Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-13 / 46. szám

1929. november 13. Független Budapest 9 Az 1930. évi költségvetés tárgyalása. Az általános vita 3 napig tartott. — Szerdán valószínűleg véget ér a költségvetés tár­gyalása és a tanács £ törvény által előírt határidőre - november I5-ére — a belügyminiszter elé ter­jesztheti a kész büdzsét. Szokatlanul rövid idő alatt végzett a törvényhatósági bizottság az új költség- vetéssel. Az általános vita mindössze három napig tartott, és úgy látszik, ugyanennyi idő elég lesz a részletes tárgyaláshoz is. A közgyűlés költségvetési hattyúdala tehát elég csendes és rövid volt. A törvényhatósági bizottság utolsó nagy tényke­dését nem zavarták hangos incidensek, sőt ellenke­zőleg, minden párt minőén szónoka a megbékélést, az összeforrást, a főváros érdekében való kölcsönös együttműködést hirdette. Az általános vitát a pártok vezetőinek beszédei vezették be. Kozma Jenő, Wolff Károly, Peyer Ká­roly, Pakots József szólaltak fel elsőknek, míg a Dolgozó Polgárok pártjának álláspontját dr. Posta Sándor fejtette ki. Koznia Jenő, a főváros égető problémái, körül a fürdővárosi propa­ganda szükségességét hangoztatta, a tabáni kérdést és a Beszliürt fejlesztésének kérdését taglalta, majd védelmébe vette a készülő fővárosi törvényjavas­latot, amely az autonómia érdekét fogja szolgálni. Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt álláspontját fejtette ki. | Abból indult ki, hogy milyen helytelen dolog az, hogyha az állami háztartást túlzottan megerősítik. Sokkal helyesebb, hogyha a nemzeti vagyont az egyes polgároknál tartalékolják. Az üzemi kérdésről beszélt hosszasabban, az Kik vettek részt a nagy vitában ? épülő új hidakról szólott és végül azt a meggyőző­dését fejezte ki, hogy az új fővárosi törvény nem fogja sérteni az autonómiát Peyer Károly, a szociáldemokrata párt szónoka felveti a gondo­latot, hogy a pártok, szakemberek bevonásával bi­zottságot alakítsanak, amely az egész adminisz­trációt tanulmányozná az egyszerűsítés és a költsé­gek csökkentése szempontjából, majd azokra a megoldandó feladatokra hívta fel a figyelmet, ame­lyek a munkanélküliség megoldásával kapcsolatosak. Pakots József a demokraták nevében beszélt. Nagy vadászat folyik az országban — mondta — és nemesvadnak tekintik a fővárost is. A kormányhatóság egész különös han­got használ a fővárossal szemben. Nemzeti egység­ről beszélt Wolff Károly, holott a múltban éppen erről az oldalról zárták ki a baloldalt a nemzeti egységből. Posta Sándor nagy érdeklődéssel fogadott beszédében, kiterjeszke­dett a közigazgatás minden egyes ágazatára. Szilágyi Lajos a kormánnyal és a főpolgármester­rel polemizált. Érdekes volt még Éber Antal, Baracs Marcell, Bccsey Antal, Körmöczy Zoltán, Zala Zsig- mond, Halasi-Fischer Ödön, Sümegi Vilmos, Balkányi Kálmán, liann Arnold, Magyar Miklós, dr. Rozenák Miksa, Vörösvári Miklós, dr. :Auer Pál, Elek Hugó, Kiss Menyhért, Révész Mihály és dr. Kollmánn Dezső beszéde, akik, mint az általános vita szónokai, sok új ötletet és értékes gondolatot hoztak a nívós vita anyagába. ' ;'v­Nagytaxiból kistaxi. Az autótaxisok engedélyt kérnek arra, hogy nagy kocsijaikból „kis­kocsit“ csinálhassanak a pótülések eltávolításával. — Újabb mozgalom indult a 100 kiadatlan rendszám szétosztása érdekében. '»»ííp 19. S » vw 'V r *** <* *e» *-* in. -a* ^ <r^i < Az autótaxisok frontján állandó a forrongás és az elégedetlenség. Alig van hét, hogy