Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-05-28 / 21. szám
Budapest, 1930 május 28 Független Budapest O A VII. Kerületi Függetlenségi és 48-as PártKör jubileumi ünnepe Vacsora a pártKörben — Barabás Bélát, az ősz alapítót lelkesen ünnepelte a függetlenségi érzelmű polgárság — Lelkes beszédek, ünnepi hangulat a VII. kerületi pártkör 25 éves ünnepén Szombat este ünnepre gyülekezett a VII. kerület függetlenségi polgársága: huszonötéves jubileumát ünnepelte a VII. kerületi függetlenségi és 48-as pártkör. Huszonöt éve annak, hogy az Erzsébetvárosban, amely az akkori szabadelvű kormányok leltári kerülete volt. néhány lelkes ellenzéki ember elhatározta a lehetetlent: a kossuthi lobogó diadalrajuttatását a VII. kerületben. Álomnak, ábrándnak látszott a terív, idealista romantikusok kalandos dőreségének és — 1906 május 3-án a VII kerület nagy szótöbbséggel megválasztotta képviselőjének Barabás Bélát, az akkori ellenzék legnépszerűbb, legharcosabb vezérét. Régen volt. Tegnap. Amikor most felrajzoltak a régi emlékek, amikor az emlékezés tüzénél megmelegedtek a szívek és megfényesedtek a szemek, eltűnt a Ma, a nincstelenség, a reménytelenség és felragyogott a Tegnap, régi harcok, régi örömek lángja, melynek lobogása hevített, miintha közben nem is telt volna el egy negyedszázad.- Huszonöt év — mondta beszédében Barabás Béla — nem nagy idő, még az emlbier életében sem valami sok. De ez a huszonöt év nagy, nagyon nagy idő, különösen ma, amikor oly könnyen változnak az elvek és emberek. Mert Barabás Béla, a vezér, megjelent ezen az ünnepen, hogy Anteusként, új erőt merítsen a további szenvedésekhez, amelyek Aradon reá várnak. Boldog lelkesedéssel ünnepelték őt a régi hívek és meghatott áhítattal lesték szavát a fiatalok, akik már egy másik, új világ gyermekei. Barabás Béla szólt, emlékezett és új tüzeket gyújtott: a magyar erő és önérzet tiizeit, amelyeket az ő kivételes ereje lobogtat az elszakított Erdély népének és most, ezen az estén nekünk is, elárvult, hitevesztett, nyomorba döntött magyaroknak. A hu'szonötéves pártkör díszbe öltözött az ünnepre. Az erkélyen nemzeti lobogó hirdette, bogy a kossuthi gondolatnak nagy napja van ma, amely nemcsak azért ünnep, mert az emlékezés azzá avatja, hanem mert erőgyűjtés is, a régi hitvallás új megerősítése. Huszonöt év alatt minden megváltozott körülöttünk, romibadőlt a világ, más célok, más erők mozgatják az emberiséget, de a VII. kerületi függetlenségi pártkör nem. változott, maradt ami volt, dacolva minden konjunktúra-gondolattal, ma is azt hirdeti, amit első napján, hogy: a magyar nemzetet csak egy gondolat válthatja meg, Kossuth Lajos tiszta demokráciája, a 48-as ideálok hűséges szolgálata. A jubiláló pártkör igazán elmondhatja, hogy „nem engedett a 48-001“! A megjelenten és a vendégeli A VII. Kerületi Függetlenségi és 48-as Pártkör ünnepi estélyén a pártkör nagyszámú tagjain kívül ott volt: dr. Hamvas y István kerületi elöljáró, dr. P. Ábrahám Dezső, Dömötör Mihály, Bulla Aladár volt miniszterek, dr. Auer Pál, Posta Sándor, Klár Zoltán fővárosi bizottsági tagok, Pázmándy Dénes, Kobek Kor99 WATT C6 ELEKTROMOTOR, DYNAMO ÉS VILLAMOSKÉSZÜLÉKEK GYÁRA Dr. TORBA TIVADAR és Dr. TORBA LAJOS oki. gépészmérnökök, Budapest, VI., üteg-utca 28. Telefon: L. 914—08. Sürgönyeim: Wattorda. LANGERÉSRÓNA CIMTABL AGYAR Címtáblák, betűk, községek és városok Aj rnrMŰÖVJTŐTir házszámozása, útjelző és határtáb- Eo í, IV LIT VJ U xi 1UDE. iák, mindennemű felirati táblák, épületek, gépek, kocsik stb. jelzésére. Budapest, VII., Jósika ucca14. Telefon: József 345—19. —Alapíttatott 1889-ben HELLER VIKTOR mérnök * * * * ÜT-ES VASÚTÉPÍTÉS Budapest, V., Akadémia ucca 11. — Telefon: 292—49 