Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-22 / 3. szám

4 Független Budapest Budapest, 1930 január 22. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul « l|abb hcv-vizehet tárnok tel a ídváros területen Pávai-Vajna Sogeologus szagvéleménye alapján a főváros újaDh melegviz- fiúrásohaf végezíeí — Óriási Kincsek a - parlag alaáí — földgáz is remélhető a főváros altalajában Az ország és a főváros közvéleményét az utóbbi időben erősen foglalkoztatták a lillafü­redi melegvízfeltárási kísérletek. Most a fő­város is elhatározta, hogy újabb melegvízfor­rások után kutat, de miután itt már a múltban is sikerrel jártak a melegvíz utáni kutatások, kétségtelen, hogy a kedvező eredmény ez al­kalommal sem fog elmaradni. Az itteni fúrások szakértője is Pávai-Vajna Ferenc főgeológus, akinek neve Lillafüreddel kapcsolatban lett or­szágos hírűvé. A melegvízkutatások a városligeti Széche­nyi-fürdő mellett kezdődnek, hogy a fürdőt elegendő mennyiségű és hőfokú vízzel lehes­sen ellátni. A strandfürdő üzembehelyezése óta ugyanis a fürdőnek nincs elegendő me- melegvíze és mesterséges úton kell a hiányzó melegvízről gondoskodni. Ez nagy költséggel jár és a fő­város szeretné ezeket a kiadásokat megtakarí­tani és a fürdő melegvízszükségletét továbbra is természetes forrásból fedezni. Szakértőket hallgatott meg annak megállapítása céjából, van-e a régi források mellett újabb bővizű liő~ forrás, amely feltárható volna. Pávai-Vajna Ferenc főgeolog’us szakvéleményét kérték ki ez ügyben, aki alapos vizsgálatok után a ^követ­kező jelentésben nyilvánította véleményét: — A főváros altalajának természetes hév- víz-kincse jóformán 60 éve nagyobb gyakorlati kihasználás nélkül parlagon hever és így öröm­mel üdvözlöm a főváros tervét, amely nemcsak biztosítéka lesz a Széchenyi-fürdő zavartalan üzemének, hanem a hévvizek intenzívebb ki­használását is lehetővé fogja tenni. Minden­esetre megtöri azt az indokolatlan aggodalmat, amely az újabb fúrásoktól félti az eddigi fú­rások és a természetes liévvíz-források vízhoza­mát. Akkor, amikor történelmi idők óta tud­juk, hogy a budai Puna vonalán 60°-nál is me­legebb természetes források bugyognak fel és ősidők óta fürdőkkel együtt kultúra kifejlődé­sére adtak alkalmat, amikor a Margitszigeten 62 év óta, a Városligetben 51 év óta szakadat­lanul működő kutak öntik a felszínre a forró­vizet, voltaképen csak csodálkozni lehet azon, hogy mos­tanáig a budapesti altalajnak ez a viz­es hőenergiakincse gazdasági jelentősé­gének megfelelően nincs kihasználva. Önkéntelenül merül fel a kérdés, mi lehet en­nek az okai De még tolakodóbbá válik ez a kér­dés, amikor azt látom, hogy a városligeti kút 75 fokos vize közelében drága szénnel, óriási energia-veszteséggel fürdővizet melegítenek és 50 évig meg sem kísérelték újabb, elegendő forróvíznek a feltárását. — A fővárosnak arra az aggodalmára, váj­jon az újabb fúrás nem csökkentené-e a jelen­legi ártézikút. termálig vízhozamát, a követke­zőket válaszolhatom: — Tapasztalati tény, hogy a Lukács-fürdő parkjának kútja és annak már évekre visszate­kintő hévvíz-kitermelése a félelem ellenére sem apasztotta a közeli természetes forrásokat, de a Gellért-szálló előtti fúrás sem vezette el a fürdő vizét. Aki tudja, hogy a fővárosalatti hévvizeink voltaképpen a budai hegységben és a Duna vonalán beszivárgó csapadék- és talaj­vizek és az Alföld mélyéből felfelé hajtott ki­apadhatatlan hatalmas vízmennyiségből táplál­kozó keverékvizek, az csak mosolyogni tud azon a feltevésen, hogy a sokezer kilométer ter­jedelmű vízgyűjtő és víztermelő terület közös határán a terület nagyságához is viszonyítot­tan szalmaszál, sőt valóságos (hajszálvékony fúrt, kutaktól féltik ezeket a folytonos után- pótlódó, sokezer köbmétert kitevő víztartaléko­kat és azt vélik, hogy ezeken a szalmaszálakon annyi víz fog elfolyni, hogy azt a természetes források vízhozama valaha is megérezhető. Aki tudja továbbá, vagy hallott arról, hogy a le­süllyedt medencék mélyében mennyi forróvíz és gáz fejlődik, annak nem lehetnek elapadási aggodalmai és láthatja, hogy a magyar főváros alatt olyan termális kincsek vannak, amelyek elhanyagolása már eddig is nemzetgazdasági hun- számba megy. — Az alföldi ártézikutaknál, ahol vízapadás előfordult, ez kizárólag a rosszul megépített kutaknak tulajdonítható, vagy a berendezés el­avulásának. Nagy szerencseszámba megy már is, hogy az 50—60 éves városligeti és margit­szigeti kutak