Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-04 / 49. szám
Egyes szám ara au vmcsr 3 > HUSZONNEGYEDIK évfolyam 1929 december 4 49. szám Függolten Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Megindultak a budai erdők A közigazgatási bizottság nem változtatott a tóvárosi törvényjavaslaton. Hiába próbálkozott az ellenzék: legfeljebb stdláris módosításokat engedélyezett a belügyminiszter, a lényeg maradt, ami volt. Most már, ha csak valami csoda nem történik a parlament plenáris tárgyalásain, megszűnik az ellenőrzés a főváros ügyeiben és következik az a többségi kormánydiktatúra, amelynek következményeit érzi az egész ország gazdasága és politikai élete. A hatalmi szó és az ellenőrzés hiánya az elmúlt héten már megmutatta, milyen lesz a városházi gazdálkodás a, jövőben. A kisajátító bizottság egy mukkanás, egyetlen ellentétes hang nélkül ütötte nyélbe a Haggen- macher-féle erdő megvételét egy millió pengőért és — hogy ezt az üzletet ne lehessen megakadályozni — a Községi. Takarék útján véteti meg Budapest részére az erdőt. Következik még több erdővétel is, újabb egymillióért, úgyhogy két millió pengőt ad ki Budapest erdővételre akkor, amikor nincs pénz semmire a világon, amikor nem tudunk kórházat építeni, amikor nincs pénz szellemi szükségmunkára, amikor a pénzügyi ügyosztály véres verejtékkel pofozta deficitmentessé a költségvetést (amely azonban még így is deficites maradt), azt a költségvetést, amelyből minden hiányzik, ami szép és jó lett volna. Semmire sincs pénz, csak erre az erdőre van — mert így kívánta ezt az Üzlet, amely mindennél fontosabb, mindennél szentebb. Ez az esemény, mint mondtuk, kép ci jövőből. Nem állítjuk, hogy panama húzódik meg az erdővétel mögött, de kétségtelen, hogy ez a sürgős, subaalatti egymilliód üzlet a közvéleményben suttogásokra fog alkalmat adni. Ezt megakadályozni nem lehetne még akkor sem, ha ez a vétel a legragyogóbb üzlet lenne a fővárosra nézve, de még kevésbé lehet ebhen az esetben, amikor kétségtelen, hogy nem a főváros részére üzlet ez a vétel. A kisajátító bizottságban azonban nem I volt jelen az ellenzék, tehát gyorsan, egy- J kettőre megvették az erdőt. A birnámi erdő megindult és betetőzte Macbeth tragédiáját. A budai erdők megindulása a főváros népének tragédiáját teszi teljessé. Hiábavaló itt az a harc, amelyet az ellenzék a főpolgármester ellen indított, mert a főváros jövője nem azon dől el, hogy sikerül-e bizalmatlanságot szavaztatni Ripka 'Ferencnek, vagy nem. Ha nem Ripka a főpolgármester, lesz majd másik, a személy változhaitik, de — mint a régi közmondás na- gyon bölcsen mondja: — «selten kommt was Besseres nach», nem fog változni egyéb semmi sem. A tragédia tragédia marad, a budai erdők ózon helyett bűzt fognak lehelni magukból és mérgezővé teszik a levegőt is, ha más ül esetleg ai főpolgármesteri székben. A főváros jövőjének képe nem azon múlik, hogy mit tesz, vagy mit nem tesz a főpolgármester, mert csak a kéz a Ripkáé, a hang, az a kormányé, amely egyedül akar ural- i kodni a fővároson is, mint ahogy uralkodik J az országon. Nem személyek ellen kell itt harcolni, haneiü a rendszer ellen, amely bűzössé teszi az erdők lehelletét. Sajnos, ez a harc kilátástalan és meddő. A javaslatból törvény lesz. Budapest sorsa elintéződött. A budai erdő megindult és megpecsételte Budapest jövőjét: az erdő suttogása ezentúl már állandó lesz a főváros életében. A titkosság, az ellenőrzés nélkül való városvezetés, az önmagától való megfosztottság Budapestjében a huszonötök tanácsa veszi át a velencei tízek tanácsának helyét és azt a szerepet, amelyet az utókor biztosított ennek a misztikus emlékezetű tanácsnak. Bizalmatlanság? Oly mindegy. Mindegy a kormánynak és — sajnos — mindegy Budapestnek, amelynek sorsát most vágja el a párkák ollója, Budapestnek, amelynek vezetésében állandó lesz az a suttogás, amelyet most a budai erdők indítanak el, akár sikerül a bizalmatlanság, akár nem. Panasz vagy bizalmatlanság Ripka főpolgármester ellen? A csütörtöki közgyűlés eshetőségei — A kereszténypárt többsége nem szavazza meg a panaszindítványt, de bizalmatlansági indítvány esetében semleges marad Gaár Vilmos, Usetty Béla és Petrovácz Gyula nyilatkoznak a fővárosi helyzet alakulásáról A fővárosi refom körül a helyzet még mindig nem alakult ki. A képviselőház közigazgatási bizottsága minden egyes szakasznál kimerítő vitát folytat és a maroknyi ellenzéknek sikerül is néhol többé-kevésbé lényeges módosításokat kiharcolni. A vita kiszélesedése kö- Amtkeztében egyelőre nem lehet tudni, hogy a reform mikor kerül tető alá, ugyancsak bizonytalan a mandátumhosszabbító törvényjavaslat sorsa is, ami annál kínosabb a belügyiminsz- terré nézve, minthogy december 14-ére és 15-ére kitűzték az új községi választásokat. A fővárosi reform tető alá hozatalának nincs fix terminusa. Nem kétség-es, hogy ez a javaslat ebben az esztendőben már nem, emelkedhetne törvényerőre. Ez azonban nem jelent a kormányzatra semmiféle hátrányt. Annál égetőbb kérdés a mandáitumhosszabítás 'problémája. A Független Budapest munkatársa beszélt ezekről a kérdésekről egyrészt Gaár Vilmos kúriai bíróval, a fővárosi igazoló választmány elnökével, másrészt pedig Usetty Béla kormány- párti képviselővel, a fővárosi törvényjavaslat parlamenti előadójával, akiket a választások lefolytatásának lehetőségeiről, illetve a fővárosi reform sorsáról kérdeztünk meg. Gaár Vilmos a következőket mondotta: A választások terminusának december 14-ére és 15-ére történt kitűzése csak formalitás. Az igazoló választmányt az 1924 : XXVI. tc.-hez fűzött végrehajtási rendelet kötelezi a választások kitűzésére, ami meg is történt, én azonban ennek ellenére nem tettein semmiféle további intézkedést a választási aktus lefolytatásának előkészítésére. Meg vagyok győződve ugyanis arról, hogy december lí-éig új törvényes rendelkezés kerül tető alá, — vagy mandátumhosszabbítás formájában, vagy újabb belügyminiszteri rendelet alakjában, amely az 1924. évi XXVI. tc.-hez csatolt végrehajtási rendeletet hatálytalanítja és ezzel az igazoló választmány döntését tárgytalanná teszi. Gaár Vilmosnak ez a nyilatkozata azt jelenti, hogy a mandátumhosszabbításnak akadálya nincsen és így december 14-én a választást nem kell megtartani. Minthogy azonban a belügyminiszter a választások kitűzésének hatálytalanításával csak két heti haladékhoz jut, további kérdést kell tisztázni: mikor lesz törvény a fővárosi reformból? Usetty Béla előadó erről a kérdésről a következőket mondta a Független Budapest munkatársának: — A belügyminiszter úr a Ház legközelebbi ülésén, tehát már holnap beterjeszti a mandátumhosszabításáról szóló kétszakaszos törvényjavaslatot, ami december 14Jéig tető alá kerülhet. Ami a főváros közigazgatásáról szóló javaslatot illeti, ennek a tárgyalását december 11-én, szerdán kezdi meg a Ház. A közigazgatási bizottság e héten végez a javaslattal, két-hárolm nap alatt elkészítem a bizottsági jelentést, amit kedden, december 10-én terjesztek be. A vita tehát szerdán kezdődhet. A bizottsági vitából arra lehet következtetni, hogy a plenáris tárgyalás is széles keretek között fog mozogni, nem hiszem. tehát, hogy karácsonyig a javaslat törvényerőre emelkedhess ék. Ha a lejáró mandátumok sorsáról döntöttünk, akkor már ráérünk: majd újév után folytatjuk a vitát. Legmodernebb gyógyin tézeí sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJ0R-SANAT0RIU1H SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY BUDAPEST, VIII. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, víz gyógyintézet, nap- és légfürdők.
