Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-04-10 / 15. szám
1929. április 10. MgB—iPB—M Független Budapest 3 A főváros össies betétjeit a Községi Takaréknál koncentrálja. 20 milliós hitelkeret a Vásárpércztárraak. — A Vásárpénztár nem foglalkozhatäk bankszerü üzletekkel. A Községi Takarékgénztár megalakulása óta sokat tárgyalnak a város pénzfeleslegeinek gyiimölcsöz- tctéscről. Belekapcsolódott ebbe a kérdésbe a Duda- pesti Takarék és Vásár pénztár ügye is, amely a Községi Takarék létesítése, illetve a Vásárpénztár bankosztályának kiválása folytán “ elvesztette pénzügyi erőforrásait. A Vásár péjiz-tár: nagyszabású üzleteinek lebonyolításához ugyanis nagy forgótőkére van szüksége, am.it eddig az intézet bank- osztálya bacsátott rendelkezésére. Ennek kiválása után a Vásárpénztár itt maradt 500.000 pengős, alaptőkéjével, minden forgótőke nélkül, ami lehetetlenné tette további zavartalan működését. Ezért a pénzügyi bizottság 12-es bizottsága foglalkozott azzal a kérdéssel, miként lehetne a Községi Takarék és a Vásárpénztár között az üzleti összeköttetést biztosítani és a Községi Takarék útján a Vásárpénzíár részére szükséges forgótőkét rendelkezésre bocsátani. Hosszas tárgyalások után a tanács határozatot hozott ebben az ügyben és kimondotta, hogy a Községi Takarék 20 millió pengő forgótőkét adhat a Vásárpénztániak. Megállapította a tanács a Községi Takarék által a Vásárpénztárnak felszámítható kamatlábat is, amely 12 millió pengőig 6 és háromnegyed százalék, 12—15 millióig 7 százalék, 15—20 millióig 7 és fél százalék lehet. Egyéb költségeket a Községi Takarék a forgótőke után nem számíthat fel a Vásár- pénztárnak. A határozat értelmében a főváros egész vagyonával felel e 20 millió erejéig a Községi Takaréknak, az intézet' tehát a Vásárpénztárral szemben nem vállal kockázatot. A határozat arról is intézkedik, hogy a Vásárpénztár többé semmiféle bankszerü műveletet nem folytathat, üzletköre kizárólag a vásári tevékenységre szorítkozhat. A fővárosnak és a fővárosi üzemeknek is csak ilyen üzletekből nyithat számlát, vagy fogadhat el betéteket. A Vásár pénztár a Községi Takarékon kívül más intézettől hitelt sem vehet igénybe, legfeljebb abban az esetben, ha 20 millión felüli forgótőkére van szüksége és a többletet a Községi Takarék nem tudná részére folyósítani. Hogy a Községi Takarék a Vásárpénztár tőkeellátásában fennakadást ne szenvedjen, elhatározta a tanács, hogy a magánpénzintézeteknél és a bankoknál elhelyezett fővárosi betéteket, készpénzletéteket fokozatosan és teljesen visszavonja és a jövőben kizárólag a Községi Takarékpénztárnál gyümölcsözted a városi pénzfeleslegeket. Vonatkozik ez az árvaszékre. az összes községi üzemekre, így a Beszkárt-ra is, melyet a tanács határozatikig; szólított fel1 a rendelkezés végrehajtására.- A legutóbbi években lassan már megtétettek az első lépések a vízmüvek önálló vagyonkezelésének előkészítésére. Elkészült a múlt év végén az üzem vagyonleltára is, amely szerint a vízmüvek összes vagyonának értéke 20,545,346 pengő. A most küszöbön álló rekonstrukciós munkálatokba 11,365,000 pengőt fogunk befektetni, úgyhogy ezzel együtt az üzem vagyona megközelíti, majd a 32 milliót. Mindaz az ingó és ingatlan vagyon tehát, mely jelenleg a vízművek céljait szolgálja, a községi alapból kivonva, önálló vagyonkezelésre az üzemnek lesz átadandó.- A vízművek igazgatása a gáz- és elektromos müvekre érvényes szabályrendelet szerint fog történni. A javaslatot az üzemszervező, majd a pénzügyi bizottság, végül a közgyűlés tárgyalja. A vízművek önálló üzemmé alakul át. Borvendég tanácsnok nyilatkozik ai átalakulásról és ennek okairól. A városházán régen tervezik, hogy a vízmüveket önálló vagyonkezelésű üzemmé léptetik elő. Eddig is furcsa volt, hogy ez az egyik leghatalmasabb közüzem mint hivatal működött, ami gátolta szabad mozgásában és tevékenységére ránehezedett a bürokrácia nehézkessége. Most azután végre elérkezett az idő, amikor a vízmüvek önállósítása megvalósul. A vízvezetéki ügyosztály elkészítette az erre vonatkozó javaslatot, amit a tanács is letárgyalt és jóváhagyás végett az üzemszervező bizottság s a közgyűlés elé terjeszt. Az üzemszervező bizottság már a szerdai ülésen foglalkozik is a kérdéssel. Ez alkalomból felkerestük Borvendég Ferenc tanácsnokot, a világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetőjét, aki a vízművek önállósítása ügyében a következőket mondotta munkatársunknak:- A törvényhatóság életében elhangzott különböző felszólalásokban és indítványokban több ízben kifejezésre jutott az a kívánság, hogy a vízmüvek önálló vagyonkezeléssel rendelkező üzem legyen s így mentesíttessék mindazoktól a megkötöttségektől, melyek a jelenlegi közigazgatási hivatalként való megszervezettség mellett lépten- nyomon jelentkeznek és akadályozzák az üzem tevékenységének a kiépítését, feladatainak minél eredményesebb lebonyolítását. De nemcsak ez az elérendő cél. Az önálló vagyonkezelést a helyes gazdálkodás és a pénzügyi politika elvei gyakorlati szempontjai is mindinkább szükségessé teszik. A közigazgatási alapon való kezelés mellett ugyanis értékcsökkenési, újítási alapok létesítése az üzemi berendezések értékének leírása nem történhetik meg s az üzembe fektetett tőke hosszú éveken át állandóan eredeti értékében szerepelt. így azután meg nem felelő alapokból kiindulva, nemcsak a jövedelmezőség megállapítása nem ad tiszta képet, de még az üzemben fekvő vagyon tényleges értéke sem fedi a vagyonleltárban kimutatott értéket. Az üzemi vagyon egyre csökken, a csökkenő érték megfelelő pótlást nem nyer, minek következtében az üzemi berendezések teljesítőképessége, az üzem biztonsága, a gazdaságossága is egyre romlik. — A vízmüvekbe az idők folyamán 59,039,490 pengőt fektetett be a főváros. 1873-tól, amikor a vízszolgáltatás megindult, 1927-ig az üzem bevételi feleslege 106,089,986 pengő volt, amely 13,055.082 pengővel múlja felül azt az ösz- szeget, melyet a beruházott tőke törlesztésére, kamatozására s az újítási alap állandó javadalmazására kellett volna ez idő alatt fordítani. Ez azonban éppen az üzemek hivatali formában való kezelése miatt nem történt meg. Köztudomású, hogy az üzem gépészeti berendezései a több évtizedes használat folytán leromlottak és gazdaságosság szempontjából messze elmaradtak a technika fejlődése mögött. Az újítási alap hiánya tette szükségessé, hogy a halaszthatatlan rekonstrukciós munkálatok költségeit kölcsön útján biztosítsuk. Pénzt takarít meg, ha most szerzi be csillárszükségletét óriási mintaraktár áll rendelkezésére ELEKTRA csiliárgyár Dob-utca 42. Telefon : 426—77. mr Kérjen képes árjegyzéket. JESZE DÁNIEL autogén hegesztés, mindenféle automobil alkatrészek hegesztése Budapest, VII., Czobor-utca 67. sz., saját telepén. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNVVÍZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt 1 Telefon : Aut. 530-03. Baiczó Sándor mázoló-mester ElvállaEminden e szakmába vágó munkát ízléses kivitelben. Budapest, III., Lajos utca 85. Telefon : Aut. 624-28 PERZSASZONYEG vásárló közönségnek figyelmébe ajánlom saját érdekében, előbb több helyen érdeklődjön, azután forduljon SZAHAK AW ANE SI AN-HOZ W. kér-, Irányi-utca 21. sz. az udvarban. Telefon : Aut. 833-16. Művészies javítás, tisztítás, mosás Köztisztviselőknek árengedmény és fizetési kedvezmény! Seffer Antal tornaszerek- és sporteszközök gyára BUDAPEST IV., Kammermayer Károly-utca 3.’, IV., Kecskeméti-u. 14. Telefon: Aut. 891—31, Aut. 896-94. GYÁRT ÉS SZÁLLÍT: Svéd- és más rendszerű tornaszereket, elemi-, közép- és főiskoláknak, hadsereg, tornaegyesüle- tek, ortopédiai, intézetek, szanatóriumok és magánlakások részére. S ZŐDY SZILARD R szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel.: J. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. HUNGÁRIA 6UMMIPADL0 ízléses, tartós, higiénikus! Színben, minőségben elsőrangú! Készül sima és márványozott, gyönyörű színekben, folyóméterenként és kockákban. HUNGÁRIA“ Gummiárugyár Rt. Gyártja : Guttapercha és BUDAPEST — NAGYTÉTÉNY.