még ma is zavartalanul működ­nek. >— Mindezek előrebocsátásával, hogy a ta­laj geológiai viszonyai tisztázódjanak és hogy a Széchenyi-fürdő és az Állatként közelében si­kerrel végezhető legyen a tervezett fúrás, ja­vasolom, hogy a szabad területeken esetleg kézifúrások elvégzését tegyék számomra lehet­ségessé. Ez a nagykaliberű, de csak 300 méter mélyre tervezett fúrás, a f ürdő környékén volna telepítendő. A továbbiakban Pávai-Vajna főgeologus annak a véleményének ad kifejezést, hogy Budauesten és környékén vastag föld- gáz-anyagkőzettel kell számolni. a Széchenyi-fürdő vizének felmelegítése évi 20.000 pengőbe kerül. Engem, mint geologmst, határozottan lehangol annak a tudata, hogy Budapesten, különösen 1AÜ JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési műn kákát u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. Kurzweil festék !! A VEZETŐ MÁRKA !! ”• -----» ^ ^ -—if^i—irri^irrrr jiriwnjTijij. OE TL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. i Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON : József 308—32 és József 308—31. H“rrri*TiTi----rirmrr —~nnmr»pnir^>> n 1 ■ JF ltPKTt MNTML autókarosszéma és kocsigyár BUOnPEST, Vili., ICEÉS-UTCM 17. Alapítási év 1892 I el efón: J.348-06 Figyelmeztet arra is, hogy úgy a városligeti, mint a margitszigeti fürdő biztonsága tarta- lékkutak fúrását teszi a legsürgősebben szük­ségessé. Nem mulaszthatja el annak hangsúlyo­zását sem, hogy előzetes és nagyon körültekintő geológiai vizsgálatok nélkül fúrásokat teljesí­teni nem szabad, mert a magas hőfokú víznek elvezetése a technika mai fejlettsége mellett nem olv nagy probléma, mint annak megkere­sése és feltárása. Indítványozza tehát, hogy a tanács határozza cl egyelőre a város­ligeti második 1000 méteres mélykút fúrását és gondoskodjék a költségek előteremtéséről, amelyek' körülbelül 350.000 pengőre tehetők. Felhívja a figyelmet arra is, ho°'y termé­szetes hőforrások közelében Olaszországban (Toscanában), Kaliforniában és Alaskában már olyan elektromos művek vannak üzemben, ame­lyek a told belső, jóformán ingyen megszerzett energiájával a turbinahajtó gőznek felhaszná­lásán alapulnak. A Városligetben, ahol 74 fo­kos víz van, mi sem állja útját annak, hogy az ebből előállítandó gőzzel a főváros kísérle­teket végezzen. Hasonló kísérletekre nyílik al­kalom a Császár-fürdőben is. ahol a források­ból 60 fokos víz ömlik. Kikérte a főváros a Földtani Intézet, szak­véleményét is, amely jelentésében annak a né­zetének ad kifejezést, hogy a Széchenyi-fürdő közelében fúrandó második kút esetleg csök­kentheti a víz hői okát, de az elérhető vízmeny­nyi se g mindenesetre több lesz. .. A főváros a fúrásokat e vélemények alap­ban rövidesen megkezdheti és reméli, hogy vá­rakozásában nem éri csalódás. VAS-U. 16. SZELEPCSISZOLÁS GÉPPEL _________Telefon : József 393—73. Oi lHnn PQ íirparian a le9tökéletesebb mügraiitos kenő- Uliuay Go Ul cauay anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai iparielepnel és autóüzemnél használatban. Arrn-Tnn Aren-fjpalif amerikai formálható azbeszt fedő* HILU lop, ZULU üKdlll, és szjge|elő anyagok, 10 30 évi i leltai tammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Cefsiusnak ellenáll. Vezérkép- CórjílíÁt* Budapest, IV. Ferenc viselet: l\Ull UullUUI József-rakpart 18. sz. Alapítási év : 1892. SOrgOnycIm : KUNSHtP. Telefon: József 361-23 mm aníai és riAf kövezömesterek, út.-, csatorna- és beton­építési vállalkozók, földmunka, vágány­fektetés, mészkőbánya Hl!., futó-utca f© Telelőn : 1. 303-85 ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ NClNTEZETE ív. ftEot'ii.ET. srrcrcri wEis-mcA 2. szám KOVÁCS A. ÖDÖN sfÄ központi fűtés vízvezeték, csatornázás Budapest, VIII., Bezerédi-iitca 8. szám. Telefon: József 382 93, József 408 -78. SZVETICS JOZSEFÄU BUDAPEST, Vlf KERÜLET, TELEP-UTCA 8. SZÁM RIEDER OTTÓ villamos berendezési vállalat műszaki intézet, elektrotechnikai és rádiócikkek raktára Budapest, IV., Irányi-utca 20. Telefon: A. 837—07. Alapíttatott: 1825. A. B. C. tagoknak hat havi hitel. KLIMAY PÁL épületbádogos légszesz-, vízvezeték«, fürdő- és csatornázási berendező Budapest, X., Hölgy-utca 6. — Telefon : Kőbánya : 76—04. TEUDLOFF« DITTRICH- BUDAPESTI ARMATÚRA-, SZIVATTVÚ- ES gépgvAr RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gyár és központi iroda: KISPEST, Üllöi-út 220-222. sz. __________Tki.kkon 1 JÓZS13F 4 63—92 lis 463—93.

Next

/
Oldalképek
Tartalom