nél, dr. Somogyi Lajos, dr. Wagner Károly, dr. Bonyhárd Mór, dr. Sclvwartz Vilmos, dr. Ladányi Miksa, Szántó Mór, eh-. Fried Lajos, dr. Aszódy Adolf, Beck Gyula, dr. Sárvdry Béla, Gyárfás Oszkár, Tisch Gyula, dr. Bium Róbert, Havas Sándor, Szabó Béla, dr. Győri Ernő, Markovits Kálmán, Schultz Béla, Havas Tivadar, dr. Ternájgó József, dr. Szcicsvay Józsefi dr. Schiller József, Mészáros Adolf, Licht- rtmnn Ignác, Kimer Vilmos, Halász Benő, dr. Hiúm Simon és még- igen sokan. Az újpesti függetlenségi párt hattagú küldöttsége sok dicsőséget aratott zászlajával vonult fel Tihanyi Kálmán vezetésével. A kecskeméti függetlenségi párt képviseletében dr. Nagy László jelent meg, míg az Erzsébetvárosi Kört dr. Erdélyi Dezső és Leopold Gyula, az Erzsébetvárosi Kaszinót ltózsa Károly igazgató képviselték. Zsúfolásig megtelt a hatalmas terem, amikor a kör vezetőségétől kísérve belépett Barabás Béla dr., akit szűnni nem akaró éljenzés fogadott. B. Virágh Gézarés P. Ábrahám Dezső beszéde B. VIRÁGH GÉZA, a pártkör ügyvezető-elnöke szólalt fel elsőnek. Elmondta, hogy 25 évvel ezelőtt, — amikor ez a pártkör megalakult — a kossuthi demokrácia zászlóvivőjének esküdtek fel és ezt a fogadalmukat negyed századon át hűséggel, törhetetlenül megtartották. Barabás Béla volt a kör első elnöke a megalakuláskor és moist, hogy eljött ide seregszemlére, bizonyára megelégedettséggel tapasztalhatja, hogy a függetlenségi mozgalom katonái mai is. ha megöregedve és meg'folgyva is, készen állnak az eszme hirdetésére és védelmére. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg azokról, akik a megalakuláskor ott állottak velük együtt a zászló alatt, de akiket a végzet azóta elszólított az élők közül. Beszélt az 1906-os választásról, amikor örömtiizek gyultak a kerületben és Barabás Béla, az új képviselő nevétől volt hangos az egész város. Ezután rövid visszapillantást vetett a pártkör negyedszázados fennállásának nevezetesebb mozzanataira. Milyen hazafias és szociális tevékenységet fejtett ki békében, hogyan alakultak át kórházzá a kör termei a nagy háború idején és megemlékezett arról a szomorú korszakról, amikor Kossuth Lajos szobrát és képét el kellett rejteniük a kommunisták gyűlölete elől. De megkiizdve vésszel, viharral itt áll ma és a pártkör a fővárosban mint egy oázis a sivatagban a kossuthi eszmék hívei részére. Beszéde végén lendületes szavakkal üdvözölte Barabás Bélát és a megjelenteket, hangsúlyozván, hogy a kör további működése is annak az elvhűségnek a jegyében fog folytatódni, amely eddigi politikai múltját és működését jellemzi és jöjjenek bármilyen idők, e falak között a függetlenségi akarat gondolata sohasem fog elhomályosodni. A nagy tetszéssé* 1 fogadott megnyitó beszéd után Dr. P. ÁBRAHÁM DEZSŐ volt miniszterelnök emelkedett szólásra. A függetlenségi politika jelentőségét boncolgatta és rámutatott arra, hogy az igazi függetlenség- két pilléren épülhet: — a nemzeti demokrácia és a népszabadság alapjain. Ha a magyarság sorsának intézői ezeknek a gondolatoknak az .alapján vezették volna az országot, sohasem következett volna be Trianon mérhetetlen csapása. Vázolta azokat a küzdelmeket, melyeket a függetlenségi mozg’alom vezetői folytattak az önálló magyar nemzeti hadsereg, az önálló külügyi képviselet, a független gazdaságú berendezkedés érdekében. Foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel, amely az országnak mindig fájó sebe volt. A népet félrevezették a hatalmon levők, a függetlenségi eszmék harcosait áridóknak bélyegezték és íme itt van ennek a politikának az eredménye: a megcsonkított ország. Sohasem született volna meg Trianon nyomorúsága, ha a kossuthi gondolatok testet öltenek, ha nem a megcsonkított ország, hanem Nagy- magyar orszag rendelkezik önálló hadsereggel, külügyi képviselettel és gazdasági berendezéssel. Akármennyire fáj a mai állapot, a nemzeti függetlenségnek mégis örülnie kell, mert ennek a kis országnak a szabadságából fog felvirulni a régi N agymagyar ország függetlensége és szabadsága is. Épp ennek a szent célnak az érdekében sohasem szabad a 48-ais eszméktől eltávolodni, ezeknek a gondolatoknak élniük, lüktetniük kell minden magyar szívében. Barabás Béla beszéde Zajos taps hangzott fel P. Ábrahám Dezső lelkes beszédei nyomán, amely után , BARABÁS BÉLA a magyar nemzeti gondolat őserejű, nagy- múltú harcosa állott fel szólásra. Az ünnepi közönség tomboló éljenzése és tapsai között emelkedett szólásra az ősz bajnok, akinek magával ragadó szónoki erejét, beszédének lelkesítő hatását az idők múlása nem csökkentette, sőt szinte erősítette. — Csalódnak, akik azt hiszik, hogy a régi Barabás Bélát fogják hallani — mondotta. — Ma már olyan kevés alkalmam van szónokolni, hogy nem is tudom, vájjon tudok-e még beszélni. de meg a közjogi helyzetein sem olyan, hogy úgy beszélhessek, mint régen. A lekötöttség szárnyát szegi a on do latnak és a szavakat most keresnem kell, ha beszélni aka- ■ rok, nehogy bizonyos érzékenységeket sértsek. Amidőn e teremben állok és sok kedves régi arcot látok magam körül, a múltnak sok édes, kellemes emléke rajzik fel bennem. 25 éve múlott annak, hölgy a. nemes függetlenségi gondolat. hatalmas ereje létrehozta ezt a pártkört, ahol sok egyszerű, de igaz magyar hazafi találkozott össze, hogy közös erővel, önzetlenül szolgálja a haza érdekeit. Most amidőn a szíves meghívásra örömmel eljöttem, hogy a, ERCBETON ■■ Rozsdamentes. Nem csúszik. legnagyobb ■ szilárdság. legkisebb bopds. Nem pow»zik KArmáti és Fazekas old. mérnök — építőmester, IX., Calvin tér 7. — Telefon: Automata 831 — 43 „Magyar termék“ „Anyageladás“ régi barátokkal és az új hívekkel ünnepeljem a kör fennállásának negyedszázados évfordulóját, úgy éheztem, nem jöhetek üres kézzel, kell, hogy valamivel megajándékozzam ezt a kört, amely engem tisztelt meg azzal, hogy annakidején első elnökéül választott. Elhoztam hát egy kedves féltveőrzött emlékemet, az 1906 május 3-i erzsébetvárosi képviselőválasztás nevezetes okmányait és arra kérem barátaimat, őrizzék meg ezeket a papirosokat igaz kegyelettel. Azért hoztam ezt az ajándékot mintegy örökségül, mert ha én már nem leszek, nincs senkim, aki ezeket az okmányokat értékelni tudná, megőrizné. Ide hoztam hát íiégi barátaimnak és kérlek benneteket, őrködjetek gondosan felettük. 6199 név szerepel abban a választói névsorban, amely az emlékezetes erzsébetvárosi választáson leszavazott polgárok neveit tartalmazza. Sokezer derék magyar ember neve van itt. Ha e névsort lapozzátok, bizony úgy fogjátok érezni magatokat, mintha temetőben járnátok és a sok-sok név mintha egy-egy fejfa lenne az azóta elhaltak nagy temetőjében. Barabás Béla azután azt feteg'ette, hogy Kossuth Lajos politikai, Széchenyi pedig gazdasági értelemben követelte az ország függetlenségét. Kossuth elgondolása megvalósult, Magyarország, ha elcsonkítva is, ha sok véráldozattal és drágán is, de megszerezte függetlenségét. Sajnos, sok milliónyi magyar nem élvezheti ezt a drágán kivívott függetlenséget. Fájón, sokat szenvedve élnek az elszakított részeken és az anyaország, úgy látszik, keveset törődik sorsukkal. Ők azonban mindig és mindenkor hangoztatni fogják magyarságukat. TörhetetFELD OLY tisztit szárazon kosztümOhet. ®9íö- nijöhef. felöltőket. lesi minta szerint mindenféle ruhaneműt:: 'STiUS? 41 i ISI I VISU OKNEK NAGY KEDVEZMÉNY ? TELEFONHÍVÁSRA MINDEN TÉTELÉRT ELKÜLDÜNK! Gllár: VII.. THÖKÖLY-ÉT 33. SZÁM
