Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-02 / 13. szám
Független Budapest Budapest, 1930 április 2. 2 Galiérokát csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul ” Megváltás... írta : POSTA SÁNDOR Erről a szóról mindig az emberek szenvedése jut az eszünkbe. Nem jól mondom. Nem jut, hanem jutott az eszünkbe! A Megváltó alakja ügy él hívő lelkűnkben, mint a Szenvedés, akiben minden emberi bánat és szomorúság, az összes földi nyomorúság testet öltött, és mint a Szeretet, aki vigasztalásra és örökös reménységre másoknak a saját életét adta! Maf Az időknek csodálatos fordulását éljük! Körülöttünk az emberi szenvedések tengere viharzik. A történelemnek valami kegyetlen sorsfergetege korbácsolja tajtékzóvá a mi életünket. Ez a város, amely hosszú éveken át a gyászra érők, a halálra várók háborús siralom- háza volt, hihetetlen, elképzelhetetlen gyors ütemben a polgári élet temetője lett. A sok üres bolt, az elhagyott műhelyek, az elcsendesült munkaszobák — a kihalt polgári munkának megannyi kicsiny sírhelyei, köztük a munka elmúlt nagyságát hirdető díszesebb kriptákkal, feliratokkal: kiadó, megszűnik. S a polgári munka özvegyei és árvái nap- ról-napra szaporodnak. És mi, homokos partra vetett kagylói a magyar életnek: várunk. Homályosocló szemekkel, száradó agyvelővel, ráncos szívekkel várjuk: a munka Messiását! A megváltó Munkát, amely visszahozza a mesterlegények vidám énekét, az inasgyerekek füttyét, amely füstöt varázsol az elátkozott gyárkéményekbe, amely a kereskedők kézlegyintéséből újból barátságos hajlongást csinál, amely a gond-ok álmatlanságából, az egészséges fáradtság pihenését fakasztja. És mégis! Mikor egy milliós város el- kínzott polgársága ezt várja, akkor hónapokon keresztül arról folyik a szó, keletkezik a vélemény és ellenvélemény, hogy egy vasutat „megváltsanak-e“ vagy sem, Hát ne váltsák meg! ilyen megváltásra ma semmi szükség nincsen, Ha van rá pénz, vegyék meg. Ha van, minden esztendőben olyan két és félmillió pengő, amit nem kell termelő munkára fordítani, amit külföldi bankároknak nyugodt magyar és budapesti lélekkel ki lehet küldeni az országból, akkor tessék megvásárolni! Minden érv, amit e melleit felsorakoztatnak, megállja a helyét, Csak ezt a szót: megváltás, ne használja senki! Mert az, hogy néhány külföldi bankár és még egy pár úr nyugodtan fog ennek következtében aludni, még nem megváltás annak a pár százezer pesti polgárnak, aki kellő munka híján nem tudja a megváltott háziurak által szedett borzalmas házbért fizetni, akinek, hogy élelemre jusson, mindene a, zálogban van, s akinek a legbizalmasabb, mindennapos látogatója: az adóvégrehajtó. Mi pedig, akik ennek a városnak a terheit, ennek a polgárságnak a nyomorát ismerjük, legalább olyan jól, mint a vásárlókedvnek, azt mondjuk: ennek a városnak vásárolnia egy fillér árát sem szabad! Itt minden pénzt munkába, munkába és ismét csak munkába kell fektetni! Éppen elég volt már a közgazdasági hipo- krízisből, Ne papoljanak nekünk arról, hogy csal: rentábilis befektetésekre szabad pénzt kiadni, és hogy nem szabad a nem rentábilis befektetésekkel az utánunk következő nemzedéket terhelni! Egyetlen közgazdasági irreálitás van: az a munkátlanság! És egy felnövő nemzedék egyetlen igazi tehertétele: a nyomorgó apák! Vegye fontolóra mindenki, akinek a város pénzéhez, a főváros polgárságának a pénzéhez köze van, hogy minden vásárlásra költött fillérrel^ egy polgári munkaforrást töm el, amely bármilyen vékonyan csörgedezik is, mégis életet jeleni, és minden munkaalkalom, amelyet megteremt, egy-egy halni készülő polgári exiszlenciát kelt új életre! És ha megváltásról esik szó, ne juttassák eszünkbe a külföldi részvényeseket, gondoljunk mindannyian a munkátlanság dermedtségében did< i gö pesti polgárrá, a gondjaira, a ívnomo- rara, reményeire. Támasszuk fel közös erővel, egy akarattal- a keresztre feszített Munkát! ■ -------------,-y ■ , lO ETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. I Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sí. I I ELEhON : József 308—32 és József 308—31. A tanítói kinevezésekről szóló szakasz megszavazása a fővárosi iskolák államosítását jelenti A fővárosi törvényjavaslat tárgyalása során a Képviselőház megszavazta a hírhedt „Tanítói szakaszt“ — A Közgyűlés Képviselő tagjai pártKülönbség nélkül a szakasz ellen szavaztak i A fővárosi törvényjavaslat tárgyalása befejezéshez közeledik és talán már ezen a héten a parlament végez is a javaslat részletes vitájával- A felsőházban már nem fog olyan heves és elkeseredett ellenzékre találni a reform- javaslat, mint a képviselőházban és egészen bizonyosra vehető, hogy a felsőházi tárgyalás befejeztével még a húsvéti ünnepek előtt törvényerőre emelkedik az új fővárosi törvény. Most, a tárgyalások utolsó napjaiban folyt le a képviselőházi vita legérdekesebb része, mert a javaslatnak több fontos rendelkezése került tárgyalás alá. Újra nagy viharok voltak a fővárosi tisztviselők fizetése körül és Gás- párdy Elemér megismételte súlyos vádjait, melyek annakidején nagy port vertek fel. Teljes tárgyilagossággal állapítjuk meg, hogy felszólalása a kormánypárt részéről nagy visszhangra talált, ami újabb bizonyítéka annak az animozitásnak, amellyel a kormányzati rendszer a fővárossal szemben viseltetik. Hosszas vita és nagy vihar volt a hírhedttanítói szakasz miatt, amely kezdettől fogva egyik sarkalatosai) sérelmes pontja a fővárosi törvényjavaslatnak. A parlament közigazgatási bizottságában sikerült ugyan a kultuszminiszter vétójogát elvetni, de a belügyminiszter már akkor kijelentette, hogy ezt a rendelkezést fenntartja és a plénumban az eredeti szöveget fogja elfogadásra ajánlani. Érdekes, hogy ebben a kérdésben a fővárosi közgyűlés összes pártjai, még a Woff- és a Kozma-párt is összefogtak és a parlamenti képviselőik útján a végsőkig tiltakoztak az a u to noil) i af osztó rendelkezés ellen. Sajnos, eredménytelenül. A vidéki képviselők szavazatával törvénybeiktatták azt a jogot, hogy a kultuszminiszter beleszólhasson a fővárosi tanszemélyzet megválasztásába és lehetővé tették a kultuszminiszternek, hogy vidéki tanítókat ültessen be a magas nívójú fővárosi iskolákba. Gál Jenő rámutatott arra, hogy a kultusz- miniszter kegyeket akar osztogatni és korteskedik ezzel a remlékezéssel. Azt kívánta, hogy a tanítói kinevezés maradjon az autonómia hatáskörében. Petrovácz Gyula szerint ez a szakasz államosítja a fővárosi iskolákat, anélkül azonban, hogy az állam az iskolák fenntartási terhét is elvállalná. Ez a szakasz nem más, mint a főváros autonómiájának megalázása, vedóságos Gessler-kalap■ Mindenki, aki ezt megszavazza, csak mélyíti a szakadékokat a főváros és a kormány között. Buday Dezső is kárhoztatta a rendelkezést és követelte, hölgy feltétel nélkül a polgármesternek adják meg a kinevezési jogot, az autonómia jelölése alapján, Kozma Jenő felsorolta, hogy a főváros milyen összegeket költ iskoláira. Ilyen áldozatok mellett, meg lehet követelni, hogy a tanítókat legalább is a főpolgármester nevezze ki. Wolff Károly kijelentette, hogy igen nagy baj, ha ebben a kérdésben a vidéket szembeállítják a fővárossal. Veszedelmes lesz ez a rendszer, ha tovább építik, mert az autonómia önvédelemmel fog élni, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszában arra hivatkozott, hogyha neki felelnie kell a jövő nemzedék előtt kulturális ténykedéséért, akkor a tanügyekbe való. beavatkozásra való hatalom is kell. Budapesté)/ a kultuszminiszternek nincs hatalma tanügyi kérdésekben, pedig az ország intelligenciája és vagyona itt van elhelyezve. Hivatkozott arra, hogyha a vidéki tanító gyermekét magasabb iskolában akarja neveltetni, akkor Budapesten, vagy környékén akarja alkalmaztatni- Hasonló szellemben beszélt Scitovszky Béla belügyminiszter is, majd a szavazás során a többség 59 szóval 39 ellen megszavazta a törvényjavaslat eredeti szövegét. I A nyugdíjas tisztviselők újból való elhe- I lyezkedese körül is nagy vita volt. Mégis el- ' fogadták azt az előadói módosítást, hogy a I belügyminiszter indokolt esetben engedélyt \ adhat a nyugdíjasoknak is az üzemeknél való ; alkalmaztatásra. Halmos István és Fia ■ I kövezőmesterek és !■ Hafoffftaa'. Útépítő vállalkozók Csatorna-, út- és betonépítési vállalat BENEDIKT MARCEL OKLEVELES MÉRNÖK Budapest, V.. Zoltán u. ?. Tel.: Aut. 204-5? REIST SÁNDOR ónozó vallalata I Budapest, VII., Dob ucca 107. szám. (Sa át ház) Telefón: József 432-27. Postatakerékpénztári csekkszámla: 52694. WEWERKíl JÓZSEF li I villamossági és mechanikai F H 1 vállalata Budapest, I., Attila u. 47 | | rauda Károly «.Fia oki. gépészmérnök fűtési-, szellőzteiési- és egészségügyi berendezési vállalata Budapest, VI., Forgách ucca 20. Tel: Aut. 917-89 Uvegfestészeti és üvegmozaik műterem Palka József Magyarország ezüstkoszorús iivegfestó'mestere Budapest, Vili., Baross u. 59. Tel.: J. 302-28. Alapíttatott 1894 KARL FERENC szobrászmííterem és mííköipari üzem fej. Stucco mennyezetek, épületdíszek, figurális ^ 6^“ és ornamentális szobräszmunkak W' BUDAPEST, III., TÍMÁR UCCA 20. TELEFON: 622-93 Fein Márton műasztalos, speciális JHlandó bútorraktár ! fe hé r b út o r készítő Az autonómia az utolsó 10 év alatt a tanítói választások körül ;i legkifoigástalanabbul működött. A főváros 40 milliót áldoz tanügyi célokra, meg lehet tehát az a joga, hagy maga vála s sza t a ni tó i t. közérdekről itt nincs szó a kormány részéről, legfeljebb személyi és hatalmi szempontokról. Budapest, V., Báthory-u. 19. Tel.: Jiut. 162=10 Ehrenrelch Dániel íépészméoiö^ mérnöki iroda elektrotechnikai vállalata Budapest, VIII., Baross-tér 3. Telefon: J. 435-461 I iÉf O. M.T. K. védjegyül palacktejben az erö| MMWVAMMMIMI
