Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
42 Független Budapest 1929 december 25 BudapestKüldöttségeBosznia-Hercegovinában, Bárczy szerb-horvát beszéde, a nagybajuszú SKultéty, akiről azt hitték, hogy ő a polgár- mester és egyéb emlékek a régi jó időkből Irta: SALGÓ IGNÁC Huszonöt évnél jóval hosszabb ideje élek a közigazgatáson kívül, de mégis annak közvetlen, közelségében s így nagy tarisz-j nyara való emlékek és tapasztalatok felett rendelkezem. Ezekből szeretnék egynéhány epizódot lerögzíteni, amelyek alkalmasak a múltra fényt vetni. Természetes, hogy a háborúelőtti időre térek vissza, még pedig a főváros fénykorára, amikor rövid tíz év alatt a főváros minden téren többet fejlődött, mint a megelőző ötven óv alatt és amennyit fejlődött azóta is. dőn a magyarok (még Ehrlich G. Gusztáv is) díszrnaEz az időszak összevág Bárczy István polgármesterségével, aki mint senki más, értett ahhoz, hogy enneK a pozíciónak nemcsak tekintélyt szerezzen, hanem azt tényleg a főváros haladásának központjává is tegye. Ugyanaz a Bárczy, aki a hivatalában vas- szigorrai uralkodott, aki épen úgy tudott büntetni, mint jutalmazni, mihelyt hivatalát elhagyta, más emberré változód át. A hivatal gondjait ,és kellemetlenségeit a bizalmas aktákkal együtt az íróasztala íiókjaDa zárta és mint kedves, szere le íremé itó magánember jelent meg, kit hurutjai ezért az istenadta tulajdonságáért «Bohém»-nek nevezték él. Ennek a kiváló embernek polgármesteri működéséből szeretnék néhány epizódot, amelyek őt jellemzik, ideiktatni. luuö-ban, kapcsolatban Bárczynak azzal a törekvésével, hogy Bécsec Budapesttel kibékiíse a többi között kirándulást rendezeti Boszniáiba és Hercegovi-, nciba, amely alkalommal a magyar küldöttség e tartományoknak összes nagy varosait meglátogatta. Erre-a kirándulásra a sajtó képviselői nem voltak hivatalosak; mivel azonban a «.Neues Pester Journal»-! Bosznia-Hercegovmához nagy érdekek fűzték, szerkesztosegem engem tudósítóként kiküldött és ezert úgy esett, hogy egy kőnyomatos kiküldöttjén kívül, mint napilap tudósító egyedül én vettem reszt ezen a kiránduláson. Annak, hogy Bárczy a sajtót nem hívta meg, erdekes háttere van, amely nem a nyilvánosságúm való. Az első állomás Szerajevo volt. Egy ragyogóan szép reggelen futott he a pazarul feldíszített pályaudvarra a különvonat. A fogadtatásra megjelentek a bosznmi kormány tagjai, Szerajevo polgármestere, a tanács tagjai, számos városatya és egy nagy néptömeg, amely a vasúttól egész a belvárosig elhúzódó hosszú utat teljesen ellepte és lelkes «zsivió»-kiáltá- sokkal üdvözölte a magyar urakat. Az első nap délelőtti© bemutatkozásokkal, vizitelésekkel telt el, míg a délutánt a város megtekintésére szántuk, este pedrg- a küldöttség Serajevo városának volt a vendége. Nagy eset volt ez a serajevoi lakosságnak, amiben a magyarok (még Ehrlich G. Gusztáv is) díszmagyarban vonullak fel kocsikon a városháza főkapujához, ahol két hatalmas huszár, köztük a nagybajuszú Skul'téty József, díszben, kivont karddal tisztelgett a jövevényeknek. A jó bosnyákok el sem tudták képzelni, hogy ne Skultéti volna Budapest polgármestere s ezért amikor a kapuhoz értek, ahol Skultéty feszes vigyázállásbau állt, mélyen meghajlottak előtte és mellre szorított kézzel üdvözölték' a nagy urat, akinek azonban egy arcizma sem rándúlt meg. Ezzel persze még inkább azt a benyomást keltette, mintha ő volna Budapest székesfőváros polgár- mestere. Bárczy látva ezt a félreértést, majd megszakadt neveltében és évődve megjegyezte: «No ennek a Skul- tétynek májd befutok én otthon, hogy itt elszedte előlem a babérokat». A jó bosnyákok nem tudták megérteni, hogy min mulatnak a magyarok . egész estén át oly kitünően. Ezt a jelenetet azonban Bárczy nem tudta elfelejteni. Még napok múlva is azon mulatott és akár- liová jutottunk, mindenütt azt figyelte, milyen Íratást idéz elő Skultéty . .. Igazán ámulatba azonban Bárczy a jó bosnyáko- kat, no do bennünket is, csak másnap este ejtette, amikor a bosnyák kormány által Ilicen, egy közvetlen Serajevo melletti állami fürdőhelyen rendezett vacsorán vettünk részt. Az étlapról nem akaróig szólni, noha addig is és azóta sem volt részem olyan menüben. Vagy 18 tál étel volt úgy rendezve, hogy az ételkor közepén par fait után sült libamáj következett és azután a lcgpikánsabb ételek. A hosszú menü úgy kívánta, hogy a beszédek nem mint nálunk szokás, a pecsenyénél kezdődnek, hanem már a libamájnál. Az első szónoklatot egy Soktionsschcf, kinek névét elfelejtettem, mondotta német nyelven. Utána Serajevo polgármestere beszélt szerb-kroátul, utána következett Bárczy, Budapest polgármestere. A zsúfolt teremben oly hőség uralkodott, hogy á magyar urak, akik díszmagyarban jelentek meg, közűik Bárczy is, a nehéz szőrmével bélelt mentét ;levot- télc és az asztalnál ujjasban üllek. Mikor aztán Bárczy felállott, hogy elmondja beszédét, mindannyian felfigyeltünk, mert nem hittünk fülünknek és nem találtuk magyarázatát annak, hogy miért nem értjük meg azt, amit mond. Annál ragyogóbb volt a bosnyákok arca. Hát uram Istenein, végre kisült, hogy Bárczy egy hosszú, legalább 20 percig tartó beszédet mondott, úgy látszott a bosnyákok számára oly értelmesen, hogy azok minden szavát megértették. A beszéd befejezése után oly frenetikus, szűnni nem akaró taps és zsiviózás keletkezett: félő volt, hogy az a faalkotmány, ahol a bankett volt, összedől. Mi magyarok pedig annyira elámultunk, hogy szóhoz nem tudtunk jutni. Az eldöntetlen maradt, hogy Bárczy min mulatott jobban, a mi elánt rútságunkon, vagy a bosnyákok lelkesedésén. Szomszédjaim, kik értettek a német nyelvhez, lelkesedésükben, no meg talán a pezsgő hatása alatt felváltva ölelgettek és csókoltak engem, mintha én tehettem volna arról, hogy Bárczy megírt magyarul egy bestédet, amelyet azután Biperkovics Bátor, akkori tanácsnokkal szerb-kroát nyelvre lefordíthatott, azután a fordító jelenlétében bemagolt a, nehogy a kiejtéssel baj legyen és hogy így «megfőzze» a jó bosnyák testvéreinket. Bárczy az ilyen extravagáns csínyekben ugyanannyi örömet talált, mintha neki egy jó viccet mondtak el, vagy ha ö mondott el egy viccet, amelynek pointje aznban rendesen saját nevetésébe fulladt.. . Ez csak ízelítő azokból az epizódokból amelyek polgármesterségéhez fűződnek és amelyek tanúbizonyságot tesznek Bárczy Istenadta kedélyéről és az emberekkel való bánnitudásáról, ami minden sikerének titka is volt. wau\%vvu«vuuuuvuuwiwvi'mw,wr/vj' A hangtalan írógép problémája Irta : H. L. Akik a technika fejlődését figyelemmel kísérik, gyakran tapasztalják, hogy a konstruktőrök törekvése igen sok esetben nemcsak arra irányul, hogy az általuk előállítandó gép a kitűzött feladatot a legmegfelelőbben végezze el, hanem arra is törekednek, hogy a gép működése a mindenkori viszonyokhoz képest az emberi szervezet részére a legkellemesebben elviselhető legyen. Például a különböző közlekedési eszközöknél a gyorsaságon és biztonságon kívül elsőrendű célnak tekintik azt is, hogy azok úgyszólván rázkódásmentesen működjenek. Amikor azonban a konstruktőr azt a célt kívánja elérni, hogy a gép működése közben semmiféle káros hatással ne legyen az emberi