Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-18 / 24. szám

Független Budapest Budapest, 1930 június 18. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul !¥., Hagyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V.,Sálvány-u.23. VII., űohány-u, 15 Már most mindenütt nagy érdeklődéssel várják, hogy Ripka Ferenc főpolgármester tör­vényadta jogánál fogva kiket fog kinevezni a törvényhatósági tanácsba. Az Oceánrepülés és fővárosunk Irta: dr. VÁSÁR P. ARTHUR v. Kormánybiztos, Kormányfőtanácsos Folynak a tárgyalások az utolsó percben is annak érdekében, hogy a kinevezendő 6 tanács­tag közül legalább 2 ellenzéki legyen, hogy így a jelölések során történt egyéni és pártsérel­mek (egyrészt Pakots, másrészt Baracs) orvo­solhatók legyenek. Amennyiben a megegyezés ebben a tekintetben csakugyan létrejön, úgy az ellenzék 8—9, a jobboldal és a középpárt pedig összesen 16—18 szavazattal lesz képviselve a törvényhatósági tanácsban. Az új autonóm szervben tehát legfeljebb a kritika és az ellenőrzés lesz a baloldal fel­adata. A helyzetben csupán az a vigasztaló, hogy ennek a törvényhatósági tanácsnak élete nem lesz hosszabb egy fél esztendőnél, és majd az ősszel a főváros polgárságának szava fogja eldönteni, hogy kik intézzék további sorsát. Nyakig a vízben!... írta: PÓSTJt SÁNDOR Sokáig törtem a fejemet azon, mért kellett az új fővárosi törvény egyik részét pont most, a legnagyobb hőségben, uborkák nyílása idején keresztülhajszolni, jobban mondva keresztül- tendeleteztetni: Mert ugyebár, nem sok a logika abban, hogy a törvény rendelkezése szerint öt hónap múlva választjuk az új törvényhatóságot, vi­szont a törvényhatósági tanácsot már most meg­alakítják. Öt hónap múlva a törvény rendel­kezése értelmében ezt is újra választják. Mégis csak igazuk van azoknak, akik a hu­manista művelődés ellen ágálnak. Mert íme! Az az átkozott görög-római emlő, amelyből a mi száradó értelmünk táplálkozik, a dolgok rendjét a logika szabályaival akarja minden­áron magyarázni. Meggyőződésem, hogyha mindannyiunk ne­velése a modern élet gyakorlati elvei .alapján állna, akkor ezt a belügyi rendelkezéstömeget is könnyebben értenénk. Beszéltem sok emberrel, aki a fővárosi tör­vényt töviről-hegyire ismeri, de nem érti, olyannal méa többet találkoztam, aki a tör­vényt csak egész homályosan ismeri, de érteni, — kitünően érti. Olyant azonban egyet sem ta­láltam, aki a hozzászegecselt rencleletet tökéle­tesen ismeri, és megérti. Miért június végén? Egyszerűen azért, mert meleg van! A sok komplikált magyarázat után, rájöttem, hogy az egész nem más, mint egy nagyon észszerű, kel­lemes szociálhigiéniküs megoldása annak a só­kat hánytorgaiott kérdésnek, mi történjék a pesti polgárral ebben a hőségben. A pesti polgár tudniillik évek óta ordít, hogy nem bírja a terheket, izzad beléjük úgy, hogy az agyveleje is felforr, a szeméből patak­zik a viz. Enyhülésére kiabál, viszont a Gellért- fürdő hullámverőcéjét nem neki, hanem az ide­geneknek csinálták, már azoknak az idegenek­nek, akiket részben drága pénzen, — a pesti polgár pénzén idecsalógatnqk, és azoknak, akiknek — bár itt élnek és inkább ők csalogat­nak, — mégis a pesti polgár a vadidegen. A margitszigeti strandra meg jóformáin csak úgy juthat be a pesti polgár, ha ponni- lovon nyargal pólóütővel a szigetre, az egyet­len Duna uszodába pedig a rengeteg izzadó pesti polgár mégsem fér mind belé, többet csi­nálni meg nem lehet, mert a ráváló pénzen más más dolgokat kell úsztatni. Az izzadáson pedig segíteni kell. mert meg- eshetik, hogy így a kánikulában még jobban ordít, — ráborították hát a vizeslepedőt!! Ez az egész! Egy része a társaságnak vígan úszik, vagy gummicsónakján kedélyesen evez, a többire, — főleg azokra, akik az izzadó pesti polgárságnak a megafonját jelentették, akik a polgárság keresetnélküliségét, a munkanélküli­ségét, könyörgését, kívánságait továbbították: — ráterítették a