Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-26 / 26. szám

1929. június 26. Független Budapest 3 WEISZ JÓZSEF és FIA BUDAPEST, V., HONVÉD-UTCA 38. - Alapítási év: 1869. Őszre marad a főváros biztosítási ügyeinek tárgyalása. A pénzügyi bizottság elhalasztotta az önbiztosítás tárgyalását. — Óriási összegeket keresnek a biztosító társaságok a mai rendszer mellett a fővároson. Közel két éve követeli a főváros közgyűlése a városi biztosítási rendszernek új alapokra való helyezését, B. Virágh Géza bizottsági tag a törvény­hatósági bizottságban több indítványt és interpel­lációt terjesztett elő ebben a tárgyban és javaslatai alapján a tanács el is határozta a biztosítási ügy gyökeres reformját. Édes Endre tanácsnok, a város gazdasági ügyosz­tály vezetője, Udvary Mihállyal, a gazdasági hiva­tal vezetőjével együtt az egész kérdést felölelő nagyszabású előterjesztést tett erre vonatkozóan. Az előterjesztés megállaptja, hogy a főváros az eddigi biztosítási rendszer mellett hatalmas összegeket dobott ki, mert a feldolgozott adatok azt mutatják, hogy a főváros által kifizetett nagyösszegü biztosítási dijaknak csak 18%-a térül vissza kártérítések címén. Ha figye- lémbe vesszük, hogy a főváros évente közel 300,000 pengő biztosítási díjat fizet, elképzelhető, hogy évek hosszú során át a város milyen hatalmas összege­ket fizetett ki a biztosító intézeteknek a nélkül, hogy ennek hasznát látta volna. Kétségtelen, hogy az önbiztosítási rendszer mellett idővel a főváros óriási megtakarításokra tesz szert. Azért mondjuk, hogy idővel, mert egyelőre az ön­biztosítási alap megteremtéséért áldozatokat kell hoznia. Mint ismeretes, a tanács azt javasolta, hogy a főváros 1930. január 1-től számított 6 év múlva tér­A Független Budapest legutóbbi számában emlé­keztünk meg az útépítkezés világforradalmáról s rámutattunk arra, hogy új útépítési eljárások foglal­koztatják ma elsősorban a modern nagyvárosok vezetőségét. Rég beigazolódott igazság, hogy a köz­lekedési lehetőségek megkönnyítése és ezen az alapon a jó úthálózat egyik legfontosabb előfeltétele országok és nagyvárosok fejlődésének. Budapest a múltban is sokat áldozott az utak kiépítésére, de újabban hatványozottabb mértékben folytatja ezeket a kamatozó befektetéseket, amelyek nemcsak a város fejlődését mozdítják elő, hanem a tekintélyes közmunkák révén a gazdasági élet fellendülését is erősen támogatják. A főváros jövő évi költségvetésében különösen nagy súly esik az útépítések és útjavítások pro- grammjára és ha a közgyűlés honorálni fogja a városi vezetőségnek e téren tanúsított bőkezüséigiét: jelentős összegek kerülnek e közmunkák útján a gazdasági élet vérkeringésébe. Uj utak építésére és meglevők karbantartására ugyanis a főváros a jövő évben kerek 20 millió pengőt szándékozik költeni. Megkérdeztük Molnár László tanácsnok-helyettest, az útépítési alosztály vezető­jét a nagyszabású Programm felől s a következő információkat kaptuk: — Ügyosztályunk elsőnek tárgyaltatta le az illetékes bizottsággal a jövő évi költségelőirány­zatot. Progarmmunk az ideihez képest jelentéke­nyen bővült s ha az illetékes fórumok a szükséges költségeket véglegesen engedélyezik, a főváros útügyi viszonyai hatalmas lépéssel fognak előre­haladni. A mi igyekezetünk az volt, hogy a szük­ségleteket a lehetőséghez 'képest kielégítsük s bár a költségvetés végösszege az ideinél 2'5 millióval többet irányoz elő, ez kizárólag annak következ­ménye, hogy sokkal több és az ideinél nagyobb arányú munkát akarunk végrehajtani. A személyi kiadások egy fillérrel sem emelkednek l és ez iá azt igazolja, hogy a költségvetésbe felvett összegeket mind produktív célokra kívánjuk fordítani.- Rátérve a költségvetés ismertetésére,, köz­löm, hogy programmunk szerint a jövő évben új utak építésére 12,412,000 pengőt akarunk felhasz­nálni az idei 9,200,000-rel szemben, míg a meglévő utak karbantartására 0,596,000 pengőt, mintegy fél jen át az önbiztosításra. E hat éves idő alatt nyilvá­nos versenytárgyalás útján gondoskodjék a vagyon­tárgyak előnyös biztosításáról, egyidejűleg pedig évente 200,000 pengőt fordítsanak az önbiztosítási alap megteremtésére. A veszélyesebb üzemek csak később térjenek át az önbiztosításra, amikor már megfelelő tőkeerősségű alap áll rendelkezésre. Úgy volt, hogy a biztosítási ügy még a nyári szünet előtt döntésre kerül és a tanács az épületek új felbecslését megkezdheti, amelynek alapján a 6 éves átmeneti biztosításra a nyilvános verseny- tárgyalást kihirdetheti. A pénzügyi bizottság várat­lanul levette a kérdést a napirendről, úgy, hogy az ügy tárgyalása őszre marad. Attól tartunk, hogy ősszel már nem lesz elé® idő az ezzel kapcsolatos hosszadalmas munkálatok el­végzésére és a versenytárgyalást sem lehet majd e