Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-11 / 50. szám

Egyes szám ára 50 ffillér HUSZONNEGYEDIK évfolyam 1929 december 11 50. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Várunk... A képviselőház váratlanul, műsoron kí­vül, napirendre tűzte a munkanélküliség kérdését és a főváros pénzügyi bizottsága is rendkívüli intézkedéseket tart szükségesnek ebben az ügyben. Napról-napra több és több ember válik munkátlanná és ma. már nincs sen ki sem Budapesten, aki meg tudná mon­dani, hány ezer ember áll tétlenül, remény­telenül ebben a decemberi ködben, várva a megváltó munkát, amely falatot és szenet hoz. De nincs és nincs falat, amely elnémítaná a gyomor kegyetlen ördögét, és nincs szén, amely felmelegítse ezt a remény­telen telet. A munka csak álom, amelyről lehet ábrándozni, orcánk keserves verejtéke - amellyel kenyerünket kereshetnék a bib­lia szerint — nem folyik végig arcunkon: nem lehet, fájdalom, verejtékezni, a kérges tenyér sima és fehér lesz, mint a haj fejün­kön 1929 karácsonya előtt. Hazudjuk azt, hogy hiszünk a gyors ja­vulásban? Hazudjuk, hogy várunk valamit a parlament és a főváros akcióitól? Nem, nem hazudhatunk, mert itt van a Független Budapest egy másik helyén a könyörtelen cáfolat: a pénzügyminiszter nem járul hozzá ! «egyelőre» az üzemi kölcsön felvételéhez, az egyetlen reménységhez ebben a keserves nincstelenségben. — Várjuk meg, amíg a dollárözön eljut hozzánk —■ mondja Wekerle és kétségtelenül igaza van, ka financiális alapon gondolko­zunk. Ma tényleg rossz üzlet kölcsönt kérni és venni. De a korgó gyomor és a síró gyer­mek nem ismernek üzletet, és nem tudnak spekulálni, a munkátlanság egyre növekvő keresztes seregének borzalmas szenvedés ez a dolce far niente. Türelmet és nyugalmat, várakozást és kitartást prédikálni az éhes szájúak és a didergő családnak: mert rossz üzlet, ha ma pénzt, munkát és falatot ka­punk? Ugyan kérem ... # Két bét múlva itt a Szerétet ünnepe. A család és melegség napja, amikor boldog­ság és enyhe, barátságos fény költözik min­den szívbe. Vájjon mi lesz? Emlékszünk egy karácsonyra, amelyet otlt ültünk meg a Kár­pátok közt Duklánál: vájjon melyik jobb, az idei-e, vagy az akkori karácsony? Akkor még harcoltunk és hittünk. De mai Mért harcol­junk és miben higyjünk? Tudunk-e még har­colni, bírja-e még a lankadt lélek, amelyet nem táplál a test? A kormány nagyneliezen beleegyezett, hogy ezúttal még egyszer, ki­vételesen és visszavonhatatlanul utoljára ki­utalhatja a főváros a szokásos karácsonyi készpénzsegélyt és családonkint tényleg ki­oszt majd a főváros 16 pengőt néhány ezer szerencsés ember közt, akit a kétségbeesés annyira vitt már, hogy nem átall az elöljá­róságra menni, segítségért koldulni. Ez a 16 pengő, ez ma az egyetlen Vágy, az egyedül elérhető Reménység sok-sok ezer ember szá­mára, sokkal több ember részére, mint ahány hozzájuthat. Néhány ezer ember kap 16 pen­gőt. És a többi? Azok, akik dolgozni szeret­nének, akiknek munkához való emberi jogát kimondta, a francia forradalom, de akiktől ezt a jogot elvette a mai, ja^jba fulladt élet, mit csináljon a többi? Akinek nem lehet, nem szabad dolgozni, mert az amerikai dol­lárözön még nem jutott el ide? És mi lesz, ha egyáltalán nem érkezik el hozzánk, ha­nem másfelé veszi útját, vagy ha egyszer mégis csak eljön, már későn lesz? Kérdések ezek, amelyekre mi sem, mások sem tudnak felelni. Pedig szörnyen aktuáli­sok, annyira, hogy még a. képviselőház is napirendre tűzte, gyorsan váratlanul, akkor, amikor senkisem hitte volna. Most a főváros is foglalkozik velük és mi Budapest vezető­ségétől várjuk a megoldást, mert a magyar fővárosnak van szíve és szociális érzéke. Igen: Budapestnek van szíve. És megvan benne minden hajlandóság és jóakarat is, hogy segítsen. De' ez a szív engedélyhez van kötve, a jóakarat pórázon jár, amelyet erős kézzel fognak. Ráérünk még — mondja az erős kéz és Budapest alighanem várni fog. Várni, amíg minden el nem késik, amíg nincs már szükség segítségre, mert a halott em­bernek nem kell még a töltött káposzta