rendeletét. Hűsölhetnek alatta! Vagy beállnak fürdő- legényeknek a napsütötte strandon sütkérező, és szabadúszó úgynevezett nagy páratokhoz, vagy megelégszenek a nagyhőségben a vizes- lepedővel. Mozogni alatta, ugyan nem igen le­het, lassacskán meg is főhetnek, de az eddig folytatott hangos megnyilatkozásoknak vége! Azoknak nevében, akikért eddig harcoltak, legföljebb hápoghatnak! Nem mondom, lesznek olyanok, akik gya­korlott napfürdőzők, akik ismerik a járási a napsütötte helyekre, és tudják, hol lehel kiadó­sán lubickolni, azok ebben a nagy hőségben, és általános izzackolódásban, — nyakig ülhetnek a jó finom, vízben. De a pesti polgárság leikül ele nem örökös nyár. Eljöhet a tél,'és — befagyhat a víz. Mi lesz akkor? Akkor korcsolyázni fognak! Lehel!? Közeledik az idő, amikor az Amerikai Egyesült-Államok földjéről elindul egy repülő­gép magyar repülőkkel, magyar gondolatokkal, magyar imádság mellett, hogy a világ figyelme köziben és a nagy világ szemeláttára leszálljon és kikössön a magyar fővárosban. A nagy események sorozatában, amikor a világ szeme felénk irányul, egyik legértékesebb alkalom a ,.Justice for Hungary“ repülőgép felszállása és átívelése az új hazából az ó hazába. A Szent Imre-év-mellett a második világra­szóló alkalom, amelyen keresztül százezren és százezren fogják kiejteni ezt a két szót: Buda­pest, Magyarország! Mindenki a maga nyel­vén, a maga módja szerint, de azzal a belső tar­talommal, amelyet az óceánrepülés kölcsönöz a nevek mellé: „Igazságot Magyarországnak!“ Valamint Budapest közönsége lehetővé tette ! azt, bogy a Szent Imre-év külső pompájában S fővárosunkhoz méltóan folyjon le — aminek el- : lenértékét g’azdaságiakban és erkölcsiekben busásan látja viszont —, úgy az amerikai magyarok óceánrepülési akciója is elsősorban Budapest meg- értését várja, amely megértés az egymilliós főváros leikéből sugárkéve módjára ömlik szét az egész magyar társadalmon. Az óceánrepülés nagy magyar, vitális ügy. Győzelemrejuttatása érdekében szükségünk van arra,, hogy minden értékünk kitermeltessék és a világ nagy társadalmának színe elé állít­tassák. A történelem rendjén, vallási, politikai, dip­lomáciai és hadtörténelmi vonatkozásban ki­tűnt férfiaink hősi erényeire és az erények és kiválóságok bemutatására elodázbatatlanul szükségünk van akkor, ha sikeresen akarunk szembeszállni és megküzdeni ellenfeleinkkel. Ezeréves történelmünk akkor védik világér­tékké, ha, történelmi Pantheonunk örökkön élő alakjait a, világ szeme elé tárjuk s értékeinket velük megismertetjük. Egy nemzet élete, törté­nelmi nagyjainak tettein és erényein keresztül válik élő valósággá. Ha ezeréves országunkkal szemben a pár százéves Amerikát tekintjük, Amerika példája a leg’beszédesebben bizonyítja azt a törvényt, hogy egy nemzet annyit ér, amennyit történelmi alakjain keresztül repre­zentál. Lincoln Ábrahám, Washington György neve elválaszthatatlan Amerika történelmétől és aki Amerika nagyságának ig'az képét akarja megrajzolni, azt csak xígy érheti el, ha Lincoln Ábrabáni nagyságát és Washington Győrgy ál­lamférfim bölcsességét állítja a kérdések hom­lokterébe. A felületes szemlélők és felszínenjáró böl- cselkedők nagy könnyedséggel és ifjonti hévvel . szokták elintézni életbevágó kérdéseinket. A legújabb kor történelmének gerincét képező vagy gazdasági problémáinkat és az események homlokterében álló békerevíziót úgy fogják fel és ítélik m\eg. mintha az a nemzet egyetemes erejének látbavetése és kitermelése nélkül is | megoldható probléma volna. Akik tisztán ítélik meg a helyzetet, azok tekintetűket egyaránt szegezik befelé, a magyarság egyetemes hadál­lásai felé és kifelé, a Magyarország­gal szemben álló erők irányában. Sem egyiket túlértékelni, sem a másikat alá- értókelni nem szabad. Hogy történelmi elhiva­tó,sulikat betöltsük, lelki és gyakorlati sereg­szemlét kell tartanunk értékeink felett, mint ahogy egy nagy harci készülődés alkalmával a legkisebbnek és a legnagyobbnak egyaránt megvan a maga rendeltetése. Mert valamint ebből a harmonikus összeműködésből terme­lődik ki a siker, azonkóppen nekünk is számon I kell tartanunk azokat, akikre döntő küzdel­münk alkalmával számíthatunk. Egy vernéikül! küzdelemben az érvek és az erkölcsi értékek a fontosak. Ellenfeleinket ezúttal nem „le“ kell győznünk, hanem „meg“ kell győznünk arról, hogy „Magyarországnak valóban helye van a nap alatt“. Valahányszor magyar író beírja nevét a világirodalomba; valahányszor magyar művész sikere beszédes hirdetője lesz a magyar tudás­nak; valahányszor egyházi, politikai, vagy diplomáciai sikerünk van, amely a magyar nevet világviszonylatban körülhordozza; vala­hányszor egy-egy sportarénában, egy-ogy mo­dern olimpiászon, világstadionban a magyar­győzelem kihirdetésekor felrepül a magyar tri­kolór az árbocra és felhangzik a magyar him­nusz; mindannyiszor egy-egy tál pala ttnyi föl­det biztosítunk a magyar jövendő részére, mindannyiszor mértfölcljelző követ állítunk fel’ amelyre maradandó betűkkel véssük fel a ma­gyar élni akarást és élni tudást. Ezek a sikerek nem az ellenség „legyőzésében“ jelentenek ered­ményt, hanem ellenfeleink „meggyőzésében“ terebélyesítjük ki a mi előrehaladásunkat és biztosítják a művelt népek és nemzetek rokon- szenvét számunkra. Nemcsak világeseményekre van szükségünk, hogy népszerűek és tiszteltek legyünk, de szükségünk van a kicsinyek és na­gyok munkájára egyaránt, mert a görög böl­cselő szerint: az emberek és népek jelleme a kis jelenségekből és emberi cselekedetekből s a vi­lágeseményekből és félistenek tetteiből rakódik össze. Ezzel a mértékkel s ezzel a meglátással mérlegeljük azt a magyar vállalkozást, amely egy pillanatra össze akarja kötni két világrész partját és lelkét, az „Igazságot Magyarország­nak“ névvel elnevezett repülőgép útján. Lelki szemeink előtt egy végeláthatatlan híd épül Amerika és Magyarország, Neivyork és Budapest között, akkor, amikor a „Justice for Hungary“ felemelkedik a magasba, az új hazába, hogy azután leszálljon az óhaza, szívé­ben, Budapesten. Erre a láthatatlanul látható hídra szegződik a világ népeinek figyelme. Ezen a mérhetetlen távolságot összekötő hídon fog találkozni a világ figyelme és megértése és talán ez a magyar óceánrepülés lesz a világ népei igazságérzetének nagy földrengése, ame­lyen összeomlik a népek szeretetlensége és gyűlölködése s a világ minden népeire reá fog sütni az igazság és a megértés napja. Közeledik az idő, amikor az Amerikai Egyesült-Államok földjéről, a magyar testvé­rek örfömrivalgása közben elindul a repülőgép a mérhetetlen tengeren át Magyarországba, kö­zeledik az idő, amikor Budapest polgársága tárt karokkal és könnyező szemekkel fogadja azt az ezüst madarat, amelynek szívére az lesz írva: „Igazságot Magyarországnak“. BNNER MANÓ kőfoáraya és útépítési vállalkozó Újpest, Tavasz u. 24. Tel. :Aut. 950-75 Szobafestést, mázolást, tápétázást és aranyozást SÄS; KÖRNYEY LAJOS festő Iroda : Budapest, X. Szörénv-u. 5. III. 16. Tel. József Ml—99 DELMÁR BÉLA ohi. mériiöft. építőmester Budapest, VI., Benczur-utca 17. Tel. 263-40 Tibik és Társa fÄ«-*"' Wippermann precíziós görgős és zajtalan láncok, kúp- é9 tányérkeretek, lendkerék-Koszorúk, Sim-könnyűfém- és öntöttvasdugattyúk, diigattyúcyűrúk, dugatlyúcsapok, sze- lepek, zsírozó csapszegek sib. Csavarok, vörösréz-asbest tömítések. fékbeiet, gjlyós- es kúpgörgős csapágyak. AC gyújtógyertyák es mindennemű autótechnikai alkatrészek, üall- Eu/art- és mindennemű lánckülönlegességek és fogas- ket ekek. mm ANTAL ÉS riAI kövGzöniesterek, út.-, csatorna- ós beton­építési vállalkozók, földmunka, vágány- fok totós, mészkőbánya Vili.. fuló-ufcti 10. Telefon : J. 303-85------------------------------------------- _ Biedermann Ágoston építési vállalata Budapest, III., San Marcóucca 5. Tel.: Aut, 626-38

Next

/
Oldalképek
Tartalom