az érdekeltségek főként a pirostaxisok valamilyen újabb, kérést ne intéznének a hatóságokhoz. Most legújabban a nagy­kocsik égy rés zenek kiskocsivá való átalakítása iránt indítottak mozgalmat. A taxisok beadvánnyal fordultak a kereskedelmi miniszterhez és a fővároshoz, ahol azt kérték, hogy a hatóságok járuljanak hozzá ahhoz, hogy a nagytípusú bérautók nagyobbrészét kiskocsiknak szereltessék át. A jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerint ugyanis a forgalomban lévő kocsik 25%-ának nagy­típusúnak kell lennie. Ezek természetesen magasabb viteldíjjal közlekednek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a közönség alig veszi igénybe a nagytaxikat és egy-egy kis kocsi három fuvart is végez addig; amíg a nagy autó egyet. A taxitulajdonosok tehát azt kérik, hogy a nagykocsikra előírt 25%-os kontingenst szállítsák le 10%-ra. a többi nagy autót pedig. a pótülések kiemelésével mint kiskocsikat járathassák. Egy másik beadványukban, amelyet a taxisok a S '• é- <■ ' 3/ »títlt*! •'.-J.'S r, -t'.. tanácshoz intéztek, azt kérik, ;hogy az éjszakai órák­ban ne kössék őket a 'kijelölt standokhoz, hanem este 10-től reggel 6-ig bárkai a főváros területén felállhassanak fuvarozás céljából. Hivatkoznak kül­földi példákra, amelyek szériát sok nagyvárosban be­vezették és zavartalanul alkalmazzák ezt a rend­szert. \*ß PiS A taxisok a kávéházak, vendéglők, mulatók és a klubbok előtt akarnak éjszakánként felállani, Atj. • <• hogy a fuvarszerzési lehetőséget ezáltal jobban. ki­használják s megélhetésüket jobban biztosítsák. Mozgalom indult a 100 kiadatlan taxirendszám szétosztása érdekében is, noha épp a rendszámtulajdonosok sírnak a taxik nagy száma és az elviselhetetlen konkurrencia miatt. Az érdekeltek most azt kérik, hogy a 100 új rend­szám kiosztásánál elsősorban a kényszertársulásra ítélt ivarosoknak juttassanak egy-egy rendszámot, hogy szorult helyzetükből száBadulhasanak. 90 ilyen kény szer társulásba tömörült bérkocsis van, 45 rend­számmal, tehát meg lehet oldani, szerintük, ezt az áldatlan állapotot. ^ Gebauerné megnyerte kártérítési pőrét a főváros ellen. A törvényszék súlyos marasztaló ítéletének indoko- ] lása. — A főváros megfellebbezte az ítéletet. Az a nagy érdeklődéssel kísért próbaper, amelyet a régi temetkezési vállalkozók részéről özvegy Gebauer Károlyné indított a főváros ellen, végre el­jutott az elsőfokú ítéletig. Az eredmény, sajnos, rendkívül súlyos a fővárosra nézve, mert a törvény­szék kötelezte a fővárost, illetve a Községi Temet­kezési Intézetet a felperes igényének részbeni ki­elégítésére és összegszerűleg 368,000 pengő meg­fizetésére. A per előzményei ismeretesek a Független Buda­pest olvasói előtt. A komműn utáni időkben meg­váltott temetkezési vállalatok tulajdonosai elégedet­lenek voltak. azzal az összeggel, amit a fővárostól megváltásként kaptak és az összegek kiegészítését követelték: A' főváros azonban nem volt hajlandó újabb fizetésre, mire a vállalkozók elhatározták, hogy [ per útján érvényesítik igényüket és az első próbapert \ özvegy Gebauer Károlynéval indíttatták meg. Ge- I bauemé eleinte 560,000, majd 880,000 pengőt köve- I telt azon a címen, hogy az a hárommillió korona, | amelyet 1921-ben megváltott vállalatáért kapott, j nem ért fel az üzleti felszerelés, berendezés és ma­gának az üzletnek a forgalmi értékével. Annak idején kereseti állítása szefint kényszerhelyzetben egyezett bele a megváltásba^ és kény tétlenségből fo­gadta el azt az összeget is, amelyet neki a főváros felajánlott. A törvényszék előtt dr. Széllé József tiszti ügyész képviselte a fővárost és megállapította, hogy az 1921-ben kifizetteti hárommillió koronáért két-liáromemeletes bérpalotát, vagy egy 400 holdas földbirtokot lehetett volna vásárolni, (iebauerné azonban olyan vállalatba fektette a kapott pénzt, .ahol az elúszott. Nem áll tehát az, hogy a főváros értéken alul váltotta volna meg a felperes temetkezési vállalatát. Dr. Somoskeöy ítélőtáblái bíró több tárgyalás, szakértői szemle és tanúkihallgatás után szombaton hirdette ki az ítéletet az érdekes perben. A bíróság kötelezte a fővárost, hogy özvegy Gebauerné javára 368,000 pengő tökét és járulékait fizessen meg. A feltűnő ítélet megokolása szerint az adott és kapott értékek között nagy az aránytalanság és a főváros a temetkezési vállalat megváltásával indokolatlanul nagy nyereséghez jutott. A bíróság elfogadta azt az állítást, hogy a felperes megszorult helyzetben egyezeti bele a főváros által felajánlott megváltási összegbe. Az a fél, aki vagyonától, kenyérkereseti lehetőségétől megfosz- tottan köt üzletet azzal, aki őt ilyen helyzetbe hozta, nem tekinthető elhatározásának szabadsága és ügy­letkötésének megfontoltsága tekintetében a másik féllel egyenlőnek, különösen akkor nem, amikor « legnagyobb jólétből kétségbeesett helyzetbe kerülő léi a fővárossal, mint hatalommal állott szemben. A főváros természetesen megfellebbezte a törvény­szék súlyos ítéletét, amely a költségeket is figye- lembevéve, mintegy fél millió pengő fizetésére kö­telez;. Ez az ítélet nemcsak ebből a szempontból érinti súlyosan a fővárost, hanem azért is, mert nagy a valószínűség, hogy a többi temetkezési vállakozó a próbaper sikerének hatása alatt be sem várja az utolsó fórum döntését, hanem már most megindítja a hasonló perek lavináját a fő­város ellen. Ennek azután kiszámíthatatlan következménye lehet, bár úgy a városházán, mint jogászi körökben meg vannak győződve arról, hogy a fellebbezési fórumok nem fogják akceptálni az első bíróság súlyosan marasztaló ítéletét. STABIL ÉPÍTŐ r.-t. Budapest, V., Vilmos császár-út 22. Telefon: Aut. 112—43. ■ Dipt. Ing. Architekt- [/ftORI V íííinU °k'- építészmérnök­■ Baumeister lUIOHLI ULMJii építőmester Budapest, II., Keleti Károly-utca 15/B. « Telefon : Automata 570—41. FRATRICSEVICS ERNŐ építőmester, építési-vállalkozó BUDAPEST, VII. KÉR., KAZINCZY-UTCA 8. I. 27. SÁMUEL GYÖRGY egészségügyi berendező és bádogos Budapest, V!., Aradi-utca 45. szám. — Telefon : Automata 223-62. KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 98. SZ. TELEFON: JÓZSEF 424-69. WÍhart^ferWnc ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350 -97. HIRSCH KÁROLY OKL. ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 22-24. I. 2. TELEFON : JÓZSEF 426—61. KONCZ LAJOS ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, I., VERPELÉTI-ÚT 22. SZÁM Telefon : lágy. 10—55. Sághy Gyula ácsmester Budapest, V. kerület, Hold-utca 9. szám. Telefon : Automata 157—36. LÁNDOR JÓZSEF géperőre berendezett épület- és bútorasztalos üzeme és telepe. Budapest, X., Kőbányai-út 39. Telefon: J. 341-31. JAUERNIKFERENC mester vállal: épület és bútorasztalos munkákat . Lakás: Műhely: Budapest, IX., Ferenc-körűt 23. Budapest, IX., Tompa-u. 19. SEENGER BÉLA márvány és kőipari r.-t. Budapest, II. kerület, Kisrókus-utca 21. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom