Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-25 / 52. szám

42 Független Budapest 1929 december 25 BudapestKüldöttségeBosznia-Hercegovinában, Bárczy szerb-horvát beszéde, a nagybajuszú SKultéty, akiről azt hitték, hogy ő a polgár- mester és egyéb emlékek a régi jó időkből Irta: SALGÓ IGNÁC Huszonöt évnél jóval hosszabb ideje élek a közigazgatáson kí­vül, de mégis annak közvetlen, közelségében s így nagy tarisz-j nyara való emlékek és tapaszta­latok felett rendelkezem. Ezekből szeretnék egynéhány epizódot le­rögzíteni, amelyek alkalmasak a múltra fényt vetni. Ter­mészetes, hogy a háborúelőtti időre térek vissza, még pedig a főváros fénykorára, amikor rövid tíz év alatt a fő­város minden téren többet fejlődött, mint a meg­előző ötven óv alatt és amennyit fejlődött azóta is. dőn a magyarok (még Ehrlich G. Gusztáv is) díszrna­Ez az időszak összevág Bárczy István polgármes­terségével, aki mint senki más, értett ahhoz, hogy enneK a pozíciónak nemcsak tekintélyt szerezzen, ha­nem azt tényleg a főváros haladásának központjává is tegye. Ugyanaz a Bárczy, aki a hivatalában vas- szigorrai uralkodott, aki épen úgy tudott büntetni, mint jutalmazni, mihelyt hivatalát elhagyta, más emberré változód át. A hivatal gondjait ,és kellemet­lenségeit a bizalmas aktákkal együtt az íróasztala íiókjaDa zárta és mint kedves, szere le íremé itó magán­ember jelent meg, kit hurutjai ezért az istenadta tulajdonságáért «Bohém»-nek nevezték él. Ennek a kiváló embernek polgármesteri műkö­déséből szeretnék néhány epizódot, amelyek őt jel­lemzik, ideiktatni. luuö-ban, kapcsolatban Bárczynak azzal a törek­vésével, hogy Bécsec Budapesttel kibékiíse a többi között kirándulást rendezeti Boszniáiba és Hercegovi-, nciba, amely alkalommal a magyar küldöttség e tar­tományoknak összes nagy varosait meglátogatta. Erre-a kirándulásra a sajtó képviselői nem voltak hivatalosak; mivel azonban a «.Neues Pester Jour­nal»-! Bosznia-Hercegovmához nagy érdekek fűzték, szerkesztosegem engem tudósítóként kiküldött és ezert úgy esett, hogy egy kőnyomatos kiküldöttjén kívül, mint napilap tudósító egyedül én vettem reszt ezen a kiránduláson. Annak, hogy Bárczy a sajtót nem hívta meg, erdekes háttere van, amely nem a nyilvánosságúm való. Az első állomás Szerajevo volt. Egy ragyogóan szép reggelen futott he a pazarul feldíszített pálya­udvarra a különvonat. A fogadtatásra megjelentek a bosznmi kormány tagjai, Szerajevo polgármestere, a tanács tagjai, számos városatya és egy nagy nép­tömeg, amely a vasúttól egész a belvárosig elhúzódó hosszú utat teljesen ellepte és lelkes «zsivió»-kiáltá- sokkal üdvözölte a magyar urakat. Az első nap délelőtti© bemutatkozásokkal, vizi­telésekkel telt el, míg a délutánt a város megtekin­tésére szántuk, este pedrg- a küldöttség Serajevo vá­rosának volt a vendége. Nagy eset volt ez a serajevoi lakosságnak, ami­ben a magyarok (még Ehrlich G. Gusztáv is) díszma­gyarban vonullak fel kocsikon a városháza főkapu­jához, ahol két hatalmas huszár, köztük a nagy­bajuszú Skul'téty József, díszben, kivont karddal tisz­telgett a jövevényeknek. A jó bosnyákok el sem tud­ták képzelni, hogy ne Skultéti volna Budapest pol­gármestere s ezért amikor a kapuhoz értek, ahol Skultéty feszes vigyázállásbau állt, mélyen meghaj­lottak előtte és mellre szorított kézzel üdvözölték' a nagy urat, akinek azonban egy arcizma sem rándúlt meg. Ezzel persze még inkább azt a benyomást kel­tette, mintha ő volna Budapest székesfőváros polgár- mestere. Bárczy látva ezt a félreértést, majd megszakadt neveltében és évődve megjegyezte: «No ennek a Skul- tétynek májd befutok én otthon, hogy itt elszedte előlem a babérokat». A jó bosnyákok nem tudták megérteni, hogy min mulatnak a magyarok . egész estén át oly kitünően. Ezt a jelenetet azonban Bárczy nem tudta elfe­lejteni. Még napok múlva is azon mulatott és akár- liová jutottunk, mindenütt azt figyelte, milyen Íra­tást idéz elő Skultéty . .. Igazán ámulatba azonban Bárczy a jó bosnyáko- kat, no do bennünket is, csak másnap este ejtette, amikor a bosnyák kormány által Ilicen, egy közvet­len Serajevo melletti állami fürdőhelyen rendezett vacsorán vettünk részt. Az étlapról nem akaróig szólni, noha addig is és azóta sem volt részem olyan menüben. Vagy 18 tál étel volt úgy rendezve, hogy az ételkor közepén par fait után sült libamáj követ­kezett és azután a lcgpikánsabb ételek. A hosszú menü úgy kívánta, hogy a beszédek nem mint ná­lunk szokás, a pecsenyénél kezdődnek, hanem már a libamájnál. Az első szónoklatot egy Soktionsschcf, kinek névét elfelejtettem, mondotta német nyelven. Utána Serajevo polgármestere beszélt szerb-kroátul, utána következett Bárczy, Budapest polgármestere. A zsúfolt teremben oly hőség uralkodott, hogy á magyar urak, akik díszmagyarban jelentek meg, köz­űik Bárczy is, a nehéz szőrmével bélelt mentét ;levot- télc és az asztalnál ujjasban üllek. Mikor aztán Bárczy felállott, hogy elmondja be­szédét, mindannyian felfigyeltünk, mert nem hittünk fülünknek és nem találtuk magyarázatát annak, hogy miért nem értjük meg azt, amit mond. Annál ragyo­góbb volt a bosnyákok arca. Hát uram Istenein, végre kisült, hogy Bárczy egy hosszú, legalább 20 percig tartó beszédet mondott, úgy látszott a bosnyákok számára oly értelmesen, hogy azok minden szavát megértették. A beszéd befejezése után oly frenetikus, szűnni nem akaró taps és zsiviózás keletkezett: félő volt, hogy az a faalkotmány, ahol a bankett volt, össze­dől. Mi magyarok pedig annyira elámultunk, hogy szóhoz nem tudtunk jutni. Az eldöntetlen maradt, hogy Bárczy min mulatott jobban, a mi elánt rútsá­gunkon, vagy a bosnyákok lelkesedésén. Szomszédjaim, kik értettek a német nyelvhez, lelkesedésükben, no meg talán a pezsgő hatása alatt felváltva ölelgettek és csókoltak engem, mintha én tehettem volna arról, hogy Bárczy megírt magyarul egy bestédet, amelyet azután Biperkovics Bátor, ak­kori tanácsnokkal szerb-kroát nyelvre lefordíthatott, azután a fordító jelenlétében bemagolt a, nehogy a kiejtéssel baj legyen és hogy így «megfőzze» a jó bosnyák testvéreinket. Bárczy az ilyen extravagáns csínyekben ugyan­annyi örömet talált, mintha neki egy jó viccet mond­tak el, vagy ha ö mondott el egy viccet, amelynek pointje aznban rendesen saját nevetésébe fulladt.. . Ez csak ízelítő azokból az epizódokból amelyek polgármesterségéhez fűződnek és amelyek tanúbi­zonyságot tesznek Bárczy Istenadta kedélyéről és az emberekkel való bánnitudásáról, ami minden sikeré­nek titka is volt. wau\%vvu«vuuuuvuuwiwvi'mw,wr/vj' A hangtalan írógép problémája Irta : H. L. Akik a technika fejlődését figyelemmel kísérik, gyakran tapasztalják, hogy a konstruktőrök törek­vése igen sok esetben nemcsak arra irányul, hogy az általuk előállítandó gép a kitűzött feladatot a leg­megfelelőbben végezze el, hanem arra is törekednek, hogy a gép működése a mindenkori viszonyokhoz képest az emberi szervezet részére a legkellemeseb­ben elviselhető legyen. Például a különböző közleke­dési eszközöknél a gyorsaságon és biztonságon kívül elsőrendű célnak tekintik azt is, hogy azok úgyszól­ván rázkódásmentesen működjenek. Amikor azonban a konstruktőr azt a célt kí­vánja elérni, hogy a gép működése közben semmi­féle káros hatással ne legyen az emberi