miatt idejében kiírni. Ez esetben az egész tervezetet felborulás fenyegeti és a főváros kénytelen lesz egy évre újra meg­hosszabbítani a mai feltételekkel a biztosítási szer­ződéseket. Mondanunk sem kell, hogyha ez az eset bekövetkezik, a mulasztás tetemes kárt jelent a vá­rosnak, amely immár két év óta amerikázik a bizto­sítás kérdésének a közérdek szempontjából való helyes megoldása körül. Felvetjük újból a kérdést: Kinek, vagy kiknek az érdekében történik ez? millióval kevesebbet mint ebben az évben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebb útkarban­tartást fogunk végezni, csupán könyvelési techni­kából keletkezik ez a költségcsökkenés, miután a kőanyagbeszerzésre fordítandó összegek — ame­lyeket eddig ezen a címen számoltak el — most más tételt terhelnek. Végeredményben az utak karbantartására is fél millióval többet költünk, mint idén. — A 12*5 millió pengős új útépítési költségve­tésben a legnagyobb összeggel, 1,800,000 pengő rendkívüli előirányzattal szerepel a ceglédi vasútvonal átépítésével kapcsolatban az útátjáró megszüntetésének költsége. Reméljük ugyanis, hogy a halálsorompók meg­szüntetésére a jövő évben sor kerül. lA kő- és aszfaltburkolatok építését a jövő évben forszíro- zottabb tempóban hajtjuk végre. Az idei 3 millió­val szemben jövőre 5ő milliót költünk ilyen bur­kolatok létesítésére, míg a makadámútok építésére szintén közel 3 milliót fordítunk, ami fél millióval több mint az idei hitel. Egyébként terveink szerint kő- és aszfaltburkolatot a következő utcák kap­nak: Alkotás-utca, Győri-út, Enyedy-utca, Német- völgyi-út, a fogaskerekű vasút „Erdei iskola“ ki­térőjéhez vezető út, a Gellért-tér, a Lenke-út, a Budaörsi-út, a Kaszinó-, Nándor-, Kard-, Raktár-utca, a Bécsi-út, a Szél-utca, a Viador-utca, a Szentendrei­ét, a Királyi Pál-utca, a Deák Ferenc-rér, a Rudolf- rakpart, a Klotild-, a Markó-, Ipoly-utca, a Hungária-körút, a Sajó-utca, Kisdiófa-utca, a Kerepesi-út, az Eszterházy-utca, a Mária- és Horánszky-utca, a Bakáts-tér, az élelmiszer nagy­vásárhoz vezető kikötői főút (amely egyedül 600,000 pengőbe kerül), a Knézich-utca, a Sorok- sári-út, a Kinizsi-utca és a Pongrác-út. — Makadámútokat tervezünk a következő he­lyeken: a Diósárok-, az Érdi-, az Istenhegyi-, a Hieronymi-, a Németvölgyi-, a Magyarádi-úton, a Lisznyai-utcában a Derék-utcában, a Daróczy- úton, a Prímásbástyán, a Késmárky-, Vincellér-, Eszter-, Mész-, Bimbó-, Borbolya-, Hidász-, Harigitta-utcákban, a Pasaréti-úton, a Laktanya­utcában, a Perényi-úton, a Berkenye-, Csata-, Taksony-, Frangepán-, Jász-, Szőnyi-utcákban, a Komáromi-úton, a Fűrész-, Bácskai-, Szent Do­monkos-, Szacsvai-, Vaspálya- és Cserkesz-utcá­ban, a Szentmihályi-utcában és az Alberti-irsai- úton. Ezenkívül! az erősen leromlott útburkolatok átfektetésére további 1,100,000, a vízzel kötött makadámburkolatok bitumenes átépítésére 500,000 pengőt vettünk fel a költségvetésbe. A mentő­szigetek számát is erősen szaporítjuk s a gyalog­DUDAPEST, VI., TERÉZ KORÚT 43. SZ. járók veszélytelen közlekedésének biztosítására a forgalmasabb helyeken speciális átjárókat cpi- tünk. Ezek költségére 50,000 pengőt akarunk for­dítani. — A meglevő utak fenntartására és javítására 9-6 milliót költünk és reméljük, hogy a leromlott úthálózatot sikerül jókarba helyezni. Folytatjuk a villányiúti déli vasúti aluljáró kibővítését és az úti hengerelők részére gépszínt építünk 80,000 pengőért. Tekintve a nagyarányú új útépítkezést, a burkolójárulékból eredő megtérítés is 1,900,000 pengőre fogja emelni bevételünket, ami 700,000 pengővel több mint az idei. A Kőbányák sem pa­naszkodhatnak mert a jövő évi költségvetésben 4,366,000 pengőt irányoztunk elő kőbeszerzésre az idei alig 3 millióval szemben. A lárma a nemzeti vagyont csökkenti! Állapítja meg dr. Max Madhouse a Yale-egyetem hírneves professzora. Az On lármás irodája magánvagyonát pusztítja. A 6-os modellíí Remington Noiselles írógép csendet varázsol az irodájába. Országszerte díjtalanul bemutatja a REMINGTON ÍRÓGÉP R.-T. BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 12. Telefon: 218—09. és 212—85. VIGADÓ KAVÉHÁZ IV., Deák Ferenc-utca 2. VIGADÓ KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér. Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC. Ozékesfővá rosi ^ Pavillon Weingruber kávéháza 1/ÁROSLIGET Megnyílt PETÁUCI SAVA nyúvíz kitűnő gyógy- és borvíz gyógyít: gyomorégést, szívet, vesét, hurutot. Magyarországi főraktár; Budapest, VIII., Baross-utca 8T. sz. Telefon : József 365—14. Húszmillió pengő útépítésre. Molnár László főtanácsos, tanácsnokhelyettes ismerteti az űtépftés jövő évi programmját. — Minden téren javulni fognak a főváros útjai és közlekedési lehetőségei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom