Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-02 / 1. szám
1929. január 2. Független Budapest 5 B OLDOG ÚJÉVET Kíván a Városházi rádió mindenkinek, akit illet, adjon. Isten minden jót, ,,olcsó búzát, olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, a németnek koporsót. Legyen úgy, mint régen vót, siivegelie meg a magyart mind az oláh, mind a tót. Bort, búzát, békességet, sok jó egésséget!“ Ez után a felköszöntő után ne tessék megijedni, nem nyújtjuk ki a markunkat, hogy bezsebeljük az újévi borravalót. Hogy használ-e majd a jókívánság? Reméljük. Annyit mindenesetre ez is segít, mint például az, hogy malacot simogattunk Szilveszter éjszakáján, vagy kéményseprővel találkoztunk újév reggelén. (Pláne: nem is kellett valami túlságosan erőlködnünk, hogy találkozhassunk vele, január elsején levelezőlap-hívás nélkül is „házhozjött“ mindenütt. Lehet, hogy kéményseprővel találkozni szerencsét hoz. de újévkor nem nagyon válik be ez a babona.) De meg különben is, mit várhatunk mi olyat, amiért érdemes lenne a kéményseprőt keresnünk? Más lenne, ha tagjai lennénk a tisztelt tanácsnak, vagy mi lennénk Szabó Imre dr. Ilyenkor, alpolgármesterválasztás előtt, akár hiszünk a babonában, akár nem, mégis jól esik a kéményseprő. Igaz ugyan, hogy egy tanácsnokról világért sem szabad feltételezni, hogy hisz a babonában, de azért, mit lehessen tudni ... semmi esetre sem árthat ... és az ember, ugyebár, megpróbál mindent, ami hasznára dehet. ■ Reméljük, hogy az összes alpolgármesterjelöltek megbecsülték úgy az újévi malacot, mint a kéményseprőt. Hogy melyiküknél fog beválni a régi kabala, az néhány héten belül eldől. Tizenegy jelölt közül az egyik alpolgármester lesz és ha meglesz: higyje el, a kéményseprőnek köszönheti. Hogy viszont a másik tíznél mért nem használt a kabala? Tessék elhinni, nem a kéményseprő az oka. A kéményseprő nem tehet arról, hogy valakit nem választanak meg alpolgármesternek. Tatán egyéb okok ... * * * U .l SZÁM repült fel az égre: 1929. Jött a semmiből és eltűnik majd megint a semmiségbe, de egy teljes esztendeig. 365 napig uralkodik rajtunk, míg le nem dönti a trónról utódja, 1930. Addig azonban övé minden gondunk és minden örömünk és attól tartunk, az előbbiből több jut majd, mint az utóbbiból. Egyelőre nem tudjuk még. Csak nézzük, nézzük az új repülőt, aki ott lebeg horizontunk fölött és lessük, mit hozott. Mindenkire gondolt és mindenki kap tőle valamit: az egyik édességet, a másik keserűséget és a sok csomag, amelyet ledob, nem mindenkit talál egyformán. Budapestnek új fővárosi törvényt dob le a repülő. A városházának tisztújítást és a közgyűlésnek új választást. Nézik a városatyák, vájjon az ő részükre mit dob le 1929 a gépből. Vájjon csomag-e. vagy bomba-c, amit ledob. Még nem lehet tisztán látni, jó-e, rossz-e, de bizonyos, hogy van valami nála mindenki számára. Csak meglepetést ne dobjon le. Nem: a meglepetés nem jó dolog. A jóra úgyis el van készülve az ember, ha valami jó jön, az nem meglepetés. Csak a rossz lepi meg a városatyát, tehát nem kérünk meglepetést. Elég lesz belőle majd a választásoknál. f * * * É GI MADAI^AK táplálója te, bús konflisló, az új esztendő elején elköszönünk tőled. Jövőre ilyenkor már elmerültél a nirvánában és nem is lesz, aki sirasson, pedig te voltál az, aki (vagy: ami?) a polgári erkölcsöt jelentette ebben az elvadult világban. Te nem gázoltál el senkit sem, nem száguldottál, nem, erre esküszünk, mint a szélvész, józan voltál, meggondolt. Nem voltak nagy igényeid, megelégedtél azzal, ha a zabos tarisznyát.a fejedre tették, (mondd: nem volt soha semmi közöd a városi politikához? Gyanús a dolog, nagyon gyanús ...) tápláltad a szegény verebeket és még halálod után is csak jót tettél a szegény emberekkel: nékik hagytad húsodat, már azt a keveset értjük, ami még megmaradt hosszú hivataloskodásod után. Mi lesz most a verebekkel? És mi lesz a lóhús- mészárszékekkel? Mert hidd el, nagy baj ez: előbb az omnibuszok, most meg te... Hát bizony nem jó így a dolog: automobilból nem lehet virstlit csinálni az. emberek számára, sőt még zamatos kívánnivaló sincs az autón részükre. Nincs rostélyos, nincs lókaraj, nincs lószalámi, csak benzin van, gázolás van, halál és veszedelem. Sokszor el-elnéztük, mikor ott álltái a strandon, búsuló fejjel, keresztbevetett lábakkal, csiiggetegen, árván. Azt hittük és azit is énekeltük, hogy azért búsulsz, mert nagy a fejed. Most tudjuk, hogy közel pusztulásodat sirattad. Mi, rendes emberek, mi meggyászolunk téged. Csak azok a komisz utcaseprők, azok nem. Azok most gúnyosan integetnek utánad, amikor eltávozol az elmúlásba és csúfondárosan búcsúztatnak: „Pú, pá Csaba, pá Csillag, pá Szürke!“ Sic transit gloria rriundi ... Hitted volna, hogy belőled is romantika lesz valaha?!... * * * K OMOLYAN BÚCSÚZIK Folkusházy a városházától, ezúttal végleg és visszavonhatatlanul. Közel négy évtizedet töltött el ott és most elmegy. Szombaton végigjárta az emeleteket és búcsúzott mindenkitől, jóbaráttól, ellenségtől egyaránt. Most már csak jóbarátai vannak, hiszen elmegy. ilyenkor megszűnik a harag. Az elsőemeleti folyosón találkoztunk vele. Megállt az egyes ajtók előtt és megnézte, kinek a neve van kiírva az ajtóra. Mikor fíuzáth ajtaja elé ért, ott is megállt: meg volt lepve, hogy itt találja Buzálth szobáját. Csodálkozott. Aztán tétovázva nézett körül. Valaki árra jött, Folkusházy megkérdezte:- Kérem, van ügyosztály ezen a folyosón? Sopron-győri tej és yoghurt a legmegbízhatóbb! Sopron-, Győr- és Vasmegyei Tejgazdasági R.-T. Központi tizem és irodák : I„ FEHÉRVÁRI-ÚT 33-35. SZ. Telefon : József 305 -31., József 428 Ot. — Hogyne: a közsgészségügyi. — Némethy tanácsnok? — Az.- Köszönöm, — mondta Folkusházy és elindult búcsút venni Némethytől. Hogy mi ebből a tanulság? Az, hogy az ellenzék rosszindulatú. Mindig azt hangoztatta, hogy „Folkusházy, az kiismeri magát!“ Most kiderült, hogy nem is igaz, nem ismeri ki magát, pedig közel negyven éve van ott.
