Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-30 / 30. szám

Budapest, 1930 július 30. Független Budapest 7 Tűzveszély eseáén biztos védelmei nyujf a „P1INIMAX“ az egész világon ismert legtöKéletesebb Kézi tűzoltó KészüléK. Oltóereje óriási és semmiféle Kárt nem oKoz. Kezelése igen egyszerű Normál és fagymentes típusok, száraz por-, hab- és gázoltó készülékek Nagyteljesítményű habgenerátorok és habmazsarak Speciális készülékek autók, garageok, motorcsónakok, repülőgépek stb. felszerelésére. Magyar gyártmány ! Gyár és iroda : Budapest, VI., Rózsa ucca 85. Telefón: Aut. 237-31 MAGYAR MINIMAX RT. tífzoltó készUlék gyára Szilikátút az ol­csómodernizált makadámút Siliphalt felületi kezelés teljes portalanításra Vegyitermékek rt.- .lust Kornél mérnök Budapest, VII., Kertész-utca 29. sz. Szobafestést, mázolást, tápétázást és aranyozást KÄS; KÖRNYEY LAJOS festő Iroda : Budapest, X. Szőrénv-u. 5. III. 16. Tel. József 441—99 Ehrenreich Dániel gépészmérnök mérnöki iroda elektrotechnikai vállalata Budapest, VIII., Baross-tér 3. Telefon: J. 435-46 5 TOY FERENC utca22. sz. mdV Központi fűtés, szellőz- Telefon: tetés, vízvezeték éscsa­j. 431-72 tornázás berendezési vállalat VARGA JÄNOS KŐMŰVESMESTER ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST X., GERGELY-UTCA 53. SOLTY LÁSZLÓ kertépítő KERTÉSZETI TELEPEI: BUDAPEST telefon: SOLTSZENTIMRE II., Pasaréti-út 129. Aut. 644-31. Pest megye ^4-cementliabarcstömítő-^ GO GO Gyártja: POSNANSKY ÉS STRELITZ aszfalt-, fedéllemez- és kátrány-vegyitermék- gyár ::: Budapest, V., Lipót-kcirút 27. szám. Telefon : Automata 228-29, Automata 282-85 Csihák Károly Budapest, I., Csaba-utca 3. Telefon : Automata 541—47 Közp. fűtés, egész­ségügyi berendező és épületbádogos s cliönDald oegyészeli gqárrt. I Budapest, Vili, Mária-u. 13. Telefon: József 411—63 Alapittatott : 1853. évben. Gyártmányai: merev és hajlé­kony pecsétviasz minden for­mában és színben. »IPelsior« sokszorosító szerek, készülé­kek, betéttekercsek, masszák stb. Az 1924. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatal-arékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla Kis pari hitelakció: 44500. — Girószámla : MAGYAR NEMZETI BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT K^P^ly °?PítŐÍPoSZ* of/táG. íaZT 'üiel’\ ősz ősz BUDAPEST, VII, JIÁROLY KIRÁLY-ÚT3/C TELEFONSZAM: JÓZSEF 463—39 Földalatti Illcmhclupaloták Budapesten Az illemhelyvállallfozólf szerződésük 15 évvel való meghosszabbítását és szerződésük módosítását kérik a fővárostól Még ezen a héten megnyílik az első buda­pesti földalatti illemhely az Erzsébet körút ele­jén, rövid néhány nap múlva pedig a másik hasonló létesítmény is elkészül a Keleti pálya­udvar indulási oldala mellett. A két vállalkozó ezzel a felépítménnyel teljesítette szerződéséből folyó régi kötelezettségét, mert a földalatti il­lemhelyeket már évekkel előbb meg kellett volna építeni ők és pedig nem is kettőt, hanem négyet. A háboríts és az azt követő forradalmi idők viszonyaira, való hivatkozással a vállalkozók e kötelezettségük teljesítésére ismételt halasztást kértek, legutóbb pedig, amikor az ügy további halogatására a főváros hajlandóságot nem mu­tatott: szerződésük módosításától tették füg­gővé a földalatti illemhelyek megépítését. A fő­i-áros azonbani semmiféle előzetes feltételt nem akceptált, hanem arra az álláspontra helyez­kedett, hogy amíg" a földalattti illemhelyek el nem készülnek, mindennemű tárgyalástól el zárkózik. Ilyen előzmények után épült meg az első két modern földalatti illemhely, fényűző kivi­telben, és megállapítható, hogy a vállalkozók világvároshoz méltó teljesítményt produkáltak. 