Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-13 / 46. szám

Független Budapest 1929. november 13. Megindul a harc az iskolák kis bacillushordozói ellen Megismételt oltásokkal akarják megvédeni a diftériára hajlamos gyer­mekeket az egyre jobban terjedő betegség ellen. — Vas Bernét dr. előterjesztése a tanácshoz. Meígtfrtuk, hogy, az Országos Közegészségügyi intézet harcot indít a diftéria ellen és az akció során az ország összes iskolásgyermekei közül kikutatják a diftériabacillushordozötíat és azokat védőoltással látják cl. Ezt az akciót a főváros Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézete most kiterjeszti a buda­pesti iskolásgyermekékre. is. Vas Bernát dr. egyetemi tanár, a Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet' vezetője előterjesztést tett a tanácsnak, amelyben rámutat arra, hogy a diftériaff megbetegedések az egész világon, ele 'főképen Angliá­ban, Németországban, Franciaországban, Oroszország­ban és Amerikában óriási mértékben szaporodnak és a külföldön védőoltásokkal védekeznek eredményesen a járvány ellen. Vas Bernát azt javasolja, hogy a Magyarországon .is-nagy számban előforduló diftéria- megbétegedéseket hasonló eszközzel , • fojtsák el. Egyelőre kísérletet-folytatnának 'és • .-'i az úgynevezett Schick-féle börpróbával állapíta­nák ineg, hogy az iskolásgyennekek közül kik fogékonyak a diftériamegbetegedésekre? Ezeket a gyermekeket először Schick-féle toxin, anatoxin ílocusokkal oltanák be kétszer, majd a anmMMMMÉIIIIMMMNfl budapesti Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet által készített Ram on-féle anatoxin szérummal há­romszor. Az oltásokat 8 napi időközökben kapnák és minden oltás után a professzor Löwenstein-féle diftériakenőccscl kennék be az oltás helyét. Két- három hónap múlva mutatkoznék az eredmény, de ha a próbaoltások nem volnának sikeresek, akkor az illető gyermeket újra beoltják. Úgy a Közegészségügyi és Bakteriológiai Intézet vezetője, mint a főváros tiszti főorvosi hivatala felelőssége tudatában kijelentette, hogy a védőoltá­sok semmiféle veszéllyel nem járnak a gyermekekre, az oltásoknak reakciójuk nincs. Mégis csak azokat a gyermekeket fogják beoltani, akiknek szülei bele­egyező nyilatkozatot írnak alá és kijelentik, hogy nincs kifogásuk gyermekük beoltása ellen. Ebből a célból a főváros körlevelet fog intézni a szülőkhöz, felhívja őket a diftériamegbetegedések súlyos vol­tára és figyelmükbe ajánlja a teljesen veszélytelen védőoltások igénybevételét. Mindezt természetesen teljesen díjtalanul végzik a fővárosi iskolaorvosok. A tanács a közeli napokban jelöli ki azokat az isko­lákat, ahol a diftéria-jvédöoltásokat megkezdik. Méltányos és igazságos fizetésrendezést kér a főváros tanszemélyzete. Ä fővárosnak csak 300,000 pengőjébe kerülne az új státusrendezés. — Súlyos igazságtalanságokat világít meg a tanszemélyzet kérelme. A fővárosi tisztviselők és alkalmazottak fizetés­rendezési mozgalma eddig semmiféle eredménnyel nem járl. A jövő évi. fővárosi költségvetésben sem“ irányoztak elő erre a célra hitelösszeget, úgyhogy teljesén bizonytalan, mikorra számíthatnak jogos és méltányos kérésük teljesedésére. Ez a kilátástalan helyzet azonban további kitartásra és a mozgalom erősítésére .serkenti a tisztviselői kai t. Csatlakoztak a fizetésrendezési akcióhoz újabban' á tanügyi alkal­mazottak is, akiknek helyzete ugyancsak nem rózsás. A háború előtt a főváros szolgálatában álló tan­személyzet sokkal jobban volt dotálva, mint az államiak, most azonban fordított a helyzet. Amíg például az állami középiskolai tanár szolgá­latának 32. évében automatiküsan eléri az 555 pengő fizetést, addig a fővárosi tanár ugyanezen idő alatt csak 449 pengőig tudja fizetését feltornázni. Sok tanerő már . évek óta kisebb fizetést kap, mint amennyi öt viszonylagosan megilletné. Ezek a körül­mények indították a tanszemélyzetet arra, hogy helyzetük megjavítása érdekében memorandummal forduljanak a főváros vezetőihez. Az. óvónők, tanítók és tanárok automatikus elő­kerona fizetést. A mostani fizetések megközelítőleg sem érik el ezeket az összegeket. A helyettesi és ideiglenes minőségben eltöltött szol­gálati idő beszámítása körül jelenleg kétféle eljárás van. Az 1925. évi július hó 1-e előtt megválasztott tanerők ideiglenes szolgálatából csak a két éven felüli időt veszik figyelembe, míg az ez időpont után megválasztottaknál ,az összes ideiglenes éveket, így "állt elő íii'á tarthia'tátlán helyzet, hogy' sok*ecet­ben a későbbi időpontban beválasztott tanerő maga­sabb fizetési fokozatba került, mint a korábban be­választott. Ennek a helyzetnek megszüntetése céljá­ból az a tanszemélyzet kívánsága, hogy a helyettesi és ideiglenes szolgálat mindenkinél, bármikor is választották meg, úgy számíttassák, mint azoknál, akiket 1925. évi július hó 1-e után választottak meg. A főváros különböző, iskoláinál működő tanerők közül többen időközben magasabb képesítést szerez­tek. Minthogy a fennálló rendelkezés értelmében a fizetési fokozatba való besorozás a képesítés kelté­től számít, az illetőknek ez az ambíciója nem hono­rál tatott. Ez az eljárás a főváros jól felfogott érdekével is ellenkezik lépést követebiek a B., az igazgatók pedig a C. fize­tési osztály legmagasabb fokáig és azt kérik, hogy amennyiben valamely tanerő egy fizetési osztályban három éviiéi hosszabb idői Ibitőlí, azt számítsáli be a következő magasabb osztályba. A kiváló tanerők részére rendkívüli előlépési lehetőséget is kérnek. Ugyanebből az- elvből kiindulva, az iskolaigazgatók számára még egy magasabb, D. fizetési osztályt tar­tanak szükségesnek. Ennek az új fizetési osztálynak a beállítása azért is méltányos, mért a békebeli és a mai illetmények .közt a legnagyobb különbség éppen az igazgatói fizetésnél van, természetesen a mai fizetések hátrányára. Az 1918, évi szabályrendelet ‘szerint ugyanis az igazgatók a tanítói, illetve a tanári fizetéseken _ kívül az- elemi iskoláknál évi 1,200, a polgári iskoláknál 1,400, a középiskoláknál 1,600 .korona állandó s a nyugdíjba is beszámító igazgatói pótlékban is részesültek, amely 10 eves igazgatói működés után 300 400—600 koronával emelkedett. A lakbéren kívül az elemi iskolai igaz­gató. mint főigazgató, elérte az évi 7,000, a polgári iskolai 8,600, a középiskolai igazgató az évi 10,800 és nagyon indokolt, hogy annak, aki magasabb képe­sítését később szerezte meg s ennek megfelelő iskolatípushoz választották meg, az alacsonyabb iskolánál oklevél birtokában eltöltött szolgálati ide­jének felét a magasabb fizetési csoportba számít­sák be. A hadviselt tanerők ügyét sem intézték el ked­vezően. Az a hadviselt tanerő, aki a világháború kitörése­kor még nem volt megválasztva, annyi évet veszített a fizetési fokozatba való besorozásnál, ahány évet katonáskodott, vagy hadifogságban töltött. Itt állott elő az a helyzet, hogy az a tanerő, aki kartárséival egyiáöben szerezte meg képesítését s egyidőben kezdte meg városi szolgálatát, azért, mert vegigkiiz- dötte a világháborút, 3—6 évvel is hátrányban van azzal szemben, aki a háborút itthon töltötte. Miután ez a körülmény az igazsággal és a méltányossággal össze nem egyeztethető, a tanszemélyzet azt kéri, hogy a hadiszolgálat idejét a fizetési fokozatba úgy számítsák be, mintha az illetők az egész időt teljes A Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetsésjxulca 22. sz. ÜVEG-TETŐK ÉS FELÜLVILÁGÍTÓK MARKUS LAJOS VAS SZERKEZETEK GYÁRA BUDAPEST. VI. U U N - U. 4. képesítés birtokában a főváros szolgálatában töltöt­ték volna el. Kérik továbbá, hogy minden tanügyi alkalmazott, akinek beosztása egész tanévre szól és elfoglaltsága a heti 15 órát meghaladja, ideiglenesnek tekintessék és az illető fogadalmat tegyen. Ezek betegség esetén is részesüljenek mindazon kedvezményekben, ame­lyek a rendes tanerőket megilletik. A státusrende­zésből folyó különbözőiét az év elejétől vissza­menően kérik. Végül a memorandum rámutat arra, hogy a státusrendezés csupán évi 300,000 pengő megterhelést jelentene a fővárosnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom