Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-26 / 26. szám

1929. június 26 Független Budapest 5 1 S ZÁZ PONTBÓL ÁLL az utolsó közgyűlés napi­rendje. Ha mind a száz pontot letárgyalják, akkor ugyancsak elhúzódik a közgyűlés: jó lesz be­rendezkedni, hálóinget, dívánt és paplant hozni, meg wekkerórat is, mert hátha fel is kell) egyszer-masszoil kelni egy-egy izgalmasabb szavazásnál. A városatyának még| könnyű a dolga. Kimegy a büffébe, társalgóba, elszundikál az öblös fotöjök valamelyikében: így elég kellemesen ússza meg a száz pontot. De mit csináljon az a szegény ember, akinek fent kell trónolnia az elnöki székben? Néki igazán nem marad más hatra, mint berendezkedni egy hosszabb távú ülésre és annyira kényelmessé tenni a hosszú ostromot, amennyire lehet. Mi nem félünk attól, hogy ez a száz pont nagyon elhúzná az utolsó közgyűlést. Ismerjük már a múlt­ból azt a hangulatot, amely a nyár előtti közgyűlé­seken szokott uralkodni. A' jelszó itt a „gyerünk, gyerünk“, esetleg az „elfogadjuk, elfogadjuk!“. Mi az, száz pont egy utolsó közgyűlésnek? Semmi. Szóra sem érdemes. Szertnénk olyan nyári tárgy- sorozotot látni, amelyet ne lehetne tüneményesen rövid idő alatt'elintézni! Még’ha nem is egy, hanem több száz pontból áll is. — Mi van a tárgysorozaton? — kérdi egyik város­atya a másiktól. — Semmi, semmi, — legyint a másik — semmi az egész: mindössze száz pont. És ezzel nyugodtan megy a büffébe, megenni nya­ralás előtt az utolsó községi sonkászsemlyét és meg­inni rá az utolsó pohár kőbányai sört. Fontosabb, mint a száz pont. ❖ * m T izenkilenc interpelláció is szerepei az utolsó közgyűlésen. Sietni kell: hónapokig nem lehet most szerepelni, gyerünk hát, még egyszer interpellálni. Keveseljük a tizenkilencet: úgy látszik, a nyár megölte az ambíciókat a városházán. Lehet az is, hogy a városatyák nagy része nem hisz az új fővárosi törvényben, meg az új választások közeli F/?DFf W udvari fényké- L^lxLJI I pész MŰINTÉZETE IV. KERÜLET, SEMMELWE/S-UTCA 2. SZÁM lehetőségében és ezért van csak 19 interpelláció és nem 999. Az interpellációs iista éppen ezért nagyon hiányos. Hogy csak a legnagyobb hiányra mutassunk rá: nem szerepel azon Repold bácsi, mindnyájunk öröme. Nincs rajta, akárhogy forgatjuk is az interpellálok jegyzékét. Lehetetlennek látszik, de — nincs. Rajta van mindenki, akitől ezt el is vártuk, de Repold Károly nevét nem találjuk sehol sem. Mi tör­ténhetett? Beteg talán (Isten ments!) Repold? Vagy újból Rómába utazott magyar-olasz barátkozni? Úgyis erős a gyanúnk, hogy Mussolini és a pápa között ő közvetítette a békét, lehetséges-e, hogy most újabb nagy tervek töltik meg lelkét annyira, hogy elfelejtett még interpellációt is bejegyezni az utolsó közgyűlésre? Nem hisszük. Valószínű, hogy amikor e sorokat írjuk, Repold bácsi lihegve tör be- a városháza kapu­ján azzal a bizonyos „Majd elfelejtettem!“ kiáltás­sal. Ha mégsem interpellálna, ha tévednénk, akkor nem gilt az egész: nincs pont a mondat végén, össze kell hívni közkívánatra még egy közgyűlést. Az utolsó után egy legutolsót, Repold bácsi felléptével. * * # K LEB1 HARAGSZIK BUDAPESTRE, mint az újsá­gokban olvasható, és ezért elhatározta, hogy decentralizál. A decentralizálást az egyetemekkel kezdte és most a múzeumokkal folytatja. El akarja vinni Budapestről a természetrajzi múzeumot Sze­gedre és a néprajzi múzeumot Debrecenbe. Hát elviszik Pestről az állattárat. El a cethal csontvázát, a múzeum világhírű poloskagyiijtemé- nyét, sőt még az új, még el sem készült elefántbikát is elviszik, amelyre pedig olyan büszkék vagyunk, hogy na... Most tömik ki az új elefántbikát, az elefántok legnagyobbikát, aki, szegény arról álmo­dozott a dzsungelben, hogy Pesten fog elefántoskodni halála után a múzeumban bujdosó szerelmes párok­nak és most — hallatlan! — kénytelen vidéken el te­metkezni. Pedig a pesti szerelmespárok (ez közismert sta­tisztikai adat, tessék csak megkérdezni Illyefalvit, vagy Pásztor Mihályt) ragaszkodnak az állattárhoz. Nagyon szeretik. Csak rossznyelvü és gonosz embe­rek állítják, hogy a pesti szerelmeseknek nem kell elefánt. Igenis kell. Direkt azért járnak a múzeumba, mert ott van egy kitömött elefánt. Vagy legalább is lesz. Most kénytelenek lesznek, szegények, Szegedre utazni, hetenkint week-endezni. A pesti szerelmesek jóerkölcse nevében reméljük, hogy a tervből nem lesz semmi sem, a múzeum elefántostól Pesten marad. A szegediek gondoskod­janak elefántról, ha fontos nekik a jóerkölcs. Egy ilyen elefántra nagy szükségük van a szerelmesek­nek, különösen — ha az elefánt ki van tömve, nagy és akkora lába van, hogy nyugodtan lehet mögötte csókolózni... Telefonon is megrendelheti A LEGOLCSÓBB ÉS LEGJOBB REGGEL megjelenő napilapot a Magyar Hirlap-ot ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 30.— P negyed évre 8-— P fél évre 15’—P egy hónapra 2-90 P Egyes példány ára: hétköznap 10 f vasárnap 24 f TELEFONSZÁMOK : 106-06, 218-47, 236-86 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Aradi-u. 14 E GY ROSSZ SZOBOR KÖRÜL dúl a harc. Cso­dák csodája: Budapest, a rossz szobrok nemzet­közileg elismert gyűjtőhelye, most elhatározta, hogy nem járul hozzá egy újabb rossz szobor felállítá­sához. De mi lesz a régiekkel? Nem hisszük, hogy ez az új szobor mégcsak meg is közelíthetné rosszaságban a régieket: Pálffy János, Bethlen, Zrínyi, Széchenyi István vagy Szent Geliért szobrait. Nem: egészen bizonyos, hogy rossz szobrokban Budapest vezet és világviszonylatban is első helyen áll. Miért állják útját annak, hogy ezt a specialitásunkat tovább fej­lesszük? ... Erős a gyanúnk, hogy ez a szobor nem is olyan rossz. Mert, ha rossz lenne, akkor sürgősen felállíta­nák Budapest legelőkelőbb helyén, mint ahogy a többit is felállították. Vagy talán az a hiba, hogyha rossz is, nem elég rossz? A NAPFÜRDŐ-TILALOM mejgvan, de peches idő­ben adták ki: a legjobb akarat mellett sem lehet napfnrdőzni. Nincs nap. A főváros erdeiben ott áll­nak a csőszök meg rendőrök nyakig felöltözve, távcsővel, kézigránáttal és bilincsekkel felsze­relve: de hiába, nincs megfelelő időjárás, nem lehet senkit sem rajtakapni és bevinni a rendőrségre. Még ha lenne is olyan elszánt ember, aki pucéron jelenne meg az erdőben, azt is a Lipótmezőre kellene vinni és nem az őrszobára. Fájdalmas az ilyen rendeletek sorsa. Olyan szé­pen kitervelik, megfogalmazzák, minden csínnal ki­dolgozzák és aztán jön a nap és elront mindent, Azaz, hogy nem jön és ezzel ront el mindent: víz­ben hagyja a rendeletet, amely most pucéron szé­gyenkezik abban az erdőben, amelyet adminisztrá­ciónak neveznek. Szomorú ... WJETOXí seBolaj lepyen minden menfőszekrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir. népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,052/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. k M »ooAPEsr TtUü|M/l/!/ury76^9.a(J , 'Aludy-u 5/b* telefon 3* SPECIÁLIS GYÁRTMÁNYAI; W SZAB.PÁNCÉLREDÖNY ACÉLREDÖHY FAREDOHY YASZONREDONY SZAB. AJTÓCSUKÓ-BOSTWIGH-TOLÓRÁCS-NAPELLENZŐ-SZERKEZETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom