Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-06-04 / 22. szám

HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 június 4 22. szám Független Budapesl Várospolitikai és közgazdasági lap fi " 1 Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A kisebbségijoga Sokat írtak már a kisebbség jogáról, egész könyvtárra valót. A Nemzetek Szövet­ségének egyik legkényesebb feladata a ki­sebbségek védelme, nem állítjuk, hogy ezt a feladatát valami kiváló módon teljesítené, de talán javulni fog még a helyzet és a kisebb­ségek papiroson elismert jogai egyszer talán a gyakorlatban is életre kelnek. Most nem ezekről a kisebbségekről van szó, hanem a budapesti városháza kisebbségi csoportjairól. Az új fővárosi törvénnyel kap­csolatosan kiadott végrehajtási utasítás tette aktuálissá a kisebbségi kérdést, nem apellál­hatunk tehát a Nemzetek Szövetségéhez, de igenis fellebbezhetünk az igazsághoz, méltá­nyossághoz és a politikai etikához, amelyet durván sért az az eljárás, amellyel a város­házán a kisebbségi csoportokat kezelik. A törvény kimondja, hogy az intéző- tanácsi választáshoz 1U ajánló kell. A rende­let ehhez hozzáteszi, hogy a listán legalább 20 rendes és öt póttagnak kell szerepelnie, de az ajánlók önmagukat nem ajánlhatják. Ez azt jelenti, hogy csak olyan városházi párt számíthat a kisközgyülési választásokon fi­gyelembe vételre, amelynek legalább 39 tagja van. Természetesen módjukban áll a nagyobb pártoknak lehetővé tenni mindezek ellenére azt, hogy a kisebbségi csoportoknak, ame­lyeknek létszáma kevés az ajánlathoz, szin­tén meglegyen a képviselete az intézőtanács­ban. A városháza pártonkívüli bizottsági tag­jai a törvény fenti rendelkezésének hatása alatt csoporttá tömörültek, hogy jogaikat megvédjék. A kisebbségi képviselet jogát, amelyet az egész világon elismernek és meg­védenék. Csak, úgy látszik, a budapesti vá­rosházán nem. A kisközgyűlés alapja: a mai közgyűlés összetétele. A nagyobb pártok már felkészül­tek a választásra, felosztották maguk közt a választásra kerülő tagságokat, azzal azon­ban, hogy vannak kisebb csoportok is, ame­lyek nem rendelkeznek 39 főnyi létszámmal, azzal nem törődtek. A pártonkívüliek cso­portjában olyan nevek szerepelnek többek közt, mint Éber Antalé, Papp Józsefé, Szi­lágyi Lajosé, faj súlyra nézve kétségtelenül a legértékesebb városi politikusok alkalmi tö­mörülése ez a csoport, amelyet a számbeli fölény nem tekinthet quantité negligeable- nek. Tiltja ezt az etikai érzék és a politikai erkölcs, amely nem támaszkodhatik a szám­beli többség durva erejére, nem véve tudo­mást az értékes és minőségben nagysúlyú kisebbségről. A miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy 39 ember kell ahhoz, hogy jelölőlistát lehessen állítani, sérti a törvényt. A törvény csak 14 ajánlóról beszél, amit helyesen csak úgy lehet értelmezni, hogy a törvényhozás szándéka az volt, hogy egy 14 főből álló köz­gyűlési csoport már listát állíthasson. A köz­gyűlés ellenzéki pártjainak tiltakozniok kel­lett volna az ellen az önkényes eljárás ellen, amellyel a miniszter a törvénynek ezt a szándékát megváltoztatta, a legélesebb har­cot kellett volna indítania a törvény megsér­tése ellen, de a közgyűlés nagyobb pártjai nem ezt tették, hanem e helyett — hír sze­rint — lepaktáltak, egymás közt felosztot­ták a tagságokat, örömmel ragadva meg az alkalmat, hogy a kisebb pártokat ezúttal nem kell figyelembe venniök. Egyszerűen nem ju­tott eszükbe, hogy mi az a kisebbségi jog, amelyért egykor, nem is olyan régen, kés­hegyig menő harcokat folytattak. Nagyon gyorsan felejt a közgyűlés bal­oldala is. Nem emlékszik már azokra az időkre, amikor a jobboldal többségi terrorja mandátumról való lemondásra bírta és a köz- gyűlésből való kivonulcisra kényszerítette a baloldali kisebbséget. Elfelejtették a szám­űzetés napjait, a tehetetlen harag és fájda­lomnak idejét, amikor a többség brutális számvevősége őket találta nemlétezőknek, feleslegeseknek, amikor kívülről kellett néz- niök, mint gyakorolja a számbeli túlsúly diktatórikus módon önkényuralmát a buda­pesti városházán. Most ugyanezt akarják ők is, mert véletlenül megvan hozzá számbeli I erejük. Ha már politikai tapintat nem diktálja parancsolólag a baloldalnak azt, hogy a nagyrészt ellenzékiekből álló pártonkívüli ! csoportot nem szabad elmellőzniök, ennek, az emlékezésnek figyelmeztetnie kellene őket, hogy minden változik, semmi sem örök és azok, akik számbeli erejük gőgös tudatában most fölényesek, lehetnek még kisebbségek is valamikor, kisebbségek, amilyenek már voltak egyízben, csúnya időkben. A pártonkívüliek erre az emlékezésre hivatkoznak elsősorban. De hivatkoznak a törvényre is, amelynek intencióit a belügy­miniszteri rendelet megváltoztatta. A rende­letben foglalt törvénysértéssel szemben a pártonkívüliek a közigazgatási bírósághoz fóráidnak panaszukkal és kétségtelen, hogy a közigazgatási bíróság érvényt fog szerezni annak az alapvető jogszabálynak, hogy tör­vényt rendelettel megváltoztatni nem lehet, Ennyit el kellett mondani a kisebbség jogairól, amely Csáky szalmája lett a város­házán. Fel kellett említenünk a régi prece- ! denst, amelyet nemcsak felújítani nem sza- | bad, de feledni sem illik éppen azoknak, akik j nagyon jól tudják a múltból, mit tesz az, — I kisebbségnek lenni. Hz új fővárosi törvény átveszi az uralmat a városházán Kihirdették az Ér törvényt — Mz intézőtanácsot június Jf-én választja meg a közgyűlés — Mz intézőbizottság az új városházán fog ülésezni Kihirdették az új fővárosi törvényt és ezzel kapcsolatban megjelentek a nagy érdeklődéssel várt belügyminiszteri rendeletek, amelyek az új törvény egyes fontos intézkedéseit azonnali ] hatállylal 'életbeléptetik. Különös jelentősége | van az intézőtanács és az örökös tagok meg- I választásáról szóló résznek, melyről a Füg­getlen Budapest legutóbbi számában már ír­tunk. A belügyminiszter rendeletében utasí­totta a fővárost, hogy az intézőtanácsot leg­később június 18-án, az örökös tápokat pedig ugyancsak még e hó folyamán meg kell válasz­tania. Értesülésünk szerint a főpolgármester már a jövő szerdára, június 11-ére össze­hívatja a választások lebonyolítása végett a közgyűlést. A pártok, amelyek a jelölés ügyében már régen tárgyalnak, addigra bizonyára meg is állapod­nak, úgyhogy a jövőheti választásnak nem lesz akadálya. A törvényhatósági tanács életbeléptetése nagy változásokat von maga után a városházi ügyek intézésében. Nemcsak a tanács szűnik meg, mint testület működni, hanem egyidejűleg megszűnnek a szakbizottságok is, amelyek elég szép számmal működtek. Helyükbe azonnal megalakítják az új szakbizott­ságokat, még pedig szám szerint 12-öt, mert az új törvény szerint minden ügyosztály mellett csak egy bizottság működhet. Albizott­ságot bizonyos fontosabb ügyek előkészítésére csak kivételes esetben lehet kiküldeni, akkor is csak rövid időre és az elnökkel együtt három taggal. Általában a bizottságok tagjainak számát mindenütt erősen redukálták. Minden bizottságnak 9, de legfeljebb 15 tagja lehet. Ezeket a bizottságokat csak 3 évre választják. A szakbizottságok elnökei városatyák lesznek, niég pedig olyanok, akik egyúttal az intéző­tanács tagjai is. A bizottságban, mint látható, a tagsági helyek száma páratlan, ami azért van, hogy lehetőleg elkerüljék az egyenlő szánni szavazatot. Csupán az intézőtanácsban lesznek páros számú tagok, még pedig 26, akik közül húszat a közgyűlés választ, hatot pedig a főpolgármester nevez ki. Az intézőtanács mandátuma tovább szól. mint a közgyűlésé, mert mindaddig együtt kell maradnia az ügyek továbbvitelére, amíg az újjáalakult törvény- hatóság az új intézőtanácsot meg nem választja. Megszűnik az üzemi igazgatósági tagok mandátuma is a törvény életbelépésével. Kivételt csak a Községi Takarék és a Vásár­pénztár igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai élveznek, akik továbbra is megtartják tisztségüket. Megszűnik ellenben a BSzKRt és a többi üzemek igazgatósági tagjainak mandá­tuma és ezeket az igazgatóságokat azonnal újjá kell alakítani. Az üzemek vezetőségében helyet foglaló városatyák nem lehetnek tagjai az intézőtanácsnak. Részletesen előírja a belügyminiszteri ren­delet az intézőtanácsi tagválasztás lefolyását. Ezt a szavazást ajánlás előzi meg. Minden párt, amelynek legalább 14 tagja van. állíthat jelölt-lajstromot. Az ajánlásban 25 jelölt nevét kell feltüntetni és minden jelölt tartozik a lajstromhoz nyilatkozatot csatolni, mely sze­rint a jelölést elfogadja. Meg van engedve a közös lajstrommal való választás is. Az aján­lások elfogadásáról a polgármester elnöklése mellett négytagú bizottság dönt. Érdekes módon történik a szavazás. Ez az aktus a közgyűlési teremben fog végbemenni, még pedig úgy, hogy előzőleg minden bizott­sági tagnak egy-egy jelöltlistát és egy borí­tékot osztanak ki, azután pedig a bizottsági tagok névsor szerint lépnek elő és az elnöki emelvény előtti urnába dobják a borítékot. A szavazás lezajlása után az urnát egy helyi­ségbe viszik és a pártok megbízottá inak jelen­létében összeszámlálják a. szavazatokat. A vá­lasztási eredmény kihirdetése után jelenti be a főpolgármester, hogy .ki az a hat városatya, Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAIOR-SANATORIDn SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdü­lők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légíiirdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom