Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-07 / 32. szám
8 Független Budapest 1929. augusztus 7. „Naggyá és tökéletessé akarom tenni az Állatkertet, amely most nagyon elhanyagolt állapotban van.“ Nádler Herbert állatkerti igazgató programmja, — „Egyrészt takarékoskodni kell, másrészt pedig fokozni kell a bevételeket-..“ Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy több mint egy évtizedes vajúdás után végre felelős igazgató kerül az Állatkert élére. A különböző oldalról megnyilvánult prote- zsálások már tarthatatlanná tették ezt a hosszú ideje tartó átmeneti helyzetet, és végül a polgármester is elérkezettnek látta az időt a végleges megoldásra. A választás Nádler Herbertre, az ismert nevű vadászra és vadászati szakíróra esett, akinek kinevezési híre már hetekkel ezelőtt elterjedt. A polgármester azonban csak augusztus 1-én írta alá a kinevezési okmányt, amely bizony tahin időre, visszavonásig bízza meg Nádler Herbertet az Állatkert igazgatói teendőinek ellátásával. Az Állatkert új igazgatója tegnap foglalta el hivatalát, és ebből az alkalomból a Független Budapest munkatársának a következőkben ismertette programmját: — Budapest székesfőváros állatkertié egyike a legszebb állatkerteknek Európában és tíz esztendővel ezelőtt olyan magas színvonalon állt, hogy méltán megcsodálta a művelt nyugatnak minden szakavatott zoológusa, aki megtekintésére, tanulmányozására hozzánk ellátogatott. — Az állatkert kultúrintézmény, csak úgy mint az iskola, és ez Trianonnal szemben, kötelességünkké teszi, hogy állatkertünket, ezt az annak idején nagy zoológiái tudással és művészi ízléssel megalapozott kultúrintézményünket nemcsak fenntartsuk, sőt nemcsak a régi magas színvonalára emeljük, hanem a lehetőség, okszerűség és célszerűség keretein belül felvirágoztassuk, fejlesz- szük. — Ez, természetesen, máról holnapra nem valósítható meg és esztendők feladata és munkája lesz. De el kell ezt érnünk olyan úton-módon, hogy senkit sem károsítsunk vele. Mert a feladatom kétirányú: Célom és kötelességem nemcsak az állatkert mai színvonalának emelése, hanem a fővárosnak anyagi szempontból való tehermentesítése a lehetőség határain belül. Egyrészt takarékosságra, a lehető legtakarékosabb beosztásra van szükség minden téren, tehát úgy a dologi, mint a személyi kiadásoknál; másrészt a bevételek emelésére kell törekednünk, hogy az ezidőszerint évről-évre mutatkozó pénztári hiányt, amennyire csak lehet, apasszuk. A dologi kiadásoknál tartózkodnunk kell minden nélkülözhető' beszerzéstől és minden elkerülhető kiadástól. A személyi kiadásoknál pedig ügyelnünk kell arra, hogy akinek a főváros az állatkertben kenyeret ad, annak azt szorgalmas, szakavatott munkával meg is kell szolgálnia. Manapság, amikor olyan nagy az álláskeresők, a munkanélküliek a hűségesen dolgozni kész emberek száma, mindenkinek, aki olyan szerencsés, hogy munkaalkalma van, meg kell azt becsülnie és meg kell a javadalmazását éredemelnie. — E mellett a takarékossági elv mellett azonban mégis oda kell törekednünk, hogy ne legyenek az állatkertben üres ketrecek és karámok, ne hiányozzék benne legalább a hazai állatvilágnak lehetőleg egyetlen képviselője sem, és hogy mennél szebb, egészségesebb állatpéidányokat, mennél több érdekes, tanulságos látrrivalót mutassunk be, mennél jobb, nemesebb, művelőbb szórakozást nyújtsunk a látogató közönségnek, hogy mindenkinek érdemes legyen mennél gyakrabban az állatkertbe jönnie. — Egyrészt ezáltal remélem az állatkert látogatottságának fokozását és ezzel a -bevételek emelését, másrészt olyan bevételi forrásokat is kell nyitnunk, amelyek talán figyelmen kívül maradtak. Az állatok tenyésztésével és eladásával kell az eddiginél nagyobb mértékben foglalkoznunk. Nemcsak a víziló és a tigris fiadzása jelentsen az állatkertnek hasznot, hanem el kell érnünk azt, hogy pl. a fajebek, a fajbaromfi és a fajgalambok, nyu- iak stb. tenyésztői és kedvelői a legkiválóbb te- nyészanyagot és a legszebb példányokat elsősorban az állatkertben vásárolhassák meg. Szóval az állatkert a természet, az állatvilág és a botanika minden tudósának, hívének és barátjának legkedvesebb kiránduló- és találkozóhelye legyen, betöltse azt az oktató, művelő hivatását, amelyet mint elsőrangú kultúrintézménynek be kell töltenie, dísze legyen a dovárosunknak és büszkesége minden magyar embernek; gazdálkodásunk pedig mintaképe legyen a célszerű beosztásnak és az okszerű takarékosságnak. BUDA ÉS PEST CÍMERE. Amikor Pest' és Buda városok 1686-ban a török hódoltság alól felszabadultak, hosszú időn ál nem élvezhették még a középkorban megszerzett szabad királyi városi jogállásukat, míg végre hosszas utánjárás és áldozatok révén 1703. október 23-án I. Lipót királytól mindkét város számára külön kiváltságlevelet sikerült kieszközölni, melyek megújították középkori jogaikat. E királyi kiváltságlevelekben meg van állapítva Buda és Pest városok címere is. BucDaváros címere lilaszínű pajzsban álló három toronnyal díszített oromzatos várfal volt; melynek közepét nyitott és felhúzott rostéllyal ellátott kapu foglalta el, a címer pajzs felett másik, Magyarország címerét tartalmazó kisebb kerek pajzzsal, mely Buda fővárosi jellegének kidomborítására volt hivatva. Pest város címere egyszerűbb volt, mert kékszínű pajzsban csupán vörös cseréppel fedett erődített tornyot ábrázolt nyitott kapuval és felhúzott rostéllyal. Lényegét tekintve, mindkét város ezt a címert használta a középkorban is és I. Lipót király címeradományozása kifejezetten ezeket a középkori címereket kívánta megújítani; csupán az országos címernek a budai címerpajzs fölé helyezése volt új, mert ezt a középkorban nem használták. A mai címer any- nyiban különbözik az 1703. évitől, hogy a budai címer várfala két kapuval van ellátva, jelezve Óbuda bekebelezését s az országos címer helyére a szent korona került az egyesített címerpajzs fölé, ami ugyancsak a fővárosi jelleg kidomborítására hivatott. R. I. KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, Vili., BAROSS-UTCA 98. SZ. | TELEFON : JÓZSEF 424-69. BEBÉNYI H;nÁC építőm est pi* Budapest, VI. kerület, Nagymező-utca 68. szám. Telefon : Automata 295—64. WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST. VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350-97. NEUSCHLOSZ ELEK téglagyára Városi Iroda: V., Pozsonyi-út 21—23. Telefon: 901—49. Helyszínre szállít la kis- és nagyméretű égetett agyaqtéglát. Hidegkút, Máriaremete és Pilisvörösvárhoz legközelebb fekvő téglagyár. Karteien kívül !__________________ Gyári telefon ; 626-60. DUNÁNTÚL! MÉSZ-, TÉGLA- ÉS KÖIPAR AT. Központ: BUDAPEST, ¥., GÉZA-UTCA 5. Telefon. Automata 218-05, 218—05. Sürgönyeim: Dunmész. Szállít: meszel mészkövet, hazaltkavicsot. Vállal mindennemű köfaragömunkát RÉVÉSZ JÁNOS cement-, márványmozaik- és míikögyár, betonipari vállalat Újpest, Ős*-utca !U. — Telefon : Újpest 198. Vállal beton csatornázási munkákat. DONÁTH JÓZSEF gépgyár és vasöntöde, faipari és bőripari gépek gyára, nyomóidomok, csatornázási vasszerelvények ÚJPEST, VÁCI-ÚT 27. és BAROSS-UTCA 6—8. Telefon: 920—00 és 901-24. Csányi Pál kőművesmester, építési vállalkozó L, Tarcali-utca 6. Budapest constans építő r.-t. Budapest, VII., Erzsébet-körút 12. félem. 8. Anyagtelep: VI., Mohács-utca 8/a. VÁLLAL: magas-, vasút-, út-, híd- és vízépítési Tel: j. 448—os. munkálatokat. Tel :j. 448-os Hutterer és Kosa épület- és díszműbádogos, egészségügyi berendezési vállalat Budapest, IV., Magyar-utca 42-44. Tel.: A. 854-08. Nádler Herbert.
