Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-29 / 4. szám
2 Független Budapest Budapest, 1930 január 29. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. VII., Dohány-u. 15 már megindíthatjuk a konkrét tár gyalusokat is, ha a közgyűlés előterjesztésünket magáévá teszi. A tanács előterjesztéséről i BORVENDÉG FERENC tanácsnok a következőket mondotta munkatársunknak: — A három fővárosi üzem beruházó programját ismertettem a tanácsban, amely azt elfogadta. A tanács határozata alapján készítem konkrét előterjesztésemet, amelyet most már egészen rövid időn belül az illetékes szakbizottságok elé terjesztek. Borvendég tanácsnok előterjesztése természetesen csupán a három üzem beruházási programjára vonatkozik, amely ^78 millió pengős kölcsönt igényel. A BSzKRt és az Autóbuszüzem még nem készült el ezzel a programmal, és így nem lehetetlen, hogy előbb csak ezt az üzemi beruházó kölcsönt veszi fel a főváros. Mindenféle magáOTizsgálalra, érettségire elftltésziiüíih. Sorrepefálunk. Teljes ellátást •------------------------------- adunk. — Vezetésért felelős: Sz abó tanár, Budapest, VI., Teréz-könit 24/b, I. em. 6. Ágyrőjáró lelhiismcret... írla : POSTA SÁNDOR Tudjuk régóta, — szomorú tapasztalatunk hogy ipar és kereskedelem Budapesten sorvad és pusziid. A főváros hirdetővállalata mellett alakult új nagy reklámvállalat ucca- szerte harsogja, ordítja, hirdeti: „megszűnik“, „megszűnt“, „üzembeszüntetés miatt“, „kiadó“. A fizetésképtelenségbe, csődbe tömörített kereskedők, a munkáért, megbízásért hiába, talpaló iparosok évek óta zengik a halálba indulók kardalát. Senkit sem lepett meg, hogy az ágyrajárók között ezek a foglalkozási ágak olyan nagy száza'1 ékszámmal szerepelnek. De, hogy a nyomorúság Noé bárkájában annyi diplomás ember szorong, forgolódik, sóhajtozik, az borzalmas! Nem tudom, milyen álmuk volt bíráknak, ügyvédeknek, orvosoknak, tanároknak aznap, mikor a főváros statisztikai hivatala az albérlők és ágyrajárók számát közzétette! Társaink nyolcesztendős középiskolai tanulásban, társaink sokéves főiskolai tanulmányokban, társaink a hivatás vágyaiban, az élet színes álmaiban, elvongyolódoti ruhák lyukas zsebeiből kotorásznak kínfilléreket elő, hogy idegen ágyban roskadjanak régi élet, régi vágyuk félős álmaiba. Csak aki látott valaha ágyrajáró tömegszállást, az tudja megérteni, micsoda végtelen szégyene, milyen elviselhetetlen bizonyítványa a közlelkiismeretnek az a tény, hogy emberek, akik mások hibái, botlásai, bűnei fölött ítélkeznek, emberek, akik a társadalom rendjének hivatott őrei voltak, emberek, aki ka legnagyobb társadalmi közkincs, az egészség áldozatos munkásai voltak, odáig jutottak, hogy mindenük: egy idegen szalmazsák. Emberek! Ti, akik élén álltok a különböző foglalkozási ágai: testületéinek, tudtok-e nyugodtan aludni!? És Ti: palotát: és fényes intézetek márványtáblás alkotói, meghalljátok-e azt a szívettépő nyöszörgést sötét éjszakákon, ami az ágyrajáró diplomás testvéreitek lidérces álmaiból élriasztóan felhangzik? Nem fojtogat a csillogó rendjel szalagja, nem szorít-e átkozottul a frakk és díszruha, nem pattan meg a. pohár a reszkető kézben a nagyságot ünneplő díszlakomáin, ha telketekbe fáklyázik a magyar jogrend, a, magyar egészség, a magyar kultúra idegen ágyakba döntött hivatott munkásának iszonyú serege?! Díszsír hely, emlékkő, emlékbeszéd, • emlék- ünnepély, szalagok, koszorúi: hirdetik az elhal- ta k m eg b ecsiilését. Az ágyrajáró diplomások serege ordítja az élő k esat avesztését! Hol van a nagy lelkiismeret, amely mai. életünk rokkant jaiért felel? Ágyra, jár! O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ Magyar Vasbeton Építési Váilaiat KEMÉNY és mZA Budapest, V., Mária Valéria utca 19 Telefon : Aut. 825- 42. Mindennemű vasvázas betonmunka, vízmedence, víztorony magas építkezés építése. 100 benzinkút-1000 kérvény Nyilvános versenytárgyaláson adják ki a benzinkút-engedélyeftef Szabályrendelet a Denzinkút-engedélyekröl Hosszas vajúdás után végre tárgyalás alá kerül a benzinkút-engedélyek ügyében készült szabályrendelettervezet. Mint ismeretes, az uc- cai benzinkút-koneessziók iránt ugyanolyan nagyarányú tülekedés tapasztalható, mint volt az autótaxi engedélyekért. Az emberek valami földöntúli egzisztenciát látnak a benzinkutak- bau és minden követ megmozgatnak, hogy egv- egy kút felállítására engedélyt kapjanak. Ezernél jóvá) több kérvény fekszik a tanács előtt és az igénylők végigkilincselték az összes városatyákat is protekcióért, úgyhogy végül a tanács felfüggesztette az engedélyek kiadását mindaddig, amíg egységesen nem szabályozzák, hogy ki és milyen feltételek mellett juthasson, ilyen koncesszióhoz. Ilyen előzmények után határozta el a főváros, hogy szabályrendeletet készít a benzinkutak felállításáról és az engedélyek mikénti kiadásáról. A szabályrendelettervezetet a közlekedési ügyosztály a tiszti ügyészséggel együttesen dolgozta ki és hosszú vitát folytatott a két hivatal az egyes paragrafusok megszövegezése köi*iil. Többszöri sürgetésre mégis elkészült a tervezet, amely értesülésünk szerint 100-ban kontingentálja a kiadható ben- zinkút-eiigedéiyek számát, úgyhogy a. négyszerese lenne a mostani meny- nyiségnek. Épúgy, ahogy a bérautóstandokat, a benzinkutak céljaira elfoglalható helyeket is előzetesen bizottság- jelöli ki. Ezeket a helyeket azután nyilvános árverésen, a legtöbbet ígérőnek fogják hosszabb időre bérbeadni. Hosszabb bérleti időt azért kell megállapítani, bogy a beruházás költségeit a benzinkút-tulajclonos amortizálja. Ilyenformán természetesen csak nagyvállalatok fognak kútengedélyhez jutni, mert csak megfelelő tőkével rendelkező pályázó tud majd az árveréseken a kisemberekkel szemben mágus bérösszeg-e t kínálni. A szabályrendelet küszöbön álló tárgyalásán e rendelkezés ellen erős felszólalások fognak elhangzani. A baloldali pártok a kisemberek érdekében szállnak síkra és követelni fogják, hogy előre megállapítandó bérösszeg ellenében kisembereknek juttassák az új benzin- kút-koncessziókatKontárok paradicsoma: Budapest Az ipari érdekeltségek eredménytelen küzdelmet folytatnak a kontárok ellen: a hatóságok nemtörődömsége a kontárokat segíti Az ipartestületek kivétel nélkül elkeseredett harcot indítottak a folyton szaporodó kontárok letörése érdekében. Ezt a törekvésüket a kereskedelmi miniszter is támogatja és már több rendeletet adott ki, amelyekben felhívta a hatóságokat a. kontárul: üldözésére és tettenérés esetén példás megbüntetésükre. Ezeknek a rendeleteknek, úgy látszik, kevés foganatjuk van, mert az ipartestületek legújabb panaszából kiderül, hogy a kontárok elleni küzdelem ép a hatóságok nemtörődömsége folytán, nem vezet sikerre. A kerületi elöljáróságokon, hónap-, sőt évszámra feküsznek a feljelentések és mire ott nagynehezen elszánják magukat arra, hogy a vizsgálatot megindítsák, az esetek nagyrészében a feljelentett egyént már meg sem találják. Előfordult már olyan eset is, hogy az elöljáróság a feljelentéstől számított két év múlva intézett átiratot az ipartestülethez és kérte a panaszolt kontár címét. Míg egy-egy feljelentés a hatósági fórumokat megjárja évek telnek el és az esetleg kiszabott büntetésnek már semmi foganatja nincs és sokszor el is évül. Még most is folyik eljárás olyan kihágási ügyekben, amelyben az első ítéletet a koronavilágban hozták, a fizetendő büntetés tehát olyan minimális, hogy a kontárok egyáltalán nem ijednek meg az ilyen retorzióktól. Az ipartestületek elhatározták, hogy a kereskedelmi miniszterhez és a polgármesterhez fordulnak panasszal ,s' nemcsak a. fővárosban, hanem az egész ország területén a kontárügyek soronkívüli letár- gyalását kérik, mert különben a szabadon, megtorlás nélkül garázdálkodó kontárok végpusztulásba kergetik a munka nélkül tengődő adófizető polgárságot. Remélhető, hogy az iparosság eljárásának meglesz a kívánt eredménye és rövidesen erélyes rendelkezések fogják meghúzni a lélekharangot a kontárok garázdálkodása felett. Minden 17-ik lakó albérlő vagy ágyrajáró Laky Dezső statisztikai könyve Budapest albérlőiről és ágyrajáróiró! Illyefalvi Lajos, a Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatójának szerkesztésében, Laky Dezső tollából ismét értékes statisztikai munka hagyta el a sajtót. Az albérlők és ágybérlők szociális és gazdasági viszonyait boncolja a vaskos műben a nagytudású szerző. A kötet érdekes fejezeteiből kiderül, hogy 1927-ben Budapesten 32.017 albérlő és 24.850 ágybérlő lakott a legutóbbi összeíráskor. Az I. kerületben 3344, a II. kerületben 2563, a III. kerületben 1547. a IV. kerületben 1610, az V. kerületben 4204, a VI. kerületben 10.829, a VII. kerületben 13.192, a VIII. kerületben 12.412, a IX. kerületben 5694, a X. kerületben 1472 volt az al- és ágybérlők száma. Ez adatokból kitűnik, hogy Budapest lakosságából minden 17-ik ember albérlő, vagy ágybérlő családfő. , A. statisztikai hivatal 1927. évi adatgyűjtésének egyik legérdekesebb része arra vonatkozik, hogy az ágy- és albérlők miként oszlanak meg iskolai tanultság szerint. Ezekből az adatokból megállapítható', hogy 29.609 albérlő végzett elemi iskolát, ezek között is nagy számmal vannak olyanok, akik csak az 1. vagy ír. osztályt végezték. Középiskolába 22.011 ales ágy bérlő járt, akik közül több mint ötezren i a középiskolának csak első három osztályáig jutottak. Magasabb iskolai végzettséggel 3145 albérlő rendelkezik és 1162 volt azoknak a száma, akik egyáltalán nem jártak iskolába. A foglalkozásszerinti megoszlást feltüntető kimutatásból kitűnik, hogy az al- és ágy- bérlők legnagyobb tömege az ipari alkalmazottak köréből kerül ki. Ezeknek száma 24.442. A kereskedelmi alkalmazottak közül 6151 él albérletben. A bírák, ügyészek közül 74, ügyvédek és ügyvédjelöltek közül 296, főiskolai és középiskolai tanárok közül 286, tanulók közül 237, orvosok közül 374, közigazgatási tisztviselők közül 2218, katonatisztek közül 216 az albérlő. Ennek a szomorú statisztikának szociális szempontból való méltatásával más helyen foglalkozunk. Itt röviden csak arra mutatunk rá a. fenti adatok kapcsán, hogy politikai szempontból milyen igazságtalan lett volna kire- koszteni közel 50 ezer embert a választói jogból, csupán azért, — mert albérlő vagy ágyrajáró szegény polgára, a fővárosnak. Tapétázást, szobafestést, mázolást SSSSS RLlT/i: II FÉR UNC ÉS FIAI U.-T. 'estőipari, festőiparművészeti és tapétázd vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa utca 32. Telefon: József 311 81. ós 444 73.