szervezetre, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról, hogy ezen cél elérése csak akkor értékes, ha ezért a gépnek semmiféle előnyös tulajdonságát nem kell feláldoznia. Hogy az előbbi példánál maradjunk, mitsem érne valamely közlekedési eszköz oly módo­sítása, amely a zökkenéseket igyekeznék elhárítani, ellenben a gyorsaságot ugyanilyen mértékben csök­kentené. Ha az írógépgyártás fejlődését figyelemmel vizsgáljuk, ott is észrevehetjük, hogy ma már nem az az egyedüli szempont, hogy a gép csak tartós és tökéletes legyen. Már igen régóta törekednek arra, hogy a gépelés okozta zajt, amely oly nagy mérték­ben káros az emberi idegrendszerre, valamilyen módon megszűntessék. Az írógépkonstruktóröknek ezen törekvése azonban igen hosszú ideig eredmény­telen maradt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a konstruktőrök az írógép zajának elfojtását tűzték ki feladatul, ahelyett, hogy oly gépet szerkesztettek volna, amely zajt egyáltalában nem csinál. A Re­mington Noiseless írógép konstruktőrje volt az első, aki ezen tényt felismerte és ennek birtokában meg is valósította az úgyszólván teljesen hangtalan írógépet. Az írógépelés lármáját két alaptényező okozza. Az egyik a betűkaroknak a hengerhez való ütö- dése, míg a másik a különböző alkatrészek súrló­dása. A Remington Noiseless írógép konstruktőrjé­nek törkevése ezen tények felismerése után arra irányult, hogy a gép bármely értékes tulajdonságá­nak feláldozása nélkül megszűntesse a lármának ezen két forrását. Ezen törekvését a legteljesebb siker koronázta, mert épen a hangtalanság elérése céljából olyan gyártási eszközöket kellett igénybe vennie, melyek nem hogy csökkentették volna a gép eredeti értékének tulajdonságait, sőt ellenkező­leg, azt lényegesen emelték, A Remington Noiseless írógép hangtalansága azáltal vált elérhetővé, hogy egyrészt a karok spe­ciális működésével > az ütödések következtében létrejött zajt ki­küszöbölték, másrészt pedig az alkatrészek súrlódásából keletkező zajt megszűntették azzal,- hogy a surlódó felületeket az eddigieknél sok­kal precízebben dolgozták meg. Ezen utóbbit a ■mikroszkópok segítségével érte el a gyár, ami azt a további előnyt is nyújtotta, hogy a mikroszkóp a hibákat még a gépek összeszerelése előtt felismer­hetővé, és ennek következtében gzdaságosoőbbá tette. A hangtalan írógép problémája ezáltal megol­dást nyert és most csak az a kérdés, hogy az emberi elme, amely örökösen az eddiginél jobbat kíván pro­dukálni, az írógépgyártás fejlődésében milyen újabb problémák megoldását fogja a jövőben meg­kísérelni. GERBER JÓZSEF BUDAPEST, II.. SZÁSZ KÁROLY II. 4 Tayence-, falburholat-. heramit-. cement-, márvány-, mozaih- és terazzó padlöburholat Telefon: Automata 526 — 44 ———í—Ml ELEKTRO-FORRMSZTÓ ÉS MÍÍSZaíKJ TMRS&S7ÍG Budapest, V., Bráva-u. S. Tel.: L. 971 — 57 Speciális hegesztések jótállással Magyar-francia Biztositó Részvénytársaság Központi iroda : Budapest, v., isold-ulca 21. szám (Saj'át házban) Fiókigazgatóság: Wien, 1., Scbretjvogelgasse Nr. 3. Vezérügynökség: Budapest, M., Hold-utca 21. szám Ügynökségek és képviseletek az ország minden részében Fiókok: Debrecen Győr Kaposvár Misholc Nagyhanizsa Pécs Széhesíehérvár Szeged Szombathely Zalaegerszeg Tűzbiztosítás, Jégbiztosítás, Betörés- biztosítás, Életbiztosítás, Szállítmány­biztosítás, tlvegbízíosííás MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA RT. KÖZPONTJA: BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 2-4 Telefon: *Aut. 278-54, 111-49, 258-70 RÄM&R& MOXGQKtPSZMHhZ w % # \ í \ / f \ 0 \ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
Oldalképek
Tartalom