sem. Várjunk, amíg a sült galamb egyszer talán mégis csak erre' özönlik. Wekerle Sándor pénzügyminiszter cgijeldre nem engedélyezi Külföldi Kölcsön felvételét az üzemi beruházásoK céljaira „Ned hell várni, amié megindul a dollarfoltjam Európa felé“ — mondja a pénzügyminiszter - Kölcsön fölvétele nélhül nem járhat eredménnyel a munhanélhüliség csöhhentése érdekében megindított párthözí akció. A főváros — háztartásának jelenlegi súlyos helyzetében — lényegesen kevesebbet áldozhat az ipar és a magánvállalkozás támogatására, mint az elmúlt esztendőkben. Az idei költség- vetésben szereplő közmunkákat már régen elvé- ' geztette a tanács, a jövő évi költségvetésben pedig a főváros mostoha viszonyai miatt alig jutott néhány százezer pengő beruházási cé­lokra. Ilyen körülmények közt vajmi kevés gyakorlati sikerrel kecsegtet az a pártközi ak- ció, amelyet a. pénzügyi bizottság legutóbbi ülé­sén indítottak meg a munkanélküliség enyhí­tése érdekében. A főváros tanácsának nem áll rendelkezésére megjelelő fedezet közmunkák elrendelésére, és így a munkanélküliség csök­kentése céljából megindított akció legjobb eset­ben néhány iparos ideig-óráig való foglalkoz­tatását eredményezheti. Jelentősebb sikert a munkanélküliség eny­hítése tekintetében csak az üzemi beruházások megindítása hozhat. Az üzemek fejlesztési és beruházási programjának végrehajtására HO millió pengőre volna szükség. Az üzemek össze­állították a leg’közelebbi programot, elkészítet­ték kölcsönigényeikre vonatkozóan a konkrét előterjesztéseket, < egyelőre azonban semmi kilátás sincs arra, hogy az üzemek ehhez a nagy be­ruházó kölcsönhöz hozzájuthassanak. A Független Budapest munkatársa ebben az ügyben a legilletékesebb helyről a következő felvilágosításokat kapta: — A főváros vezetősége hetekkel ezelőtt érintkezést keresett Wekerle Sándor pénz­ügyminiszterrel, akitől azt kérte, hogy vál­toztassa meg a pénzügyi kormánynak azt az évek óta következetesen és nagy szigor-, ral érvényesített elvi álláspontját, amely szerint külföldi kölcsön felvétele nem enge­délyezhető. Ezen az értekezleten, amelyen a1 főváros részéről Ripka főpolgármester, Sipőcz polgármester, Buzáth alpolgármes­ter, Kozma Jenő és Wolff Károly vettek részt, azzal érveltek, hogy ilyen nagy bel­földi kölcsönt szerezni nem lehet, az üzemek beruházási programjának a végrehajtása pedig nem halasztható. Wekerle Sándor pénzügyminiszter kijelentette, hogy elvileg nincs kifogása az ellen, ha a főváros kül­földi kölcsönt vesz fel, jóváhagyásról azonban csak ked­vező feltételek biztosítása esetében lehet szó. A főváros kapott több kölcsönajánlatot, mindegyiket ismertették a pénzügyminisz­terrel, aki azonban valamennyit elutasí­totta, mert a kamatokat magasaknak, a fize-t tési feltételeket pedig terheseknek találtai A főváros vezetősége a legutóbbi napokban ismét feltárta a pénzügyminiszter előtt a külföldi kölcsön sürgős felvételének kény­szerítő körülményeit, de Wekerle pénzügyminiszter hajtha­tatlan. A pénzügyminiszter ugyanis figyelmeztette a főváros vezetőit, hogy ne siessék el a köl­csön felvételét, mert néhány hónapon belül meg kell ja­vulnia a világpiaci helyzetnek. Mihelyt Netvyorkba'n likvidálják a tőzsde­krach következményeit, megindul a dollárárfolyam Európa felé. Egyelőre tehát szó sem lehet az üzemi köl­csön engedélyezéséről. — Ugyanez a helyzet a Községi Taka­rékpénztár jelzálog akciójának a. folytatása tekintetében is. Itt félmillió font újabb köl­csönre van szükség, ezt az összeget azonban elfogadható feltételek mellett ma nem lehet plaszírozni. Ez az információ, amit teljesen megbízható helyről kaptunk, élénken megvilágítja a fővá­ros súlyos helyzetét. Wekerle pénzügyminisz­ter egyelőre nem engedélyezi az üzemi kölcsön felvételét, e kölcsön nélkül pedig a főváros nem tud annyi munkaalkalmat nyújtani, hogT a munkanélküliség enyhülésére lehessen szá­mítani. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PA10R-SANAT0RIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdü­lők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom