Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-06 / 45. szám
6 Független Budapest 1929. november 6. Csak az anyagszertár útján fedezhetik ezentúl különböző anyagszükségleteiket a hivatalok és üzemek. Rendelet teszi kötelezővé az anyagszertár útján történő beszerzést. Az anyagszertár nyilvános versenytárgyalásokon fogja beszerezni az anyagokat. Nem régen számoltunk be arról, hogy a fővárosi ! anyagbeszerzések terén reform készül. Nem új dologról van szó, hanem egy régi, figyelmen kívül hagyott tanácsi határozat végrehajtásáról, amely előírja, hogy az összes hivatalok és üzemek a központi anyagszertárban tartoznak dologi szükségleteiket beszerezni. Ezt a rendelkezést idáig csak a legritkább esetben tartották be és a hivatalok és üzemek mind önállóan intézték beszerzéseiket. Mondanunk sem kell, hogy ez nem —"■“tett takarékosságra, mert az apró tételekben történő vásárlások sokkal többe kerültek, mintha központilag, nagy mennyiséget rendellek volna, és az árut azután osztották volna szét. A központi anyagszertár új vezetősége a legutóbbi időkben számtalan esetben beigazolta ezt a tényt és adatokat gyűjtött össze, amelyekből megállapítható, hogy egyes hivatalok és üzemek ugyanazt a cikket i kétszeres áron vásárolják, mint az anyagszertár. j Ezek az adatok tudomására jutottak a tanácsnak, I ban nívó és tartalom tekintetében mélyen alatta maradt az előző évek tárgyalásainak. Lehet, hogy a bizottsági tagok már fáradtak és ezért belenyugszanak aoba, hogy nem forszírozzák a reménytelen küzdelmet. Csakis ennek tulajdonítható, hogy érdemleges új ötletek nem merültek fel a pénzügyi bizottságban és a benyújtott indítványok nagy része sem tartalmaz lényegbe vágó előterjesztést. Mégis egész tömeg indítvány került a pénzügyi bizottság elé, amelyek nagyrészét a szokáshoz híven — kiadták a tanácsnak. Több indítványt azonban már a bizottság elfogadott, ezeket tehát végre is hajtják. Az elfogadott indítványok a következők: Bánóczy László indítványai: 17 óvodának gyermekotthonná való átszervezésére; az úgynevezett helyit unt érv elkészítésére; az ismétlő népiskola elavult típusának megszüntetésére; a tanügyi státus nyugdíjasai között indokolatlanul fennálló megkülönböztetés megszüntetésére; a főváros tulajdonát képező valamennyi iskolaépületnek használatba vételére,; a levente intézmény fenntartásának állami feladattá való minősítésére és az iskolakötelezettség korhatárának 14 évre való felemelésére vonatkoznak. Becsey Antal indítványozta, hogy a kiállítások célszerű elhelyezésére az érdekeltségek meghallgatásával a főváros mielőbb terjeszen elő részletes javaslatot, s hogy a polgári iskolai oktatás reformja tárgyában a tanügyi kormánynál tegyen sürgős lépéseket. Bresztovszky Ede indítványozta, hogy az elöljáróságok közegészségügyi és közbiztonsági szempontból rendszeresen ellenőriztessék a lakóházakat és kérje fel a főváros a vármegyét, hogy a pesthidegkúti és nagykovácsi országutakat legalább 10—10 kilométer hosszúságban portalanítsa. Dolgozzon ki a tanács Nagy-Buáapest közlekedési hálózatának kiépítésére vonatkozó programmot és azt legkésőbb a következő év május végéig terjessze a közlekedés- ügyi bizottság elé. Forduljon a föl dmível é'sügyi kormányhoz, az úgynevezett tilos területeknek a túrista- forgalom számára való felszabadítása iránt; keresse meg a kereskedelmi kormányt, készíttessen idegen- forgalmi célokat szolgáló levelezőlapokat1 