100.000 pengőbe került egy-egy földalatti illem­hely építése. Most, hölgy a vállalkozók, ha nem is telje­sen, de 50% erejéig kötelezettségüknek eleget tettek, csakugyan aktuálissá vált a szerződés­módosítás ügye. László Ferenc és Beetz Vilmos mindenekelőtt szerződésüknek 15 évvel való meghosz­szabbítását kérik, noha a megállapodás csak 1952-ben jár le. Azt állítják ugyanis, hogy a háború alatt nagy károk érték a vállalatot és mindenképpen mél­tányos, hogy a szerződési idő meghosszabbíttas- sék; kérik továbbá, hogy az ingyenes vizeldék karbantartásáért a város állásonként évente 80 pengőt fizessen. Ez a fővárosnak évente 20—25 ezer pengőjébe kerülne. A főváros által a par- kokibaim épített illemhelyek fenntartásáért a vállalkozók az építési tőke 4%-át kapták évente, míg moist a kezelési költségnek 10%-ra való fel­emelését kérik. Feltételeik között szerepel az is, hogy a jövőben a különböző okokból áthelye­zésre kerülő illemhelyek áthelyezési munkáit a város ne végeztesse saját rezsiben, hanem bízza a vállalkozókra és ezért fizessen nekik 4000 P-t. Ezzel szemben a vállalkozók nemcsak arra kötelezik magukat, hogy a még hátralevő két földalatti illemhelyet is felépítik, hanem a vá­ros különböző részein 20 modern, ingyenes hasz­nálatú zöldházikót is építenek és ezek utáni ál­lásonként napi 48 fillér gondozási költségmeg­térítést kémeik. Ez a fővárosnak évente egy- egy illemhelynél 800—1000 pengő kiadást jelen­tene. Kijelentik a vállalkozók, hogy amennyi­ben a 15 éves szerződés-meghosszabbítást meg­kapják, az említett beruházásokba azonnal hozzáfognak. Ügy értesülünk, hogy a főváros méltá­nyolni fogja a vállalkozók ajánlatát és a szerződés-meghosszabbítás dolgában kedvező előterjesztést tesz. Az anyagi természetű követelések tekintetében azonban nem ilyen biztos a helyzet, mert a vál­lalkozók által kért pénzügyi megtérítések a vá­lásnak évente jelentős költséget okoznának. Lehetséges azonban, hogy kölcsönös engedé­kenységgel e tekintetben is sikerül megegyezést teremteni. Bérbe adják a nem jövedelmező városi üzemeket, amelyek magánkézben bizonyosan többet jövedelmeznének és a fővárosnak is több haszna lenne belőlük A főváros nem utasítana vissza esetleges bérleti ajánlatokat A főváros sohasem fogadta szívesen, ha közüzemeit támadták, vagy ha azok- gazdálko­dását kritika tárgyává tették. Pedig tény. hogy az üzemi gazdálkodás terén sok hiba van és ha ugyanezek az üzemek magánkézben működ­nének, sokkal nagyobb eredményt tudnának felmutatni. A városházán azt állítják, hogy a sok protekciós igénybevétel, az ugyancsak protekcióra visszavezethető, túltengő alkalma­zotti létszám, a nagyszámú ingyen- és kedvez­ményes használat ásták alá a közüzemek pros­peritását: más oldalról viszont azzal vádolják az üzemeket, hogy a vezetés nem elég gazda­ságos, a kereskedelmi szellem nem elég kifej­lett és a személyi dotációk túlnagyok, úgyhogy ezek, valamint más hasonló tényezők teszik lehetetlenné, hogy a város közüzemei jelentő­ségüknek megfelelő anyagi eredményt produ­kálhassanak. A városháza környékén többször felmerült az az idea, hogy az üzemeket bérbe kellene adni, mert a fővárosnak legalább liáromszor-négy- szer annyi jövedelme lenne a bérleti díjakból és amellett a vezetés gondjai sem terhelnék. A Gellért Szállóval kapcsolatban néhány évvel ezelőtt még a belügyminiszter is ajánlotta ezt a megoldást, amit azonban a főváros nem hono­rált. Az eredmény az. hogy jövedelem helyett a Gellért Szállóra'és fürdőre most tekin­télyes összeget fizetnek rá. Emlékezetes, hogy <i Széchenyi Strandfürdő botrányba fulladt építkezésekor, épp a bot­rány kellős közepén jelentkezett egy tőke­csoport Krausz Simonnal az élén és felaján­lotta, hogy megtéríti a fővárosnak a hiteltúl- lépéses építkezést és jelentékeny bérleti díjat biztosít, ha a strandfürdőt neki a város bérbe­adja. Ezt az ajánlatot figyelemre sem méltat­ták és most a Széchenyi Strandfürdő évi egy­millió deficittel dolgozik. Az Autóbuszüzem, amelynek vesztesége szintén nem kevesebb .évi egymilliónál, magánkezelésben bizonyára job­ban prosperálná és egy érdekeltség hajlandó is lett volna évi 590.000 pengő bér fejében az Autó­buszüzemet bérbevenni. természetesen, ha nem kötelezik az egyéni érdekeket szolgáló vonalak fentartására. A vállalkozókat azonban hamar leintették, úgy­hogy nem is kerít sor az ajánlat hivatalos be­nyújtására. Ismeretes, hogy az Ásványvíz- üzemért is milyen küzdelmet folytatott a buda­pesti forrásvállalatok szindikátusa, amely nagy áldozatot is hozott volna, ha az Ásvány­víz üzem birtokába, vagy bérletébe jut. Lehetne még folytatni a hasonló ajánla­toknak hosszú sorát, a főváros azonban erkölcsi szempontból mindig figyelmen kívül hagyta ezeket a nagy anyagi előnyöket jelentő ajánlatokat, mert úgy vélte, nagy csorba esik a város renoméján, ha egyetlen üzemet is ki­enged a kezéből. Pedig bizonyára másként állana ma a főváros pénzügyi helyzete, ha az üzemek nem dolgoznának deficittel vagy csak néhányezer pengős felesleggel. A Független Budapest nemrégen össze­állította a multévi zárószámadás alapján az egyes üzemek jövedelmezőségi kimutatását. Ebből kitűnik, hogy a nagyüzemeken kívül, amelyek jövedelmezősége szintén nem áll arányban a befektetett tőkével, az Ásványvíz- üzem évi 10.000, a Budai Hegypálya 10.000, a Rudas Fürdő 35.000, a Községi Gyógyszerüzem 10.000, az Élelmiszerüzeni 1L000, a Községi Kenyérgyár 18.000. a Ló húsüzem 8000, a Temet­kezési Intézet 75.000 pengő tiszta hasznot ér el. Bizonyos, bogy a legkisebb üzemért is több bért kapna a főváros, mint amennyi a felsorolt üzemek összjövedelme volt a múlt évben. A városházán — a pénzügyi helyzet állandóan súlyosbodó voltára való tekintettel — már nem idegenkednek annyira a közüzemek előnyös bérbeadásánál,• gondolatától és ha megint je­lentkezne egy „Őrszem“, amely elfogadható alapon ajánlatot lenne egyik vagy másik, vagy esetleg több üzem bérbevételére, a meg­egyezés reményében készséggel ülnének le vele kom oly tá rgyal ásr a. BAD 1ŐZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elv&llal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom