Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
Független Budapest 1929 december 25 Miért kell a kormánynak új fővárosi törvény? A Független Budapest részére írta i RASSAY ECÁROLY „ A fővárosi reform kesztyűvetés az ellenzéknek és az ellenzék mögött sokasodó ellenzéki tömegeknek. A legutóbbi képviselőházi események bizonyítják, hogy az ellenzék túlzott lojalitással és határtalan hazafias aggodalommal ki akart térni az ország érdekében ez elöl a szükségtelen és időszerűtlen harc elől, azokra a külpolitikai érdekekre való tekintettel. amely érdekeknek a sorsa most dől el. A kormány azonban reánk kényszerítette a küzdelmet és nekünk fel kell vennünk a kesztyűt. A belügyminiszter hónapokig folytatta titkos tárgyalásait a jelenleg uralkodó városházi. többségi pártok vezetőivel. Amikor az első hírek megjelentek ezekről a tárgyalásokról, már tisztában voltunk azzal, hogy | ezeknek a tárgyalásoknak igazi célja nem más, mint kínos tervezgetés a kormány és a városházi kormánypárt uralmának biztosítása érdekében. vényhatóságot Budapest demokratikus munkássága és polgársága segítségével hívják életre. Tessék nyílt kártyával játszani. Maguk akarnak minden hatalmait, legyen övék min dón felelősség. Budapest választóközönségének, nincs mit keresnie egy olyan választásban, melynek eredményét már előre megkorrigálták. Az ilyen játékban való részvétel csak azoknak érdeke, akik az alkotmányosság látszatával leplezni akar jede diktatórikus törekvéseiket. Azoknak az elemeknek, akik a nagy vásárban még meg tudták tartani-függetlenségüket, csak egy kötelességük lehet: szembefordulni ezzel a diktatúrái leplező porhintő kísérlettel. Nem passzivitásról van itt szó, hanem hatalmas demonstrációról, amely kifelé is megtagad minden közösséget azzal a rendszerrel, amely a demokrácia jelszava alatt rideg klikkuralmat épít ki. Ebben a küzdelemben találkoznia kell Budapest minden önérzetes polgárának és munkásának. Töröljék el n vízumot és fusson a Simplon-expressz Budapesten keresztül! Luxushotelt a Duna partra és turistaszállót a Keleti pályaudvar mellé Auer Pál dr. tizennégy pontja arról, hogy mi kell az idegenforgalom fellendítéséhez Nem csalódtunk. A napvilágra került javas-, lat nem is kendőzte a célt, amiért megvalósították. Tíz esztendő alatt a székesfőváros életében ez a harmadik reform. Az alkotmányos élet megindulása után 1920-ban az első nemzetgyűlés az általános titkos választójog alapján Budapest polgársága és munkássága kezébe tette le Budapest sorsának az intézését. Így van ez mindenütt a világon, ahol az autonómia gondolatát értékelik. Négy év múlva a jelenlegi kormányzat, látva Budapest ellenzéki hangulatált, egyszerűen új törvényt alkotott, amelyben a választók mellett szóhoz és súlyhoz juttatta különféle hivatali és érdekképviseleti címeken a mindenkori kormány akaratát képviselő elemeket is. Az autonómiát mégsem sikerült megsemmisíteni. Budapest választóközönsége az 1925. évben megtartott választáson többséget adott a demokratikus munkásság és polgárság képviselőjének. Ezt a többséget kisebbséggé degradálták, mégis volt annyi ereje, hogy korlátok közé tudta szorítani a kormány és pártjának uralkodását. Es ez volt a baj: ez adott újabb impulzust a kormánynak új fővárosi törvény megalkotására. A kormány érezte, hegy a kis mesterkedésekre és folytonos kompromisszumokra felépített uralom összedől abban a pillanatban, amikor újra a polgárság elé kell állani. Két év óta halogatja a kormány a törvény világos rendelkezése ellenére a választások kiírását. Két esztendő kellett ahhoz, hogy a kulisszák mögött folyó alkudozásokból létrejöjjön a most tárgyalás alatt álló javaslat, amellyel a kormány végre a szabad polgári akaratnyilvánítás utolsó bástyáját is lerombolni készül. Az örökös tagokkal, a törvényhatósági bizottság által választott érdek- képviselőkkel, a tisztviselőkkel, a hivatalbéliekkel, a kijelölő választmánnyal, az intézőtanáccsal akarja a törvényjavaslat Budapest választópolgárságának akaratával szemben úrrá tenni a jövőben a kormány az őt kiszolgáló klikkeket a városházán. Ez is lehet. A nyiltszavazásos képviselőhöz, az áltáluk alkotott felső-ház és törvény- natóságok után ezzel a javaslattal valóban meg lehet teremteni Budapest számára a néma és engedelmes törvényhatósági bizottságot - Budapest polgárságának és munkásságának akarata ellenére is. Csak egy nem log sikerülni: .az a törekvés, hogy ezt a lörA huszonötödik születésnapi ünnepen, legjobb kívánságaimmal együtt, átnyújtom idegenforgalmi kis kátémat annak az újságnak, amely régen felismerte, hogy Budapest jövője nem kis mértékben idegenforgalmának fejlesztésétől függ. Az én kis kátém így hangzik: 1. Gondoskodjunk kellő propagandáról. Ne csak az uralkodó rendszer matadorjait mutassuk be írásban és képben, hanem gondoskodjunk róla határozottabban, mint eddig, hogy Budapest tündérj szépségeit ábrázoló képek ott feküdjenek minden külföldi szálló asztalán, minden óceán járó hajó olvasójában, minden utazási iroda pultjain és megjelenjenek minél több — főleg amerikai - képes lap hasábjain. Azért a pénzért, amely erre a célra megy el, nem kár, mert hasznát látja az ország politikai, kultúrális és gazdasági téren egyaránt. Szoktassuk az amerikai utazóközönséget — írással, rajzokkal és élőszóval — a Párzis—Becs—Budapest—Velence útvonalhoz. 2. Tegyük lehetővé az idegen számára, hogyha Budapestre akar utazni, már Londonban vagy Párizsban megválthassa hálókocsi jegy ét. Éhez az szükséges, hogy végre megállapodjunk a Cook-ir ódával, aminek ezer egyéb előnye is volna. 3. A Párizsból, Londonból és Belgráditól érkező éjjeli vonatok, az Orient-expresz kivételével, reggel hat órakor érkeznek. Igyekezzünk odahatni, hogy a menetrend megváltozzék, mert az a közönség, amely az idegenforgalom szempontjából számít, nem szívesen utazik olyan helyre, ahol mar reggel öt órakor felkeltik. Ha pedig a menetrend nem változtatható meg, hagyjunk egy tovább nem menő hálókocsit a pályaudvaron, hogy az utasok 2—3 órával az érkezés után is kiszállhassanak. Igg van ez Kópén hágóban és Németország több városában. I. Igyekezzünk a Simplon-expreszt Budapestnek irány itt at ni. 5. Törüljük cl a vízumkényszert. 6. Osztassuk szét a külföldi utasok közt a magyar határon — a vasúti vám- vagy határ- rendőrségi közegek vagy a vasúti rádió alkalmazottai által — francia-, angol- és németnyelvű tájékoztató füzeteket, melyekből megtudják, hogy a pengő mennyi franknak, fontnak, dollárnak és márkának felel mag, hogy mit kell a. taxinak fizetni, mely az állomástól a szállóig visz, hogy melyek a legnagyobb hotelek, s mi ott és mi a kisebb hotelekben a szoba ára, hogy hol van francia, és hol különlegesen magyar konyha, hogy hol hallgathatni cigányzenét, hol vásárolhatni magyar kézimunkát, melyek azok a mulatóhelyek, amelyeknek műsora részben idegennyelvű számokból vagy túlnyomóan zeneszámokból áll, hogy mik a Szépművészeti Múzeum nevezetességei stb. Ily füzet kinyomatásának költsége a hirdetések útján megtérülne. 7. Alkalmazzunk az állomásokon 2—3 idegen nyelven beszélő, karszalagos tolmácsot. Úgyszintén 3—4 nagy szálloda közelében is. 8. Alkalmazzunk a Szépművészeti Múzeumban néhány művészettörténeti képzettséggel bíró, idegen nyelven beszélő kalauzt. 9. Igyekezzünk külföldi tőkével a Dunaparton még egy luxus-szállót, a keleti pályaudvar közelében pedig nagy, modern turista-szállót építeni. 10. Segítsünk egy kétoldalas budapesti francia vagy angol napilapot fenntartani, mely az idegeneket a legújabb eseményekről rövi den tájékoztatja, hogy ne szoruljanak a 2—3 napi késéssel ideérkező külföldi lapokra s ne maradjanak hírszolgálat nélkül. 11. Használjuk ki a Dunát. Tegyük lehetővé, hogy a külföldi nyáron gyakorlott, hivatásos evezősökre bízhassa magát és könnyen hozzáférhető csónakokon élvezhesse a Dunát és az eléje táruló panorámát. Fejlesszük ki és tegyük olcsóbbá a vízi taxi intézményét és szervezzük át a helyi hajózást. Rendezzünk időszakonként vízi ünnepélyeket és anélkül, hogy utánoznék Velencét, teremtsünk valami speciális magyar vízi életet. 12. Rendezzünk évenként színházi és zenei hetet. Gyűjtsük össze erre a hétre az itthon vagy külföldön élő tehetségeket: zeneszerzőket, művészeket, karmestereket. Komoly és operett-zene mellett mutassuk be a legmagasabb színvonalon álló cigányzenét. Adassunk elő oly darabot, melynek csak 3—4 szereplője van, idegen nyelven, továbbá közismert idegen színpadi művet magyarul, külföldi nyelvű konferansz után. 13. Gondoskodjunk róla, hogy a mozifilmeken a tájékoztató magyar szöveg mellett francia, angol vagy német szöveg is legyen. 14. Kövessünk el mindent, hogy Budapest a Balkán és a Nyugat közötti t ran zi tó kereskedelem központjává váljék. Gondoskodjunk róla. hogy a csepeli kikötő sürgősen vámmentessé nyilváníttassák és bürokráciamentes, kereskedelmi szellemű vezetőkre bízassák. Svájc, Párizs, Róma Velence, Becs óriási összegeket keresnek az idegenforgalmon. Bizony, mondom, mi is rá vagyunk utalva erre a jövedelemre. A lehetőségek megvannak. A tapasztalat azt mutatja, hogy akit egyszer ide- csábítunk, az többször is eljön és holtáig barátunk marad... Szaporítsa a Független Budapest habárait azzal, hogy állandóan napirenden tartja az idegenforgalmi problémákat! Dr. Auer Pál _ ~~ törvényhatósági bizottsági tag. Legmodernebb gyógyin’ézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJ0B-SARAT0R1U1 S5 S^ÍV- ÉS ÉRBETEGEIM EK ÚJ JJSZTÄLV Idegbetegek, üdülök gyógyhelye, vizgyógy intézet, nap- és légfürdők.