szervezetre, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznie arról, hogy ezen cél elérése csak akkor értékes, ha ezért a gépnek semmiféle előnyös tulajdonságát nem kell feláldoznia. Hogy az előbbi példánál maradjunk, mitsem érne valamely közlekedési eszköz oly módosítása, amely a zökkenéseket igyekeznék elhárítani, ellenben a gyorsaságot ugyanilyen mértékben csökkentené. Ha az írógépgyártás fejlődését figyelemmel vizsgáljuk, ott is észrevehetjük, hogy ma már nem az az egyedüli szempont, hogy a gép csak tartós és tökéletes legyen. Már igen régóta törekednek arra, hogy a gépelés okozta zajt, amely oly nagy mértékben káros az emberi idegrendszerre, valamilyen módon megszűntessék. Az írógépkonstruktóröknek ezen törekvése azonban igen hosszú ideig eredménytelen maradt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a konstruktőrök az írógép zajának elfojtását tűzték ki feladatul, ahelyett, hogy oly gépet szerkesztettek volna, amely zajt egyáltalában nem csinál. A Remington Noiseless írógép konstruktőrje volt az első, aki ezen tényt felismerte és ennek birtokában meg is valósította az úgyszólván teljesen hangtalan írógépet. Az írógépelés lármáját két alaptényező okozza. Az egyik a betűkaroknak a hengerhez való ütö- dése, míg a másik a különböző alkatrészek súrlódása. A Remington Noiseless írógép konstruktőrjének törkevése ezen tények felismerése után arra irányult, hogy a gép bármely értékes tulajdonságának feláldozása nélkül megszűntesse a lármának ezen két forrását. Ezen törekvését a legteljesebb siker koronázta, mert épen a hangtalanság elérése céljából olyan gyártási eszközöket kellett igénybe vennie, melyek nem hogy csökkentették volna a gép eredeti értékének tulajdonságait, sőt ellenkezőleg, azt lényegesen emelték, A Remington Noiseless írógép hangtalansága azáltal vált elérhetővé, hogy egyrészt a karok speciális működésével > az ütödések következtében létrejött zajt kiküszöbölték, másrészt pedig az alkatrészek súrlódásából keletkező zajt megszűntették azzal,- hogy a surlódó felületeket az eddigieknél sokkal precízebben dolgozták meg. Ezen utóbbit a ■mikroszkópok segítségével érte el a gyár, ami azt a további előnyt is nyújtotta, hogy a mikroszkóp a hibákat még a gépek összeszerelése előtt felismerhetővé, és ennek következtében gzdaságosoőbbá tette. A hangtalan írógép problémája ezáltal megoldást nyert és most csak az a kérdés, hogy az emberi elme, amely örökösen az eddiginél jobbat kíván produkálni, az írógépgyártás fejlődésében milyen újabb problémák megoldását fogja a jövőben megkísérelni. GERBER JÓZSEF BUDAPEST, II.. SZÁSZ KÁROLY II. 4 Tayence-, falburholat-. heramit-. cement-, márvány-, mozaih- és terazzó padlöburholat Telefon: Automata 526 — 44 ———í—Ml ELEKTRO-FORRMSZTÓ ÉS MÍÍSZaíKJ TMRS&S7ÍG Budapest, V., Bráva-u. S. Tel.: L. 971 — 57 Speciális hegesztések jótállással Magyar-francia Biztositó Részvénytársaság Központi iroda : Budapest, v., isold-ulca 21. szám (Saj'át házban) Fiókigazgatóság: Wien, 1., Scbretjvogelgasse Nr. 3. Vezérügynökség: Budapest, M., Hold-utca 21. szám Ügynökségek és képviseletek az ország minden részében Fiókok: Debrecen Győr Kaposvár Misholc Nagyhanizsa Pécs Széhesíehérvár Szeged Szombathely Zalaegerszeg Tűzbiztosítás, Jégbiztosítás, Betörés- biztosítás, Életbiztosítás, Szállítmánybiztosítás, tlvegbízíosííás MAGYAR ÁLTALÁNOS KŐSZÉNBÁNYA RT. KÖZPONTJA: BUDAPEST, V., ZOLTÁN-UTCA 2-4 Telefon: *Aut. 278-54, 111-49, 258-70 RÄM&R& MOXGQKtPSZMHhZ w % # \ í \ / f \ 0 \ VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Elsőrendű műsor minden héten!
