Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-15 / 2. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláris ^évfolyam 1930 január 15 2. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. " "" !!!■ ■ Ml ■ — IMII 11 II ■■■■■■ !■! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postafakarékpénztári csekkszámla: 45476 De profundis A szociális tevékenység elsősorban társadalmi feladat és nem hatósági. Ezt nem mi mondjak, hanem a belügyminiszter, aki ezt az alapigazságot nem győzi elég sokszor hangoztatni, valahányszor előveszi vörös ceruzáját, hogy töröljön a fővárosi költségvetésben. És töröl, töröl, mert a jótékonyság szerinte elsősorban nem törvény- hatósági, hanem társadalmi kötelesség. Tény, hogy kevés nagyváros fejt ki hivatalosan olyan intenzív szociális munkát, mint Budapest. Viszont az is tény, hogy nincs még egy olyan városa Európának (Amerikáról itt nem is beszélhetünk), ahol akkora lenne a nyomorúság és olyan elenyészően csekély a társadalomnak segítésre való képessége. A belügyminiszternek igaza van teóriában, sőt igaza van a valóságban is, ha például Amerikáról vagy. Angliáról van szó. De nincs igaza, amikor Budapestet korholja, fedi túlzott meleg szíve miatt és a költségvetésből elsősorban azokat a tételeket metéli ki, amelyek könyöyadományokat nyújtanak komoly segítség helyett a megalázott magyar társadalom egyes rétegeinek. Nyolcvan pengőt kap egy hónapra egy úgynevezett szellemi szükségmunkás és ezt a nyolcvan pengőt négy hónapig kapja. Ezért a nyolcvan pengőért még dolgozni is kell. Tehát ellenszolgáltatást is ad a szorSii- lisan felsegélyezett szellemi munkás, sőt uzsora-szolgáltatást, mert hiszen az amerikai napszámos legalább 6—8 dollárt kap naponkint és kétnapi munkával feltétlenül megkeresi azt az összeget, amit az óriási protekcióval munkához juttatott szellemi szükségmunkás egy hónap alatt keres meg — részvétalapon, azért, mert Budapestnek van szíve. Ezt az akciót nevezi könnyelmű gazdálkodásnak a hél ügyminiszter (egyebek közt) és minden évben ezer meg ezer vágyakozó, drukkoló ember remeg azért, hogy lesz-e szellemi szükségmunka, amelyhez hozzájuthat esetleg, az esetben, ha elég jól tud tülekedni, hogy az ezerek közül bejusson a boldog százak közé, akik ennek az inségak- ciónak az áldásaiban részesülhetnek. Az a szörnyű röntgenkép, amelyet ez az inségakció mutat fel évről-évre az úgynevezett intelligens magyar középosztály nyomorúságáról, ma már úgy hat, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A társadal- pnílag lecsúszott ember lassankint megszokja az alacsonyabb, züllött.ebb környezetet és lelkileg hozzáidomul. Mi már természetesnek, magától értetődőnek látjuk a magyar középosztály anyagi és lelki delelassziíi- káltságát, megszoktuk és eszünkbe se jut, hogy magunkat is azzal a mértékkel mérhetnék, mint az angolt vagy az amerikait. Hogy ugyanolyan igényekkel léphetnénk fel, mint ők, mert hiszen -ők is csak emberek épúgy, mint mi, épúgy a tüdejükkel lélekze- nek és gyomrukkal emésztenek. Havi nyolcvan pengőért lövészárokbeli közelharcot folytatnak ezerek. És ha havazni kezd — sajnos, ebben az évben még az ég sem pártolja a közép-osztályt —, akkor száz meg száz tanult, intelligens emberben kél fel a reménység: hátha?... Hátha lehull az égből néhány napszám, hátha sikerül hóka- parási munkát kapni és néhány pengővel egy-két hétig prolongálni azt az életet, amelyet a sors a mai, Budapesten élő szerencsétlen rabszolgának juttatott?! Innen a mélységből kiáltunk fel a belügyminiszterhez, hogy nézzen, körül, amikor a költségvetés inségakcióit és egyéb szociális flastromait akarja kivakarni, és gondolja meg, mit csinál. Ne hivatkozzék arra, hogy Budapest szociális tevékenysége nagyobb, gondosabb, mint a többi európai városé. Nézze meg a röntgenképeket, amelyek azt mutatják, hogy nincs betegebb város a világon, mint a miénk, nincs elesettebb, reménytelenebb pária, mint az intelligens magyar polgár és akkor vegye csak elő a piros plajbászt. Ez a kérésünk 1930 januárjában, amikor nem hull a hó és a főváros százezreket takarít meg ezen a címen. A legszomorúbb százezreket. Érdekes komplikációk a fővárosi relorm parlamenti vitájának folytatása körül Bethlen miniszterelnök hazaérkezése után döntenek a fővárosi reform sorsáról A fővárosi reform parlamenti vitájának folytatása körül érdekes komplikációk támadtak. Legutóbb megírtuk, bogy vezető kormány- párti körökben felmerült az a kérdés, nem volna-e célszerű a fővárosi reformot egyelőre levenni a napirendről és ezzel a rendkívül kiéleződött politikai ellentétek eloszlatását célzó törekvéseket támogatni. Ezek a hírek onnan származtak, hogy Scitovszky Béla Joeliigymi- uíszter az őt ért támadások miatt erősen elkedvetlenedett és hír szerint, felajánlotta lemondását. Politikai körökben Darányi Kálmán miniszterelnökségi titkárt, vagy Puky Endrét, a képviselőház alelnökét emlegetik utódjául. A kulisszák mögött érdekes tanács közinek indultak meg azokról a feltételekről, amelyek mellett az új belügyminiszter átvehetné a fővárosi törvény képviseletét. Teljesen megbízható kormánypárti körökből kaptuk azt az értesülésünket, hogy a belügyminiszterjelöltek nem voltak hajlandók teljes egészében magukévá, tenni a fővárosi reform törvényjavaslatát és így csak egy megoldást lehet elképzelni: Scitovszky Béla belügyminiszter helyén marad a fővárosi törvény életbelépéséig. Ebben az ügyben egyébként végleges döntés még nincsen. A hágai konferencia eredményétől függ, hogy a kormány forszírozza-e továbbra is a fővárosi törvény tető alál hozatalát, vagy pedig egy politikai treuga dei kedvéért ezt a nem. sürgős törvényjavaslatot visszavonja. A döfné.-- Bethlen István gróf miniszterelnök kezében van és így csak a hágai konferencia befejezése után dől el a fővárosi reform sorsa, mint ahogy a képviselőház összehívása ügyében is csak Bethlen hazaérkezése után fognak i dönteni. Interpellációk és választások a szerdai közgyűlésem Elöljáró-választás és tiszti ügyészi választások B. Virág fi Géza interpellációja a városi biztosítások dolgában Az új évben szerdán van az első közgyűlés és bár a tárgysorozat nem tartalmaz nagy- jelentőségű pontokat, a bizottsági tagok mégis nagy érdeklődéssel néznek a mai ülés elé. Nyilvánvaló, hogy az előljáróválasztás iránt nyilvánul meg a legnagyobb kíváncsiság, mert az állásért elkeseredett harc fog folyni és az utolsó percig sem lehet megjósolni, hogy Holtzspach Ödön, Márkus József és Tatár Béla közül ki kerül ki győztesen az összecsapásból. Valószínű, hogy a jelöltek vissza, is lépnek és e három főjegyzőnek engedik át a végső harcot. Alkalmasint ezen a közgyűlésen ez lesz az utolsó alkalom, hogy ^ elöljárót, vagy ezzel egyenrangú főtisztviselőt választhatnak és így a városatyák között is nagy propaganda folyik, hogy szavazatukat ez utolsó alkalommal kinek javára gyakorolják. A tiszti ügyészi állásnál Hermann Sándor pályázik a legtöbb sansszal, míg az alügyészi állásért Földes Pál, Feigler Sándor és Jablon- kay Géza mérkőznek nagy esélyei. Itt épúgy nem lehet megjósolni a választás eredményét, mint az elöljárói pozíciónál. A hét tisztiorvosi állás közül ma csak kettőt töltenek be, azt is két részletben, mert a törvény előírása szerint egy közgyűlésen csak egy tisztiorvos választható. Ilyenformán a hét állás betöltése több közgyűlésen, hosszabb idő alatt fog megtörténni és a választásnál a rangsor lesz az irányadó. Égyébként a mai közgyűlésen egész sereg érdekes interpelláció szerepel a napirenden. B. Virágh Géza a városi biztosítási szerződések legutóbb történt kiadását teszi kritika tárgyává. Kabakovits József az elnöki ügyosztály egy vásárlási tevékenység-ét tárja a nyilvánosság elé és az összeférhetetlenségi törvény alkalmazásút fogja kérni. Másik interpellációjában^ azt kifogásolja, hogy egyes tisztviselőket mások javára hátrább rangsoroznak, miáltal az ihető- ket helyrehozhatatlan károsodás éri, Bechtler Péter kifogásolja a szénatéri szerdai hetipiacok megszüntetését és a Batthyány-téri vásárosornokba való áttelepítését. Vámbéry Rusztem a főváros levegőjének megjavítása érdekében interpellál. Elek Hugó azt kifogásolja, hogy a Rákócziid! Kis Rókust le akarják bontani és helyette nagy költséggel gázgyári igazgatósági palotát terveznek. Ugyancsak kifogásolja, hogy a. Beszkár jelentékeny összeget akar fordítani a Rákóczi-úti sínek középre ^ való áttekintésére, ahelyett, hogy a tarifát mérsékelné. Latinák Jenő a nem monopolisztikus üzemek megszüntetését és a városi közmunkák sürgős kiadását követeli. Farkas Zoltán a nyilvános uecai villaiy- órák külföldről való beszerzéséről interpeTál és sérelmezi, hogy a főváros e nagyösszegű megrendelésnél mellőzni akarja a hazai ipart. Ezeken kívül még néhány kisebb-nagyobb fontosságú interpelláció fog a közgyűlésen elhangzani. ■ Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIOM Slív- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfiirdók.
