatokból megállapítható', hogy 29.609 albérlő végzett elemi iskolát, ezek között is nagy számmal vannak olyanok, akik csak az 1. vagy ír. osztályt végezték. Középiskolába 22.011 al­es ágy bérlő járt, akik közül több mint ötezren i a középiskolának csak első három osztályáig jutottak. Magasabb iskolai végzettséggel 3145 albérlő rendelkezik és 1162 volt azoknak a száma, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A foglalkozásszerinti megoszlást feltün­tető kimutatásból kitűnik, hogy az al- és ágy- bérlők legnagyobb tömege az ipari alkalmazot­tak köréből kerül ki. Ezeknek száma 24.442. A kereskedelmi alkalmazottak közül 6151 él al­bérletben. A bírák, ügyészek közül 74, ügy­védek és ügyvédjelöltek közül 296, főiskolai és középiskolai tanárok közül 286, tanulók közül 237, orvosok közül 374, közigazgatási tiszt­viselők közül 2218, katonatisztek közül 216 az albérlő. Ennek a szomorú statisztikának szociális szempontból való méltatásával más helyen foglalkozunk. Itt röviden csak arra mutatunk rá a. fenti adatok kapcsán, hogy politikai szem­pontból milyen igazságtalan lett volna kire- koszteni közel 50 ezer embert a választói jog­ból, csupán azért, — mert albérlő vagy ágyra­járó szegény polgára, a fővárosnak. Tapétázást, szobafestést, mázolást SSSSS RLlT/i: II FÉR UNC ÉS FIAI U.-T. 'estőipari, festőiparművészeti és tapétázd vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa utca 32. Telefon: József 311 81. ós 444 73.

Next

/
Oldalképek
Tartalom