Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-09 / 41. szám

ö Független Budapest 1929. október 9. Liber Endre. Építkezések Milánóban, Irta: Liber Endre tanácsnok. Olaszországban a hatóságok már a múlt század közepe felé kezdtek foglalkozni a szegényebb néposzltályok részére szükséges építkezésekkel. Többféle törvé­nyes intézkedésben látjuk ennek nyomait, azonban a kérdés tulaj- ,T\ donképeni megoldása mégis már ennek a századnak az elejére esik. amikor Luigi Luzatti miniszter 1903. május 31-én törvényjavas­latot készített a kislakásos bér­házak építésére. A törvény inten­ciója az volt, hogy az építkezések számára minél nagyobb ösztön­zést adjon, szabályozza és ellen­őrizze a különböző kezdeményezéseket és vállalko­zásokat. Ennek a törvénynek az alapján létesült azután 1908-ban az „Istituto per le case popolari" (intézmény kislakások építésére), amely azután az egész országban megindította és lebonyolította azo­kat az építkezéseket, amelyeket az állam és a városok szükségeseknek tartottak. A hatósági építkezéseket Milánóban is ez az in­tézmény végezte. A milánói intézet működése tulajdonképen két periódusra oszlik: első periódusa az alapításától a háború befejezéséig. 1918-ig terjed, második periódusa pedig 1919-től vette kezdetét és építkezései ma is folyamatban vannak. Az első építkezési periódusban az intézet húrom űi munkásnegyedet létesített, azonkívül a városi vasutak alkalmazottai részére épített lakásokat és még néhány házat, 1909-től 1913. év végéig összesen 7,711 lakóhelyiség épült, 1914-ben Milánó városában fölösleges lakások voltak, úgyhogy a város külső részében a lakások nagy részét nem tudták kiadni. Ez volt az oka annak, hogy az intézet működését beszüntette és csupán a háború befejezése után kez­dett ismét építeni. A háború utáni építkezések is két részre oszlot­tak, az első rész 1919-től 1924. évekre esik, a má­sodik rész pedig 1925-től 1929-ig terjedt. Az első rész építkezései a következők voltak: 1919— 1920.............................. 1,801 helyiség, 1920— 1921......................... 1.776 1921— 1922.............................. 1,737 1922— 1923......................... 2,277 1923— 1924......................... 2.174 „ összesen . . 9,765 helyiség. ami átlag évi 1,800 helyiség építésének felel meg. Ha hozzávesszük a háború előtti építkezéseket is 1925. év elejéig, az intézet öszesen 16,756 helyiséget épített. 1925-től 1929-ig az építkezések a következőképen folytak: 1924— 1925 ............................. 1,411 helyiség, 19 25— 1926. 1926— 1927. 1927— 1928. 1928— 1929. összesen 2,334 7,814 5,839 8,436 „ 25,834 helyiség, ami átlag évi 5,160 helyiség építésének felel meg. I1a összegezzük az intézet eddigi építkezéseit, Milánó városában eddig 42,599 helyiséget épített, ami 13,556 lakásnaik felel meg, nem számítva az üzlet- helyiségeket és azokat a különböző népjóléti és egézségügyi intézményeket, amelyeket mindenkor a helyiségekkel együtt létesítettek. Az épületek általánosságban véve 3-tól 5 emele­tesek és ezekben az épületekben a földszinti és a legmagasabb emeleti helyiségek 3 méter magasak, a többi emeleten pedig a helyiségek magassága 3'35 méter. Csak a legújabb építkezéseknél találkozunk olyan nagyobb telepekkel, ahol az épületek egy emeletesek és az egyes kis házak külön családok részére épültek. A kislakásos munkásházakban átlag 60—70 helyi­ség van, a háború előtt épült házakban azonban 200 helyiséget is találunk. Az épületekben függőfolyosók nincsenek, egy-egy lépcsőházba 4—4 lakás nyílik. A háború előtti építkezéseknél az építési terület 49-07%-át építtették be, a háború utáni munkáslaká­soknál az építési terület 50-52%-át, a villanegyedek­nél pedig 22-70%-át A háború előtti időben az építési költség köb- méterenkint 17—19 líra volt és egy-egy helyiség építési költsége 2,000 lírát tett ki. Ezzel szemben 1920/21-bcn az építési költség köbmétere 90 lírára emelkedett, ami azután különböző korszakokban 80 és 100 líra között váltakozott. A legutóbbi építkezé­seknél egy köbméter költsége 70—75 Ura és egy-egy helyiség építési költsége 7—8,000 Ura, az építési tel­ket nem számítva. A legutóbbi építkezések lakbérei általánosságban véve helyiségenkint 500—600 lírát tesznek ki, a középosztály részére épített lakásoknál pedig ez a lakbér átlag 700 líra. A lakások legnagyobb része 2—3 szobás, a közép- osztálybeliek részére 3—5 szobás lakások is van­nak, a lakbér megállapításánál a konyha mindig kü­lön helyiségnek számít. A helyiségek méretezése aránylag kicsiny, az új építkezések során létesített helyiségek az új, modern építkezések méretezései­nek felelnek meg, inkább több, de kisebb helyiséget építenek. Az intézet lakásaiban 13,550 család lakik, 50,300 személlyel. A lakás sűrűsége a következőképen osz­lik meg: háború előtt egy lakásban 3-82 személy la­kott, egy helyiségben 1*67 személy, a háború után épült épületekben egy lakásban 3’68. egy helyiség­ben 1-25 személy. A lakások bérlőinek legnagyobb része a munkásosztályból kerül ki, a bérlők 47%-a munkás, 21%-a nyilvános vállalatok hivatalnokai, tanítók és kézművesek, 19% állami, községi és tar­tományi hivatalnokok, 10% nyugdíjasok, özvegyek és életjáradékból élők, 3% pedig kisiparosok és ke­reskedők. A milánói „Istituto per le case popolari“ építkezé­seihez szükséges fedezetnek tulajdonképen két for­rása van: az intézet alaptőkéje és kölcsönök, illetve hozzájárulások. Az intézet alaptőkéje 1919—1920-ban 13 623,000 líra volt, ez az alaptőke azután Milánó városának a hozzájárulásával emelkedett, de hozzá­járultak az alaptőkéhez egyes olyan részvénytársa­ságok is, amelyek a saját alkalmazottjaik részére óhajtottak építtetni. Kezdetben az intézet részvénye­ket bocsátott ki, amelyek 1,000 líráról szóltak, a részvényeket később beváltották, de külön hozzá­járulási, illetve részvételi tőkét állapítottak meg; ez az összeg kezdetben 100,000 líra volt, ezt ázután 10.000 lírára redukálták. Az anyagi források igény- bevétele időközönkint változott. 1929. szeptember hó 1-én az intézetnek a finan­ciális összetétele a következő volt: Milánó város hozzájárulása 81,584.113 L., ami az egész alaptőké­nek 92-4%-át teszi ki, közintézmények és magán- személyek hozzájárulása 4,300.000 L. (4-96%), a Cassa di Risparmio, a Lombard tartomány takarék- pénztárának hozzájárulása 2,334,000 L., (2-64%), vagyis az összes alaptőke 88,298,133 L. A' további pénzügyi forrásokat a kölcsönök képezik. A köl­csönre nézve külön törvényes intézkedések áljának fenn, amelyek szerint kölcsönt a Központi Állami Biztosító Intézet, a Balesetbiztosító Intézet', a Nem­zeti Munkabank, az összes takarékpénztárak, a Föld­hitelintézet és a zálogházak adnak. A kölcsönök az építendő épületek értékének 75%-át érhetik el. Az intézet olyan házakat is épít, amelyekben a lakások a lakó tulajdonába mennek át, ezek a la­kások a mi öröklakásainknak felelnek meg. Az ilyen lakások építkezéséhez maguknak a lakóknak is hozzá kell járulniok, de a mellett az intézet 5-5 kamatozású kötvényeket bocsátott ki, amelyeket a város maga garantál. Egyébként a kölcsönök kamatai 4—6-75% között mozognak s az amortizáció 25—50 évig terjed. Hogy az intézet a kölcsönök kamatait és a törlesz­tési részleteket fizethesse, az államtól és Milánó városától külön évi hozzájárulást kap. 1929. szeptember 1-én az összes kölcsönök és hozzájárulások összege 201,646,917 L. volt. Ülőbútor-specialista. Készít garnitúrákat, székállványokat a legkényesebb ízlésig szakszerűen CSUKA GÉZA műasztalosmester Budapest, VII. kér., Francia-út 44. szám. Telefon : József 449-46. Tapétázást, szobafestést, mázolást kivitelben REITZER FERENC ÉS FIAI R.-T. festőipari, festőiparművészeti és tapétázó vállalat végez. Budapest, VII., Rózsa-utca 32. Telefon : József 311-81. és 444—73. CSERÉPKÁLYHA GYÁRI RAKTÁR KLÁR PÁL ÉS FIA BUDAPEST, IV., VERES PÁLNÉ-UTCA 38, TELEFON ! AUT. 832—88. Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálatokhoz, nagy- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez é™éáprv:selefc BURGHARDT EMIL Budapest, VII., Erzsébet-körút 39, Tel.: ]. 410-51. FtlEGEFt OTTO ORGONAGYÁR UJ ORGONÁK valamint HO ML OKZA TSÍP OK szállítását és orgonajavításokat mérsékelt árban és művészi kivitelben elvállalunk. Gyárainkból negyven éves fennállása óta 2,300 új orgona került szállításra. BUDAPEST, X., SZIGLIGETI-UTCA 29 SZÁM. (RÁKOSFALVA) # TELEFON: JÓZSEF 393—45. EGYESÜLT GÉP- ÉS FÉMÁRUGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Lőportár-u. 9—11. Tel. Aut. 275 — 13. RVÁRTMÁMVAI ■ Szikvízgyári berendezések, szénsav­ul Hit I lYIHIf I Hl . fürdőkészülékek. Bor- és sörkimérő­készülékek, jégszekrények. Elektromotorok, mosodai beren­dezések ; mosó- és vasalógépek. Fémtömegcikkek. Folyékony szénsav. Köztisztviselők kedvező fizetési fel­tételek mellett kaphatnak nyugágyat, függöágyat, sátort és hátizsákot ALAPÍTVA : 1838-ban TELEFON : J. 415-07. HAUSCHILD ALBERT BUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15. SZÁM. Szállít hivatalok részére iratkötűhevedert, por- és padlótörlírohál. ILKOVITS J. központi fűtések és vízvezetéki berendezések vállalata Budapest, VI., Andrássy-út 92. sz. Telefon : 212-07. HEDAG a legtökéletesebb kézi tíízoltókészülék. Minden tüzet, így villamostüzeket is veszély nélkül olt. Oltási kárt nem okoz, az emberi szervezetre nem ártalmas, abszolút fagyálló. Magyar gyártmány. Gyártási hely : VADÁSZTÖLTÉNY, GYUTACS ÉS FEMÁRUGVÁR R.-T., BUDAPEST Egyedárusító : KROPSCH GÜNTHER, BUDAPEST, VIII., SCITOVSZKY-TÉR 2. SZ. Tel.: J. 406-39. Kurzweil festék !! A VEZETŐ MÁRKA!! fi FIJ“ Pneumatik újjáalakító és javító üzeme Stepney angol pneumatik főelárusitása BÁLINT ERNŐ oki. mérnök Budapest, V., Arany ]ános-u. 17. Telefon: 149-64. DEHMAL KAROLY ZONGORAGYÁROS Budapest, Vili., Rákóczi-út 19 Eladás, kölcsönzés, javítás, hangolás. Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ LINGEL KÁROLY ÉS FIAI Első Magyar Faáru- és bútorgyár! Budapest, VII., Rózsa-utca 4—6. szám. Kérjük 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését. FPnFTVÍ udvari fényké- L^r\LJL^L^I I pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMELWE/S-UTCA 2. SZÁM HIRSCH LÁSZLÓ ÚT- ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALAT I., BUDAFOKI-ÚT 22. TEL.: J. 321-17 KOSZTELÁN MIKSA BUDAPEST, VI., KÉR. EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait speciál-olajaival szabadal­mazott eljárás szerint portalanítja. \« f gyártmányai hiteles vegyvizsgálati bizonylat tanú­sága szerint asbesttartalmuknál fogva tűz- és fagyállóak Régi és új tetők fedési munkálatait teljes szavatosság mel­lett a legjutányosabb áron vállaljuk kedvező fizetési fel­tételek mellett is. Elismerő levelek a legelőkelőbb helyekről. Telefon: Hatvan 84. Sürgönyeim: Palagyár Hatvan. Budapesti iroda; V., Nádor-u. 3. KOVÁCS A. ODON mérnök központi fűtés vízvezeték, csatornázás Budapest, VIII., Bczcrédi-ntca 8. szám. Telefon : József 382—93, József 408—78. ADLER HENRIK Fürdőberendezések, Angol closet, Szivattyúművek, Épület- bádogos és szerelő. Vízvezeték, csatorna, Központi fűtés. Egészségügyi berendezések vállalata. Budapest, V., Pannónia- utca 8/a. Telefon: T. 142-64. Telep: Újpest, Kolozsvári-u. 29. Telefon: Újpest 40-70. Alapítva 1909. BLATINER GYULA képkeretező mester Budapest, II,, Hunyadi János-út 21. (volt Albrecht-út) A Jezsuita lépcsőnél. Alapítva: 1801. Telefon: Aut. 517—81. Saját ház. VARGA JANOS KŐMŰVESMESTER ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BU DAPEST X., GERGELY-UTCA 53-

Next

/
Oldalképek
Tartalom