Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-02 / 40. szám
2 « \ Függeilen Budapest 1929. október 2. Dr. Brody Ernő. Arról tehát nézetem szerint szó sem lehet, nagy a telekértékadónak azt a formáiéit állítsuk vissza, amely 1920. előtt volt érvényben. Ez az adónem or^ nélkül sújtja azt a kispolgárt, aki megtakarított pénzéből szerzett magának egy telket, de a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között nem tud építkezni, Ezt a telektulajdonost a nehéz pénzügyi helyzet miatt nem sújthatom adóval, mert építkezni nem tud, akai- milyen magas telekértékadóval akarjuk is rákényszeríteni. Az lesz a vége, hogy kénytelen lesz eladni a telkét. Ebből a felfogásomból következik, hogy szívesen üdvözlöm azt a telekértékadót, amely a főváros belső területén fekvő ki nem használt ingatlanokat sújtaná abból a célból, hogy ezeken az ingatlanokon megkezdődjék az építkezés. Or. Bródy Ernő,] a Községi Demokrata Párt elnöke: — Az idei költségvetési vita- ban megismétlői tavalyi indítványomat, amely a telekérték- adó bevezetését célozza. Tavaly a közgyűlés határozatot hozott, hogy a főváros tanácsa készíttesse el a katasztert. Ennek a határozatnak az volt a célja és az volna egyenes konzekvenciája is, hogy a főváros tanácsa konkrét javaslatot készítsen az 1930. költségvetési évre vonatkozóan a telek- értékadó bevezetéséről. Minthogy a kisembereket sújtani nem akarjuk, én indítványozni fogom, hogy egy_ alsó értékhatárt állapítsunk meg, amelyen alul telekérték- adó nem szedhető. Úgy képzelem el a dolgot, hogy az 5,000 pengőnél kisebb értékű ingatlanok után telekértékadót szedni nem szabad. Azt a felfogást azonban, hogy a külterületen nem kell telekértékadót szedni, mert nem érdek a külterjes fejlődés előmozdítása, nem írom alá, ellenkezőleg az a nézetem, hogy a külterületeken kell elsősorban rákényszeríteni az embereket az építkezésre, mert nekünk nem bérkaszárnyákra, hanem kertes lakásokra van szükségünk. Ebben az értelemben javasolom a telekértékadó bevezetését és pedig a most felfüggesztett szabályrendelet értelmében félszázalékos kulcs mellett. Ezen az alapon 1918-ban tizenhat millió aranykorona volt a főváros bevétele. Azóta a telkek értéke erősen leszállóit körülbelül a felére, alig csalódom tehát, ha nyolcmillió pengőben állapítom meg a várható bevételt. Erre a nyolcmillió pengőre pedig nagy szükségünk van, hiszen a Rókus-kórház felépítésének a költségeire mindössze kétmillió pengőt vett fél a tanács a költségvetési tervezetbe. Dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke: — A telekértékadó bevezetésénél vigyázni kell. Nekem az a véleményem, hogy csak a főváros belső területén szabad a telekértékadót bevezetni, a külterületen azonban a telekértékadó bevezetésével senkit sem szabad sújtani, egy'részt azért nem, mert itt főként kisembereknek vannak telkeik, másrészt azért, mert a külterjes építkezést meg kell akadályozni. Ha a perifériákon új városrészek alakulnak, akkor mindenki közmüvek építését követeli majd a fővárostól, ezeket a követelő- léseket pedig a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetünkben nem teljesíthetjük. Dr. Posta Sándor. A szociáldemokraták álláspontját a következőkben ismertették munka- társunk előtt* — A szociáldemokrata párt részéről most is indítványt fogunk előterjeszteni, éppúgy mint tavaly — a telekértékadó bevezetésére. A legnagyobb felháborodással és megdöbbenéssel értesültünk ugyanis arról, hogy a főváros tanácsa elejtette a telekértékadó bevezetésének a tervét, sőt ezen a címen egyetlen fillér sem szerepel a költségvetési tervezetben. Tavaly határozatot hoztunk, amit a tanácsnak respektálnia kellett volna. Dr. Pósta Sándor, a Dolgozó Polgárok Pártjának elnöke így nyilatkozik: Adórendszerünk annyira komplikált és olyan sokoldalú, hogy teljesen indokolt az irtózat és idegenkedés mindenféle újabb adóformától. Nem is szólva arról, hogy a legkülönbözőbb adóterhek milyen súllyal nehezednek a polgárságra. Abban az esetben azonban, mikor a községi háztartásban a szükséges munkaalkalmak megteremtésének deficitje jelentkezik, a kommunális politikusnak csak egy feladata lehet. Keresnie kell a biztosítékát annak a fedezetnek, amely a szükséges munkalehetőségeik, más szóval a beruházások megteremtéséhez alkalmas. Ha a főváros költségvetését figyeljük, azt találjuk, hogy a legnagyobb erőfeszítés és jóakarat mellett sem tud a főváros olyan költségvetési helyzetet teremteni, amely a főváros polgárságának elegendő munkalehetőséget biztosit. Ke felejtsük el, hogy a törölt beruházási tételek nemcsak azt jelentik, hogy régóta szükséges kulturális, szociális, egészségügyi értékeket kell újból elhanyagolnunk, hanem iparnak, kereskedelemnek és ezzel sok munkanélkül sínylődő foglalkozási ágnak munka és vállalkozási reménységeit törjük le! A munkaalkalmak ily fenyegető deficitje esetén kötelesség a még rendelkezésre álló jövedelemforrások fölkutatása! Ilyen ki nem használt jövedelemforrás a telekértékemelkedésből előállott többvugyon. Ennek a közművek által automatikusan keletkezett értéktöbbletnek a megadóztatása — dacára régi angol eredetének — nálunk sem új gondolat, de nem is új adónem, csupán fölfüggesztett adózás! Hiszen már az 1886. évi XII. t.-c. 132. §-a megadja a jogot a városoknak a betterment behozatalára. De még az 1871. évi XLII. t.-c. 7. §-a is tartalmaz hasonló gondolatot, mikor a nagy- körútról szóló törvényben a „kisajátítási járulékról“ intézkedik. Uj adóról tehát nincs szó, ezzel érvelni nem is lehet, csupán új vagy jobban mondva eddig megkímélt adótárgyakról, illetve adóalanyokról beszélhetünk. Az sem vitás, hogy a fennálló adórendszerünk mellett, mikor a termelésből, a munkavégzésből és a fogyasztásból származó adózás jelenti az adójövedelem túlnyomó részét, igazságos dolog-e a tulajdonnak olyan ér téli javulását, a vagyonnak azt a szaporulatát adó alá vonni, amely a tulajdonos munkáján és érdemén kívül keletkezett. Keletkezett másoknak, a nagyközösségnek munka és termelés által létrejött adóalapjából beszedett adófillérekből. A telekértékadó beszedését meg kell újból kezdeni, mert jól sikerült telekspekulációból, szerencsés ingatlanmanőverből részesedést nyújtani a köznek föltétlenül igazságosabb és méltányosaidr hozzájárulás a közterhekhez, mint a pinkarészes<klés! Mint e nyilatkozatokból, kitűnik — a főváros pénzügyi bizottságában és a közgyűlésen nagy viharok várhatók a telekértékadó körül. M VI., Vilmos császár-űt 33. SCHOFER ERNŐ ÄM?10 Budapest, VIII., Horánszky-utca 25. sz. Telefon: József 378-92. Alapítva: 1911. évben. Mindennemű e szakba vágó munkák ízléses kivitelben eszközöltetnek. H ERCEG és VERHOVINA festő, mázoló és bútorfényező BUDAPEST, V., VISEGRADl-U. 12. Telelőn : Aut. 270-86 TAPÉTARAKTÁR, MENNYEZETDÍSZ-GYÁR ZIMMERMANN ÉS LOVÄSZ FESTŐK ÉS DÍSZÍTŐK Telefon: József msi. Budapest, VII., Almássy-lérl6 IB.llilBÍ Kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Tel.: Kőbánya 74-84. Goldberg Salamon fényezőüzem. Elvállalja fa- és vasbútor fényezését, fürdőkádak zománeo- c ,Í.,T ,, Pest, VII., Vörösmarty-u. 11 a és Dob-u. 100. zolid árak ! Telefon : József 381-16. Szolid árak! SZOBAFESTŐ- ÉS MÁZOLÓMESTER GUTH PÁL BUDAPEST, VH, LUDOVICEUM-UTCA 4. SZÁM. TEI.EFON : JÓZSEF 355—94. FISCHER ES HARTMANN mázolómesterek ts festékkere&keilök Budapest, IV., Képíró-u. 3. — Tel.: Aut. 847—73. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. Máfyássy Antal és Fia (Cégtulajdonos: Mátyássy Rezső) MÁZOLÓ- ÉS FESTŐMESTER Budapest, IX., Füzér-u. 17/A. Telefon: József 358-40. FAZEKAS MIKLÓS cégfáblafestő Budapest, X., Gergely-utca 29. Telefon: Kőbánya 570. I#S O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ KDNZ JÓZSEF és TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, IV. kertllet, Szervita-tér 4. Telefon: Aut. 827— 09. Vászon- és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. Pusztaszeri- és Lublói-úton 90-180 öles telkek, bérházra is alkalmasak, jutányosán, esetleg részletre. Csillaghegyen telkek 10 százalék lefizetéssel ót évi részletre kaphatók. „MONTANA“ ingatlaniroda Budapest, III., Lajos-utca 9. szám. Telefon : 606 -15. Fürlinger János iparművész, szobafestő- és mázolőmester Budapest, I. kér,, Márvány-utca 11. szám. SUGARY IMRE FŐZELÉK- ÉS HALKONZERVGYÁRA BUDAPEST, VI., SZEGEDI-ÚT 18, TELEFON: LIPÓT 916-99. Krámer Adolf mázölómesier Budapest, I. kerület, Lágymányosi-u. 4. szám. Telefon : Lá. 19 — 33. KAUTNIK JÓZSEF szobrász-mester, épület-, műkő- és stuckomunkákra BUDAPEST, EX., BOKRÉTA-UTCA 21. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: Aut. 530—03. Özv. Biberál Józsefné ■'■^al-"-57-k------------------------—..——— Budapest, —— II.,Ostrom-u. 14. pala- és cserepfedo - mester telefon:a.bi3-20. WALSER FERENC Tűzoltási szerek és szivattyúk gyára, harang- és fémöntőde, közfertőtlenítő, köztisztasági szerek BUDAPEST, VI., LOMB-U. 34—36. Telefonszám: Lipót 913—46. NAGY GYULA lakatosárugyára BUDAPEST, Vili., Kőris-utca 10. sz. (Telefon : J. 348— 15. APOR ES SZŰCS FÉMEK ÉS MŰSZAKI ANYAGOK VÁLLALATA Budapest. V., Váci-út 10. — Telefon : 277—18, 277-22. Mérnöki Szaküzlet A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R.-T. ELADÁSI OSZTÁLYA BUDAPEST, IV., Múzeum-kőrút 41. TELEFON : AUT. 860-96. donAth József gépgyár és vasöntöde, faipari és bőripari gépek gyára, nyomóidomok, csatornázási vasszerelvények ÚJPEST, VÁCI-ÚT 27. és BAROSS-UTCA 6-8. Telefon: 920—00 és 901-24. RÖNTGEN TARTOZÉKOK FARKAS GYULA röntgen- és orvosi műszer üzemében Budapest, VII., Stefánia-út 5. Telefon: J. 399-42. Dr. Kozma Jenő.