Budapest és a környék nevezetességeiről; hívja fel az elöljáró- j Ságokat a szállodák állandó ellenőrzésére egészség- | ügyi és köztisztasági szempontból; tegyen lépéseket I a borravaló rendszer megszüntetése érdekében és az eredményiül március 15-ig tegyen jelentést a közgyűlésnek; kérje fel a közgyűlés a kormányt a vízumdíjak eltörlésére és a vízumnak kölcsönösségi alapon való megszüntetésére; dolgozzon ki programmot, miként siethetne a fővaros a válságban lévő magángazdaság segítségére, végül indítványt tett a városi vámnak a tranzitó- forgalom elősegítése szempontjából való reformjára. Büchler József indítványt tett a fíungária-körúti híd megépítése, a kőbányai téglagyári gödrök beteamely most gyökeres rendszerváltozást készít elő az anyagbeszerzések terén. Kötelezni fogják az összes hivatalokat és intézményeket, hogy mindennemű szükségletüket az anyagszertár útján fedezzék. Előre be kell majd jelenteni, hogy egy év leforgása alatt az egyes hivataloknak és üzemeknek előreláthatóan milyen természetű és milyen mennyiségű fogyasztási cikkekre van szükségük. Ezeket az árukat azután nagy mennyiségben, nyilvános versenytárgyalás útján fogja a központi anyagszertár beszerezni és a kívánt mennyiséget az egyes hivatalok között szétosztja. Óriási megtakarítást fog eredményezni, ez a rendszer és e mellett az intézmények megszabadulnak a beszerzés gondjaitól is. Az erre vonatkozó rendelet rövidesen megjelenik és az anyagszertár vezetősége annak nyomán egy- más után fogja kiírni a versenytárgyalásokat a szükségleti cikkek szállítására. metése ügyében, indítványozta, hívja össze a tanács a közlekedésügyi bizottságot és terjesszen elő javaslatot az egységes közúti tarifára vonatkozóan, továbbá dolgozza ki a tanács az üzemek beruházó programmját és intézkedjék nagyobb külföldi kölcsön felvétele iránt, lépjen érintkezésbe a tanács külföldi pénzcsoportokkal a Tabán beépítésére vonatkozóan és terjessze mielőbb a közgyűlés elé az üzemi alkalmazottak egységes nyugdíjszabályzatát. Ilovszky János javasolta, hogy a rendőrség útján záros határidőn túl tiltsák meg a főváros területén a vascibroncsos autók és pótkocsik közlekedését. Perczel Béla a farkasréti temetőben létesítendő kápolna költségvetésének az 1931. évi költségvetésbe való felvételét kérte. Scheuer Róbert indítványozta, hogy a bármily célra szolgáló közterületek bérbeadását egy ügyosztály hatáskörébe utalják. A tanácsnak több mint 50 indítványt adott ki a pénzügyi bizottság. Ezek közül érdekesebbek a következők: Bánóczy László az iskolai reggelizés általánosítását javasolta, továbbá az iskolaegészségügyi intézményeknek az iparostanonciskolákra való kiterjesztését. Becsey Antal a régi és az új nyugdíjasok közötti illetménykiilönbözet megszüntetését sürgette, javasolta továbbá, hogy a reprezentációs pótlékokat számítsák be a nyugdíjba. Bresztovszky Ede az autótaxi vállalatok terület- foglalási dijainak felemelését javasolta, valamint a törökutcai és dobutcai üres városi telekre játszóterek létesítését. Javasolta továbbá, hogy a villamos- szabadiégyeket vegyék revízió alá és indítványozta, hogy Kőbányán mielőbb építsenek népfürdőt. Bródy Ernő azoknak a nyugdíjasoknak a névsorát kérte, akik újra alkalmazást kaptak a fővárosnál és fizetésükön kívül a nyugdíjukat is felveszik. Búclay Dezső a pénztári státusnál új állások szervezését indítványozta és a kubikosok részére fészerszerű épületet kért. Büchler József a Schmidt Miksa-félc ajándék dolgában sürgette a főváros döntését; javasolta, hogy a Beszkárinál szüntessék be az ébredő tagdijak levonását; vezessék be a telekértékemelkeclési adót; dolgozzon ki a tanács nagy lakásépítési programmot és hívják össze a munkaügyi bizottságot az üzemi munkások bérének sürgős emelése és a lakbérpótlék bevezetésére. Erdőssy Antal a tejellátás községi kezelésbe való vételét indítványozta. Gaár Vilmos a fogalmazói és az árvaszéki szakon több állás szervezését indítványozta, Ilovszky János az illemhelyvállalkozók szerződé1sének revíziójára és a forgalmas helyeken levő illemhelyek föld alá sülyesztésére tett indítványt. Kiss Jenő a választói névjegyzékek összeállítási költségeinek megtérítése érdekében újabb intézkedéseket követelt. Kozma Jenő a halálsorompók megszüntetése ügyében tett javaslatot és más lehetőség híján póthitelből kívánja fedezni e beruházások költségeit. Láng Lajos a magasabb mennyiségű áramot fogyasztók terhére fennálló diszparitás megszüntetését javasolja. Némethy Béla a szemétfuvarozási illeték leszállítására tett indítványt. Scheuer Róbert a városi lóíogatú személykocsik megszüntetését és kisautókkal való pótlását indítványozta. IIJXZ LAKK‘ ES FESTÉKGYÁR r.-t. 1 ia BUDAPEST, VII. KÉR., ŐRNAGY-UTCA 4. SZÄM. FISCHER ES HARTMANN mázolómesterek és festékkereskedök Budapest, IV., Képíró-u. 3. — Tel.: Aut. 847—73. Fióküzlet: IX., Tompa-utca 30. SZOBAFESTŐ- ÉS MÁZOLÓMESTER GUTH PÁL BUDAPEST, VIII., LUDOVICEUM-UTCA 4. SZÁM. TELEFON : JÓZSEF 355—94. Mííkö- és burkolómunkák, betoncsövek DD E A Cementápugyár és Építőipari Részv.-társaság *r*BI GSA Budapest, V., Vlgszlnház-u. 5. Tel. 298-37 Knzmányi és Stuhlreiter szobrászok és kőfaragók Budapest, X. kerület, Kerepesi-út 3«. szám. Vállalnak mindenféle épület- és márványmunkákat, szobrokat és síremlékeket stb. Telefonhívó : József 355—64. Halmos István és Fia KÖVEZŐMESTEREK ÉS ÚTÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓK Budapest, X., Halom-utca 25. Telefon: ]. 339—52. Ifj. Helfenstein Károly Budapest, VI., Jász-utca 77. Telefon : Lipót 913-64. Kövező-mester és útépítő-vállalkozó. ANDEZIT útburkolő követ kocka-, fejkő, járda-, termés- és zúzott követ Dunabogdány-csódi es Visegrád-mátyáshegyi kőbányából vagy Budapest raktárból azonnal szállít KONDOR ÉS FELEDI építő- és kőbányavállalat r.-t. Budapest, V., Vörösmarty-tér 3. Telefon: Automata 839—18. szám. l*a,<K,Z<*II<‘l* llálillt Kövező mester Budapest, X., Korponai-u. 11. Tel.: Kőbánya 74-84. PETRICH GYULA mű- és tanszervállalat Budapest, V., Eötvös-tér 2. I " Iskolai és laboratóriumi felszerelések. Meteorológiai műszerek, Telefon : Aut. 827—36. I szakmába vágó munkát. _______________ VA RGA JÁNOS KŐMŰVESMESTER BUDAPEST ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ X., GERGELY-UTCA 53. KÁRPITOSMUNKÁT háznál, házon kívül legolcsóbban vállalok Szabó Ferenc, Budapest, VIII., Práter-u. 46. Ötvennél több indítványt adott ki a pénzügyi bizottság a tanácsnak. Indítványok, amelyeket a pénzügyi bizottság már elfogadott. — Milyen indítványokat adtak ki a tanácsnak? Az idei költségvetési vita a pénzügyi bizottságFELD OLY tisztít szárazon kosztümöket, öltönyöket, felöltőket, fest minta szerint mindenféle ruhaneműt. Tisztviselőknek nagy kedvezmény! Telefonhívásra minden tételért elküldünk! Gyár: VII., Thököly-út 33. Telefon: ]. 394-41 és ]. 446-72.
